Közel egyévnyi küzdelem után megszerezte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az oltási tervet, amiről az év elején annyit hallhattunk, de sosem láthattuk.



Ebben a 42 oldalas dokumentumban írták le, hogy kik kaphatják meg először az oltást, amikor még nem állt rendelkezésre ennyi vakcina, de lényeges információk vannak az ellátórendszer oltási kapacitásairól, valamint a logisztikai és mozgósítási tervről is.



Hogy miként jutott ehhez a dokumentumhoz a TASZ, jól jellemzi a kormány és a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatközlési morálját a járvány alatt. Miután Orbán Viktor és Müller Cecília az év elején többször is az oltási tervre hivatkozott, a jogvédő szervezet sorra indította a közérdekűadat-igényléseket, hogy megismerhesse a nyilvánosság ezt a dokumentumot.



A TASZ álláspontja szerint egyébként az oltási tervnek közérdekű adatként magától értetődően nyilvánosnak kellene lennie. De nem így történt. Blogposztjukban azt írják, az Emmi, a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Népegészségügyi Központ a legképtelenebb indokokkal utasította el az adatigényléseiket. Vagy azt válaszolták, hogy nincs náluk az oltási terv, vagy azt írták, hogy az oltási terv kivonataként közzétett rövidke szöveg maga az oltási terv.



Egymás után indította ezek után a pereket a TASZ, de ezekkel se jártak sikerrel. Mivel csak a kormányzati szereplők nyilatkozatai álltak rendelkezésükre, a jogvédő szervezet nem tudta igazolni, hogy a dokumentum valóban létezik, így a bíróság elutasította a keresetet.

„Már ott tartottunk, hogy egyenesen Orbán Viktort kértük tanúként beidéztetni, amikor váratlanul megtört a jég”

– fogalmaznak a cikkben.



A kormány egy áprilisban indított per részeként októberben közölte, hogy a kért dokumentum elérhető a koronavirus.gov.hu oldalon, az archív dokumentumok között. A TASZ viszont bizonyítani tudja, hogy október 29-ig ennek a dokumentumnak még a nyoma sem volt az oldalon.