Tudományos kutatás bizonyítja, hogy a fideszesek kevésbé ismerik fel az álhíreket

Mérhető eredménye van a közpénzből fizetett hazugságcunami agymosásának: az Orbánba vetett vakhit felülírja a valóságot.


Az ellenzékiek nagyobb készséget mutattak az igazság és hamisság közti helyes különbségtételre, mint a Fidesz-szavazók - ez a legfőbb eredménye annak a kutatásnak, amit Faragó Laura, Krekó Péter és Orosz Gábor egy rangos amerikai folyóiratban, a Nature-ben publikált, és amelyet a Tóka Gábor kutató által szerkesztett Vox Populi választási kalauz Facebook oldal ismertetett.

Faragóék eredménye úgy jött ki, hogy az ELTE-s pszichológusok megismételtek egy korábbi amerikai kísérletet. Vettek 30 tényleges hírt, ami megjelent a magyar médiában, ennek harmada inkább a Fidesz-támogatóknak tetszhetett, harmada inkább az ellenzékieknek, harmada meg politikailag semleges volt. Mindhárom csoporton belül a hír címében szereplő állítások fele igaz volt, fele meg nem. Az Orbán-hívők inkább a Fidesznek kedvező hírek esetén, az ellenzékiek meg inkább az ellenzéknek kedvező hírek esetén tudták helyesen elővenni és gyakorolni kritikai képességeiket. Ha meg valami „ellenséges” irányú hírt láttak, akkor mindkét csapat hajlamos volt azt igazságtartalmától függetlenül hamisnak találni.

Viszont bármi is volt a hír politikai tartalma, az ellenzékiek nagyobb készséget mutattak az igazság és hamisság közti helyes különbségtételre, mint a Fidesz-szavazók. És ez nem az iskolázottságon, objektíven megmért szellemi képességeken stb. stb. múlt, mert azok kontrollálása után is megmaradt a különbség.
A szerzők két elmélettel szolgálnak, amelyek magyarázatul szolgálhatnak erre a jelenségre:

a Fidesz-kormányzat médiamonopóliuma és kommunikációs rutinjai folytán agymosott népek lettek a Fidesz támogatói
a konzervatív beállítottság (amit a Fidesz támogatóknak tulajdonítanak) valamiért szellemileg restté teszi az embert
A Vox Populi szerzője azonban előállt egy harmadikkal is. Mint írja, Amerikában megfigyelték, hogy 2020-ra Donald Trump szavazói sokkal kevésbé tartották fontosnak a személyes szavahihetőséget egy elnökjelölt esetén, mint más amerikaiak. A kutatók arra tippeltek, hogy Trump hívei is érezték, hogy kedvelt jelöltjük szavait sokszor nem lehet egész komolyan venni. Viszont mivel továbbra is úgy érezték, hogy ennek ellenére ő a támogatásukra érdemes jelölt, ezért inkább azt kezdték gondolni, hogy nem is olyan fontos a szavahihetőség.

Talán valami ilyesmiről lehet szó Magyarországon is. Miután a Fidesz propaganda-apparátusának mégis több – mondjuk talán így, a földhözragadt részletek tekintetében valótlan állításokra épülő – és hangosabb ultramély igazsággal bombázta híveit az elmúlt X évben, mint amivel az ellenoldal válaszolni tudott erre, ezért a Fidesz-hívek az ellenzékieknél jobban elfogadhatták azt a beállítottságot, hogy nem kell leragadni annak firtatásán, hogy a részletek igazak-e, amikor a történet amúgy egy általuk mélynek és igaznak tartott leckét közvetít (a klasszikus esetben azt, hogy ne jöjjenek ide migránsok, csak mert ne jöjjenek ide). Ezért aztán kevésbé használják analitikus képességeiket egy hír igazságtartalmának megítélésénél, mint az ellenzék támogatói. Nevezhetjük ezt az ügybe, pártba, vezérbe vetett vak bizalomnak is.

- jelenti ki a bejegyzés írója, aki szerint az ellenzéki oldalon levőkben a saját vezéreik és azok üzenetei kevesebb vakhitet tudtak kelteni, így a hívek is többet használják a kritikus gondolkodásra való képességüket, amikor meghallgatják a vezérszónokot.