134 igennel megszavazta a parlament a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló kormánypárti törvényjavaslatot. A salátatörvényben több módosításról is szó van.

A kormánymegbízottak ezután főispánok lesznek, ezzel pedig 75 év után ismét visszakerül a magyar közjogi rendszerbe az egyik legősibb magyar tisztség. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert „a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.

A főispánok a magyar történelemben a nemesi vármegye első, a király személyét képviselő tisztviselői voltak. A főispán szerepe és jelentősége sokat változott. A megyei főispánok mellett egy 1870-es, majd egy 1886-os törvény egyes városok élére is főispánokat nevezett ki. Őket nevezték szabad királyi városi főispánnak. A vármegyék élén 1950-ig a központi kormányhatalom által kinevezett főispán állt.

A törvénnyel négy budapesti közteret (pl. a Vörösmarty és a Széchenyi teret) is elvesznek a fővárostól, és államosítják azokat.

Míg a Vörösmarty tér és a Podmaniczky tér elvételét a javaslat azzal indokolja, hogy ott a kikapcsolódás lehetőségét biztosító közösségi terek fenntartására, továbbfejlesztésére lesz szükség, addig a Széchenyi tér és a kapcsolódó József Attila utca átvételét Budapest belvárosának gyalogos-turisztikai zónájába integrálásával, zöldfelületfejlesztéssel és új közösségi tér megteremtésével magyarázza.

Ez a négy fővárosi közterület 2022. augusztus elsejével ingyenesen az állam tulajdonába kerül. Majd ezeket az állam tovább is adja: 99 évre szóló ingyenes vagyonkezelésbe adja a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzatnak, azzal, hogy azok üzemeltetésérő, kezeléséről, közterület-használati, engedélyeztetési, valamint ellenőrzési rendszerének kialakításáról a kerület gondoskodik majd.

A most megszavazott javaslat szerint ezután akit Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Novák Katalin köztársasági elnökkel közös rendezvényen fotóznak le, az kérheti, hogy ezeken a képeken felismerhetetlen legyen. Ugyanez igaz az ilyen eseményeken készült hangfelvételekre is.

A módosítás szerint „az érintett a tudomásszerzéstől számított 48 órán, de legfeljebb a kép-, illetve hangfelvétel közzétételétől számított 15 napon belül kérheti, hogy a kép-, illetve hangfelvételen őt tegyék felismerhetetlenné”.