Külföldre menekült egy magyar házaspár – Aser Nátán és Aser Nóra –, mert a velük szemben folytatott büntetőeljárások során sérültek a jogaik. Hogy idáig jutottak, annyira felháborítja őket, hogy Kanadából is folytatják a küzdelmet a magyar hatóságok ellen.

„Mi itt szegénynek számítunk, mert az államtól kapott nyugdíj – a kanadai orvosi vizsgálatok által is igazolt mentális állapotom miatt – nem sok, ezért mindent be kell osztanunk és figyelnünk kell arra, mit mennyiért veszünk meg” – mondta a Blikknek Aser Nátán, aki menedékjogot kapott Kanadában párjával, Nórával és kislányukkal együtt. „A Menedékjogi kérelmünket a hatóság megvizsgálta és úgy ítélte meg, hogy az üldöztetés megállapítható, döntésükben pedig szerepet játszott az is, hogy a magyar igazságszolgáltatás függetlensége nem biztosított, a bíróságokra a kormány nyomást gyakorol.”


Egy vétség miatti eljárás a főkapitány hatáskörébe vonva

A pár története 2017 augusztusáig nyúlik vissza. Nátán éppen csak megismerkedett Nórával, aki a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) őrnagya volt, amikor a Budapesten élő férfi ellen okirattal való visszaélés vétsége miatt büntetőeljárás indult Salgótarjánban élő volt felesége feljelentése alapján. A nő azért fordult a hatósághoz, hogy a saját maga által önként átadott személyes iratait a hatósággal szereztesse vissza.

Az ügy előbb átkerült a VIII. kerületi kapitányságra, majd a Budapesti Rendőr-főkapitányságra (BRFK), amelynek munkatársai 2017. október 13-án vonultak ki Aser Nátán lakásához, ahol a férfi a hatóság felszólítására önként átadta a keresett iratokat. „Ennek ellenére a házkutatást lefolytatták és az arról készült jegyzőkönyvbe indokként azt írták, hogy nem tettem eleget a felszólításnak, majd megbilincselve bevittek a BRFK-ra, ahol gyanúsítottként hallgattak ki” – mondta a férfi.

„Kiderült, azért a BRFK járt el, mert az ügyet a budapesti rendőrfőkapitány a hatáskörébe vonta. Ezt azért sem értem, mivel már a nyomozás elrendelése sem volt jogszerű, ugyanis hiányzott a törvényi tényállás, amit a főkapitányi intézkedés tartalma is rögzített. Emiatt illetékessége legfeljebb arra volt a BRFK vezetőjének, hogy hivatalból megszüntesse az eljárást. Meglepett az is, hogy egy ilyen súlyú ügyhöz már három nap múlva – beleértve a hétvégét is – megvolt a kirendelt igazságügyi informatikai szakértő a lakásomból elvitt eszközök átvizsgálására.”

A gyanúsítás megszűnt, de másik eljárás indult

Aser Nátán természetesen panasszal élt, és az ügyészség megállapította, hogy a házkutatásra, a lefoglalásra, sőt a gyanúsítására is jogellenesen került sor, ezért 2017. október végén elrendelték gyanúsítotti státuszának megszüntetését és a lefoglalt számítástechnikai eszközök kiadását. Ez azonban soha nem történt meg. Sőt az egyik jogellenesen lefoglalt és vizsgált eszközön állítólag találtak olyan iratot, ami alapján egy másik büntetőeljárás indult Aser Nátán és párja ellen. A nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség egyik katonai ügyésze folytatta.

Aser Nórával szemben titkos minősítésű adatra, a felhasználásra jogosult személy által elkövetett minősített adattal visszaélés bűntette miatt emeltek vádat 2019. november 18-án. „Meg vagyunk győződve arról, hogy Nóra munkahelyének, a KNBSZ-nek az asszisztálása volt az igazi oka annak, hogy ellenem a vétség miatt folyó nyomozás átkerült a BRFK legmagasabb szintjére. A valódi cél pedig az lehetett, hogy az ügyészségés a KNBSZ részére jogellenesen megszerezzék az informatikai eszközeimet” – közölte a férfi.

