A NATO vizsgálatot indíthat Orbán Viktor és a magyar kormány ellen amiatt, hogy sorra mentik fel a 45 év feletti tiszteket a Magyar Honvédségnél. A kabinet szerint azonban nincs politikai oka annak, hogy százával küldik nyugdíjba az érintetteket.

Az Index is beszámolt róla, hogy a januárban megjelent kormányrendelet alapján a honvédelmi miniszter egyoldalú döntéssel és kéthavi felmentési idővel megszüntetheti azoknak a katonáknak a szolgálati viszonyát, akik betöltötték 45. életévüket, és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkeznek. Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcavezető úgy véli, eljött az ideje a fiatalításnak, szerinte nemzetközi tapasztalattal, nyelvtudással rendelkező vezetőkre van szükség.

A Honvédszakszervezet szerint a döntés megalapozza azt, hogy olyan járadékszolgáltatási rendszer alakuljon ki, amely alkalmas a katonák korábbi ellátási rendszerének kiváltására úgy, hogy annak a múltban meglévő negatív hatásait messzemenőkig kiküszöböli.

Támogatjuk a kormány arra irányuló törekvését, hogy az állományban lévő katonák megfelelő feltételek fennállása esetén, az állományból történő kiválásukat követően szolgálati juttatásban részesülhessenek a katonai életpályájuk lezárását követően

– írták közleményükben.

A kormányrendelet nemtetszést váltott ki több NATO-tagország vezetőiben is, mert egy olyan nemzedéket érint a nyugdíjaztatás és a felmentések hosszú sora, amely pályája legjavát a katonai szervezet égisze alatt töltötte. A Financial Times cikkében megemlíti, hogy ennek a generációnak a tagja Juhász István ezredes is, aki szolgált Irakban és Afganisztánban is, majd az Egyesült Államokban, a NATO haderőfejlesztési központjában dolgozott. Ő és több száz társa a rendelet miatt munka nélkül marad. Hivatalosan egyetlen érintett sem kommentálja a döntést, de

BENNFENTESEK SZERINT A HONVÉDSÉGNÉL DÖBBENETET VÁLTOTT KI A FOLYAMAT GYORSASÁGA ÉS KÖNYÖRTELENSÉGE.

Az érintettek egy része nem érti, mi indokolja az empátia hiányát. A legtöbben ugyanakkor elismerik, hogy túl sok tiszt van állományban, ezért valóban szükség van bizonyos reformokra.

A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM 2017-BEN KÖZZÉTETT ADATAI SZERINT 24 EZER KATONÁBÓL 23 SZÁZALÉK VISEL MAGASABB RANGJELZÉST.

Összehasonlításképpen: a tisztek körülbelül 18 százalékát teszik ki az amerikai fegyveres erőknek a Kongresszusi Kutatószolgálat statisztikája alapján.

NATO-mentesítés történik?

A cikk szerzői szerint egyes magyar ellenzéki politikusok politikai indíttatásúnak tartják a lépést, azt állítva, hogy a magyar kormány olyan hűséges embereket igyekszik felsorakoztatni a Magyar Honvédségben, akik „osztják oroszbarát nézeteit”.

Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium korábbi államtitkára úgy látja, hogy a kormányrendelet megrendíti a honvédség harci erkölcsét, mivel sok tiszt a NATO-ban sajátította el magas színvonalú szakmai tudását. Továbbá szerinte az érintettek kapcsolataik tévén sokszor „segítettek eloszlatni az orbáni politika miatt keletkezett rossz érzéseket a katonai szervezetben, illetve az EU-ban”.

A NATO Parlamenti Közgyűlés tudományos és technológiai bizottságának elnöke január 19-én az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, hogy információi szerint 170 tábornoknak és tisztnek kellett távoznia, majd hozzátette: „nem tudni még, ennek hol lesz a vége, de a Honvédelmi Minisztérium környékéről ezres nagyságrendet hallottam”.

Vadai Ágnes arról is beszélt, hogy az intézkedések célja az lehet, hogy a politikai hűség legyen irányadó a Magyar Honvédségben, ahol szerinte jelenleg „NATO-mentesítés zajlik”.

A miniszter szerint Magyarország biztonságát garantálja a fiatalítási folyamat
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kritikákra reagálva úgy fogalmazott: a fiatalítási folyamat Magyarország biztonságának érdekében kezdődött meg, hogy utat nyissanak azoknak a nyelveket beszélő, NATO-s képzési, illetve missziós tapasztalatokat szerzett, fizikai állóképesség tekintetében kimagasló fiatal parancsnokoknak, akik a leginkább alkalmasak lesznek a modern haditechnikai eszközök és harceljárások alkalmazására.

A mostani háborús helyzet arra figyelmeztet, hogy a békéhez erő kell, az erőhöz pedig modern, ütőképes honvédség

– tette hozzá a tárcavezető.

A felmentések sora nem megoldás a rendszerszintű problémákra

A Financial Times cikke szerint a magyar kormány és a magyar miniszterelnök gyakran fogalmaz meg éles kritikákat az Európai Unióval szemben, és nyíltan ellenzi a szankciós politikát, továbbá azt a megközelítést, hogy le kell győzni Oroszországot a harctéren. A szerzők szerint eközben a magyar hadsereg tisztességgel végezte a feladatait a NATO-ban, és egyértelműen tiszteletet érdemelt ki békefenntartóként.

Egy NATO-tagország magas rangú katonai vezetője szerint a „tisztogatás” komoly jelzés. A lap által megkérdezett vezető úgy véli, az a gond, hogy a NATO nem mondhatja meg a kormányoknak, ki lehet náluk tábornok, és ki nem.

Dr. Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külpolitikai elemzője kifejtette: ha a magyar miniszterelnöknek az a célja, hogy megszabaduljon a NATO-barát tisztektől, és helyettük olyanokat állítana be a sorba, akik az orosz álláspontot képviselik, akkor „felsülne, mert a fiatal generáció éppen annyira atlantista, mint azok, akiket most elküldenek”.

Forgó József nyugalmazott tábornok pedig azt írta a Facebookon, hogy a tömeges felmentések nem enyhítik a hadsereg rendszerszintű problémáit. Hozzátette: a honvédségnél az emberi ellátási lánc nagyjából tizenöt évenként összeomlik, szerinte most is ez történik.

Ez az egész inkább tűnik politikai tisztogatási hullámnak – ne legyen az –, mintsem rendszerszintű emberi erőforrásgazdálkodási lépésnek. Így pedig ez több problémát generál, mint megoldást. Szomorú vagyok, hiányolom a hozzáértésre utaló jeleket. Ha mégoly apróak is. Helyette a gőg és semmimondás

– fogalmazott Forgó József.

Van, aki szerint ki kellene zárni Magyarországot a NATO-ból
Tom Rogan nemzetbiztonsági szakújságíró a Washington Examiner hasábjain azt fogalmazta meg, hogy Orbán Viktor miatt Magyarországot ki kellene zárni a NATO-ból. Szerinte ahhoz, hogy egy védekező katonai szövetség hiteles legyen, a tagjainak közös bizalomra van szükségük, hogy amennyiben az egyiket megtámadják, a többi határozott támogatást nyújtson neki. Rogan azt írta, mára már nyilvánvaló, hogy Törökország és Magyarország nem tudja teljesíteni ezt az elvárást.

Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman is kritikus a magyar kormánnyal szemben, szerinte az Orbán-kabinet politikai vezetői gyakran beszélnek a béke előmozdításáról, de továbbra is Vlagyimir Putyin orosz elnök által támogatott politikát szorgalmaznak.