A közjegyző a függetlenség, a pártatlanság és a szakszerűség érvényesítése mellett a jogviták peren kívüli elintézéséért dolgozik – mondta záróbeszédében Varga Judit igazságügyi miniszter a 33. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium budapesti plenáris ülésén.
Varga Judit közölte: a törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket azért, hogy a jogviták megelőzése érdekében pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak az ügyfeleknek.
| A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez, minden, hatáskörébe tartozó ügyben a jog vita nélküli érvényesülését igyekszik elősegíteni |
– fogalmazott az igazságügyi miniszter.
Hozzátette: meg kell előzni azt, hogy a viták elfajuljanak, és közülük minél többet kulturált körülmények közt a jog, a megértés, a belátás, valamint dokumentumok erejével érdemes rendezni.
Nemzetközileg is az élen járunk a digitalizációban
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a közjegyzők által létrehozott közokirat- vagy közhiteles nyilvántartás tartalmát valódinak kell elfogadni. A közjegyzők teljes körű jogi szolgáltatást nyújtanak, és kizárólag olyan jogügyletekben működhetnek közre, amelyek mindenben megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Varga Judit kiemelte: 1992 január elsejével a közjegyzők elhagyták a bírósági szervezetrendszert, azóta országos és területi kamaráik égisze alatt a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás önálló szereplőiként járhatnak el.
| „Három évtizeddel ezelőtt Magyarország az elsők közt ismerte fel, hogy a közjegyzőség a modern polgári társadalom egyik letéteményese azáltal, hogy eljárásaival a gazdasági forgalom biztonságát garantálja” |
– mondta a miniszter.
Kitért arra is, hogy folyamatosan bővültek a közjegyzői kar feladatai, ezzel a jogalkotó célja a bíróságok tehermentesítése, az átadott eljárásokban az ügyintézés felgyorsítása volt.
A feladatok közül kiemelte a permegelőző eljárásokat, mint a fizetési meghagyást. Jelezte: meghatározott ügytípusokban a közjegyző által jóváhagyott egyezség segítségével lehetőség nyílik a vitás kérdések konszenzusos és gyors lezárására. Szólt arról is, hogy a magyar közjegyzőség nemzetközi összevetésben is élen jár a digitalizációban, több mint egy évtizede vannak már teljes egészében elektronikus eljárásaik.
| Több százezer üggyel mentesítik a bíróságokat |
Tóth Ádám, a kollokviumot rendező Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke záróbeszédében rámutatott arra, hogy a polgári közjegyzőség rendszerének visszaállításával a bírók az ítélkezésre tudnak koncentrálni, mert van egy másik igazságszolgáltatási hatóság, amely egyes tömegesen előforduló ügyeket végez el.
Hozzátette: a fizetési meghagyások esetében több százezer üggyel mentesítik a közjegyzők a bíróságokat.
| „Mindent megtettünk, amit Brüsszel kért” |
Varga Judit az Euractiv című brüsszeli hírportálon pénteken megjelent írásában jelezte: Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek megvédése mellett, mivel „közös érdekünk az európai adófizetők pénzének átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása”, ideértve a magyar állampolgárok és cégek befizetéseit is.
Varga Judit hangsúlyozta: a Magyarországgal szemben indított jogállamisági kondicionalitási eljárás az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő, megelőző eszközként szolgál. Ha azonban az eljárást politikai szankciós mechanizmussá változtatják, az egész eljárás kollektív kudarcba fog fulladni.
Közölte: a magyar kormány az unió pénzügyi érdekeinek további védelme érdekében számos, jelentős és lényegi módosító intézkedésekből álló, átfogó csomagra tett javaslatot. Az intézkedések célja a csalás és a korrupció elleni harc jogi és intézményi kereteinek, valamint az összeférhetetlenségi szabályok hatékonyságának megerősítésén keresztül a közbeszerzések átláthatóbbá és versenyképesebbé tétele.
|