Bárhogy volt is, első fokon a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa Aser Nórát két év szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette. Lapunknak Nóra elmondta, hogy a bíróság érthetetlen módon a részére kirendelt védőről csak hónapokkal azután értesítette, hogy az ítélet megszületett. „Erről a Tanú című film legendás jelenetei jutnak az eszembe” – jegyezte meg a nő.

EU jog kontra magyar gyakorlat

Elmondta, hogy a bíróság elutasította a jogellenes hatósági lefoglalással megszerzett eszközök kizárására tett indítványt és azokat a titkos információ gyűjtés során beszerzett bizonyítékokat sem volt hajlandó kizárni, amelyeket az Európai Unió bíróságának ítélete szerint jogellenes hazai engedélyezési rutinnal az igazságügy miniszter engedélyez. A Bíróság indoklása szerint a magyar jogszabályok az irányadóak. Ezzel gyakorlatilag szembe mennek az EU bíróságának az ítéletével, holott az alaptörvény is garantálja az EU jog elsőbbségét és azt, hogy az EU bíróságainak az ítéleteit a hazai bíróságok is figyelembe kell vegyék.

Volt ügy, nincs ügy

A nővel szemben lefolytatott eljárást még érdekesebbé teszi, hogy Aser Nátán esetében az eljárás félbe maradt. Hogy miért, a férfi nem tudta megmondani, lapunk megkeresésére a bíróság pedig azt írta, hogy Aser Nátán ellen náluk nincs folyamatban ügy.

„Ezt a fordulatot annak tudom be, hogy bár a hatóság által kirendelt igazságügyi pszichiátriai szakértő az egészségi állapotomat ellentmondásos véleményében rendben találta, azonban országosan elismert magánszakértők arra jutottak, hogy autista vagyok, illetve kóroselme állapotú és pszichotikus szintet elérő paranoid téveszméim vannak. A szakvélemény szerint ez pedig kizárja a büntethetőségemet. Szerintem erre jutottak az ügyészségen is, de az ügyet életben tartották, hogy Nórát könnyebben elítélhessék.”

Kifogások a hatóság eljárásaival szemben

Aser Nátán sérelmezte azt is, hogy a neki kedvező magánszakértői véleményt a katonai ügyész nem küldte meg annak a bírónak, aki egy másik, szabálysértési ügyében járt el. „Ezzel mentő körülményt hallgatott el,ami miatt pót magánvádat nyújtottam be a bíróságra az időközben katonai bíróvá kinevezett alezredes ellen, aki így a mentelmi joga mögé bújva kerülheti el, hogy vádlottként kelljen bíróság elé állnia.”

A férfi megjegyezte, hogy az ügyvédjével együtt problémásnak látjuk azt is, hogy a katonai ügyész törvénysértő módon egy időpontra, de két helyszínre – két városba – küldött neki idézést, ami kizárta, hogy azokon meg tudjon jelenni, majd ezt a helyzetet azzal oldotta fel, hogy elrendelte Aser Nátán körözését. Ez a mai napig érvényben van, mint az is, amit Aser Nóra ellen adtak ki.

A férfi pert indított a rendőrséggel szemben személyiségi jogainak megsértése miatt, mert az eljárás során nyilvánvaló visszaélések, törvénysértések történtek. Ezért sérelemdíjra, valamint a vagyoni jogok sérelme után kártérítésre tart igényt. Az ügyben október 11-én lesz a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken. A BRFK lapunk kérdéseire azt válaszolta, hogy az ügyben a büntetőeljárási törvény alapján és a szabályoknak megfelelően jártak el, illetve, hogy az Aser Nátán bilincsben történt előállítására vonatkozóan „a kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerű, szakszerű és arányos volt.”

A hazánkra szóló elfogatóparancs marad

A Fővárosi Ítélőtábla részéről lapunknak azt írták, hogy Aser Nóra körözése egészen addig hatályban marad, amíg a bíróság elé nem állítják, vagy az eljárás jogerősen be nem fejeződik. Hozzátették, hogy arra nem tudnak válaszolni, hogy az elfogatóparancs végrehajtható-e vagy annak valamilyen törvényi, nemzetközi egyezményben foglalt akadálya van, s hogy jogsegély-kérelem keretében szükségessé válik-e a terhelt kiadatása.