Nem tartják túl jó ötletnek, hogy Orbánék kiirtanák a magyar erdőket, ráadásul nincs is értelme.
A WWF Magyarország nemcsak természetvédelmi, de az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is súlyosan aggályosnak látja az augusztus 5-én hatályba lépő kormányrendeletet, amely katasztrófavédelmi szempontokra hivatkozva
eltörli a fakitermelés szinte minden korlátozását.
A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. kormányrendelet
felfüggeszti többek között a tarvágás tilalmát magas természetességű állami erdőkben is.
Továbbá az akácosok mintájára eltörli a tölgy- és bükkerdők kötelezően alkalmazandó vágáskorát. A tölgyeseket a kitermelés után mától elég sarjaztatással felújítani.
Mindezek értelmében, a kivágott akácosok és más idegenhonos fafajú erdők helyén nem kell a természetes erdőtakarót helyreállítani,
védett területen sem.
a fakitermelés során nem szükséges a vegetációs időre tekintettel lenni, vagyis az erdő lombos állapotban, és jövő tavasszal akár a madárvilág költési idejében is vágható.
Az is figyelemreméltó, hogy mindeközben az állami erdőgazdaságok hatósági engedély nélkül építhetnek az erdőben a faanyag kiszállítására szolgáló ún. közelítőnyomokat.
A miniszter engedélyt adhat az erdőtervtől eltérő fakitermelésre.
“A kormányrendeletben szereplő lazítások olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli – a jelenleginél sokkal kritikusabb – időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen”
— fogalmazott Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője az Indexnek.
“A válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor
a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai.
Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában”
— jegyezte meg a szakértő.
A WWF szerint az erdők és a vizes élőhelyek környezetünk alapjait jelentik
Megjegyzik továbbá, hogy minél kevésbé természetes egy erdő és minél szegényebb az élővilága, általában annál védtelenebb és sérülékenyebb a klímaváltozás hatásaival szemben, márpedig az erdők és vizes élőhelyek túlélése a saját élhető környezetünk alapját is jelenti.
A tarvágások tilalma alá eddig is kevés erdő tartozott, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását.
“Aligha indokolható, hogy miért van szükség e drasztikus beavatkozás lehetőségének visszaállítására, amivel a 2009. évi új erdőtörvény egyik fontos vívmányát dobjuk szemétre. Ezekben a nagyrészt védett erdőkben már régen nem a fakitermelésé kellene, hogy legyen a főszerep”
— mondta Gálhidy László, aki szerint a lakossági energiahatékonysági programnak a hiánya, amit már réges-régen meg kellett volna hirdetni, most ütközik igazán ki, hiszen a kitermelt többletfa jelentős részével gyakorlatilag az utcát fűtjük.
Ráadásul
a frissen vágott fát nem is szabadna tűzifának hívni, mivel a hatékony égéshez 20% nedvességtartalom kell, amit 1-2 év szárítással lehet csak elérni. Az ezzel való fűtés pedig csak tovább fogja súlyosbítani a fűtési szezon alatt tapasztalható rossz levegőminőséget.
A WWF Magyarország kiemelten kockázatos lépésnek tartja a fakitermelés fokozását. Mint hangsúlyozták, a jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen.
|
