Az Eurasia Group nevű tanácsadó cég európai részlegének a vezetője, a brit elemző Mujtaba Rahman a múlt héten lezajlott NATO-csúcstalálkozón dobta fel a semmiből a témát, miszerint Orbán Viktor a választásoktól tartva a magyarországi hadseregnek különleges jogokat biztosítana. Az elemző azt állította, hogy szabad kezet kapna a hadsereg a polgári zavargások ellenőrzésében, ezzel Orbán a Magyar Honvédség parancsnokára háríthatná a felelősséget az esetleges tragédiába torkolló beavatkozások során. Raham arról is hírt adott, hogy Korom Ferenc parancsnok ellenszegült a kormánynak, amikor az a hadsereget fel akarta hatalmazni, ezért is váltották le hirtelen. A kiszivárgott információkat azóta sem sikerült megerősíteni, ráadásul Korom kitüntetéssel köszönt le a honvédség éléről, és katari nagykövetté vált, ami tovább hitelteleníti az elemző pletykáját.



Ha például a vasárnap történt szegedi kettős gyilkosság helyszínén, a Petőfi Sándor sugárút 1/B számú ház környékén a Szegeder által készített fotókat vesszük szemügyre, akkor még jó indulattal el is hihetnénk mindazt, amit Raham állít. A képeken ugyanis jól látszik, hogy a helyszín bejáratát egy gépfegyveres katona őrizte, miközben öt rendőrautó és egy mentős rohamkocsi is a helyszínen volt.

Most akkor a Magyar Honvédségnek a járványügyi védekezésen kívül jelenleg meddig terjed a hatásköre, a jelenlegi jogszabályok értelmében tüntetések, és egyéb tömegrendezvények biztosítására is bevethetőek-e, valamint beleszólhatnak-e a rendőrség feladatkörébe? Egyszóval, Raham összeesküvéselmélete valóban megállhatja a helyét és Orbán a vele nem szimpatizálók ellen hangolná a magyar hadsereget? Ezekre keressük a választ.

A fentebb említett kérdéseinkkel megkerestük az ORFK-t (Országos Rendőr-Főkapitányság), akik levélben készséggel tájékoztattak minket. Ebben kifejtették, hogy a honvédség közreműködésükkel végrehajtható feladatok, illetve szolgálati tevékenységek körét a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 20. §-a tartalmazza. Ennek utánajárva kiderül, hogy a Honvédség támogatja a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során a rendőrséget. Vagyis

ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,

közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és

közterületi járőrszolgálatot lát el.

Mindezt természetesen önállóan vagy a rendőrséggel együtt teszi. Ahogy abban sincs semmi meghökkentő, hogy a szegedi kettős gyilkosság helyszínén egy katona volt látható. Az ORFK ezzel kapcsolatban törvényre (1994. évi XXXIV. törvény 43. §) hivatkozva kifejtette: a katona helyszínbiztosítási feladatot hajtott végre, mely során a rendőr jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét megváltoztassák - írják tájékoztatójukban.

Kell a hazai tüntetőknek a hadseregtől félnie?



Arra a kérdésünkre, mely szerint tüntetések és egyéb tömegrendezvények biztosítására bevethető-e a honvédség, azt a rövid választ kaptuk, hogy

tömegkezelési feladatok végrehajtásába a Magyar Honvédség állománya nem kerül bevonásra.

Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi törvények alapján Mujtaba Rahman állításai valóban csak pletykának bizonyultak, a pandémia miatti különleges jogrend fennmaradásával viszont jobb, ha továbbra is szokjuk a katonák látványát, ugyanis ők még egy darabig biztosan segítik a rendőri állományt, így jóval többször és többféle feladat ellátásában vehetnek részt, mint eddig.