van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
THE POST
HU
HOME POLITIKA FELKAVARÓ KÉKFÉNY KORONAVÍRUS YOUTUBE IMPRESSZUM 2022-01-25
< ugrás a legfrissebb hírekhez

Tüntetők kaptak kártérítést 2006 miatt, eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót



Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.


A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”



101
politika

Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.

A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”
Több esetben derültek ki rendőri túlkapások, számos egyenruhás ellen indult eljárás
© Fazekas István

Időközben, 2011 tavaszára elkészült a Balsai István – az MDF-kormány igazságügy-minisztere, majd fideszes képviselő, későbbi alkotmánybíró – miniszterelnöki megbízott által összeállított, a 2006 őszi események politikai felelőseit is kereső jelentés. A markánsan megjelenő Gyurcsány-szál ellenére a Fideszben is sokak által fércmunkának és szereptévesztésnek tartott Balsai-jelentést végül 2012 tavaszán fogadta el az Országgyűlés, egyúttal újabb feladatokat szabva a témában a kormánynak, például jelentés készítését a kártérítések állásáról. A kormány 2012 májusára elkészült jelentése megállapította, hogy addigra 149 károsultnak 270,57 millió forintot fizettek ki, és azt is, hogy “az igények érvényesítésére rendelkezésre álló 5 éves általános elévülési idő 2011. október 23-ával lejárt, amire tekintettel új, bírói úton még érvényesíthető igények felmerülése nem valószínűsíthető”. Vagyis

a kormány már 9 évvel ezelőtt elvégzettnek minősítette azt a kártalanítási feladatát, amelynek újabb hullámát nemrég jelentette be.

A végrehajtást részletező friss kormányhatározat valóban visszautal a 11 évvel ezelőtt ugyanezt a feladatot szabó korábbira, de több válaszhoz is elvezet – még ha nem is könnyen. Azonosítja például a jóvátétellel érintettek körét, említve “az Emberi Jogok Európai Bíróságának 20424/10. számú, a G. A. és társai kontra Magyarország ügyében érintett, eljárásjogi okból ki nem fizetett kártérítési igényeket”. Csakhogy ilyen, G.A. és társai kontra Magyarország ügy nem található a strasbourgi székhelyű EJEB adatbázisában. A 20424/10 ügyszám viszont létezik, ez L.G. (Gonda László – a Kossuth téri tüntetők egyik vezetője) és társai ügye. A strasbourgi végzésből kiderül, hogy a 173 embert érintő ügy még 2010-ben indult: kezdetben Grespik László képviselte a sértetteket, majd az ő 2016-os halála után Gaudi-Nagy Tamás vette át az ügyet. A 173-ból 120 érintett megállapodott a magyar állammal, fejenkénti 862 eurós kártalanításban – rögzíti a strasbourgi végzés, kitérve arra, hogy 53 személyt nem sikerült felkutatni. Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu-nak megerősítette, hogy az “eljárásjogi és technikai nehézségek miatt” akkor kimaradt 53 embert kártalanítanák most.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, uniós szakjogász, a számos 2006 őszi tüntető képviseletét ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, “Grespik László kollégám tragikus halála után 120 jogsértettet sikerült felkutatni és képviseletükben számukra a magyar állammal kötött egyezség alapján, fejenként 862 euró összegű nem vagyoni kártérítést elérni 2018-ban. Akkor 53 jogsértettet nem sikerült megtalálni a haláleset miatti kényszerű képviselőváltás és időközi címváltozások miatt, így ők kimaradtak a jóvátételből, amit az ügy másik 120 szereplője megkapott” – magyarázta. Gaudi-Nagy elmondta: noha időközben több, akkor nem elérhető károsult is jelentkezett – az elhunytaknak pedig az örököse jogosult a kártérítésre –, Strasbourgban szerinte "ideológiai elfogultság" miatt kétszeri kérelmére sem vették újra nyilvántartásba a később megkerült jogsértetteket az amúgy is sokáig, 8 évig elhúzott ügyben. Helyesnek és jogszerűnek tartja, hogy most viszont végre e nélkül is kárpótolja az akkor kimaradtakat a kormány.

Kérdésünkre az ügyvéd elmondta azt is, hogy sem a mostani jóvátétellel érintett 53 ember, sem a 2018-ban összesen mintegy 34 millió forint kárpótláshoz jutó 120 társuk nem személyi sérülés miatt kap(ott) pénzt, hanem azért, mert a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a tömeget és ezzel sérült a gyülekezési joguk. Gaudi-Nagy szerint ezzel a 53 személlyel gyakorlatilag lezárul a károsultak állami jóvátétele, kivéve a szintén október 23-án a Kossuth téren jogellenesen elfogott, megbilincselt és 12 órán át fogva tartott Fáber Károly jelenleg alkotmányjogi panaszeljárás alatt álló kárügyét. Hozzátette: ezekhez az adatokhoz még hozzá kell adni azt a 2010 előtti közel 20, és 2010 utáni újabb 8–10 ügyet, melyekben számítása szerint további 30 millió forintot kaptak az érintettek.

Gaudi-Nagy elmondta azt is: "Sokszor kemény alku nyomán vagy bíróságon kényszerítettünk ki a felajánlottnál nagyobb összeget, így volt ez például egyik ügyfelem, a Balsai-jelentésben is nevesített Lévay Attila esetében, aki a magyar zászlóval a kezében, békésen indult a rendőrök felé, hogy csitítsa őket, de körbevették és megverték, neki végül 2,5 milliós összeget harcoltunk ki".

Klasszikus PR-trükk a kormány részéről az újabb kártérítési kör, vélhetően nem a tényleges kártérítési igény vezette a kabinetet, sokkal inkább a politikai haszonszerzés

– ezt már Lattmann Tamás nemzetközi jogász mondta az ügyről a hvg.hu kérdésére. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározatban amúgy pontatlanul megnevezett, de létező strasbourgi határozatban azonosított 53 kérelmező fellelésére nincs sok remény. Hozzátette: mivel a strasbourgi eljárásban az ügy érdemi vizsgálatára nem került sor a másik 120 kérelmező és a magyar kormány külön megállapodása miatt, nem tudhatjuk, mennyire lehetett megalapozott egyáltalán a panaszuk, de "az egész kérdés amúgy is már átcsúszott a jog térfeléről a politikáéba".


A most tervezett jóvátételi körrel együtt összességében mintegy 350 millió forintra nőne a kártérítésként kifizetett összeg a 230 károsult tüntető számára, akiknek tehát kisebb része az, aki meg is sérült 2006 őszén. Sérültek azonban a “másik oldalon” is voltak, nem is kevesen. A jelentések szerint 399 rendőr sérült meg, de az ő kártérítésükről kormányzati szinten eddig nem esett szó. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a megsérült rendőröknek lehetne-e jogos kártérítési igénye a magyar állammal szemben, Lattmann Tamás azt mondta: az igény felvetése a bűnösnek kikiáltott rendőrök – sem az állomány, sem a vezetők – részéről akkor nem volt életszerű, most pedig már pláne nem az. Hozzátette: nehéz megítélni, hogy a rendőröknek járna-e kártérítés a sebesüléseik miatt, hiszen ez úgymond "munkaköri kockázatuk", ám az is igaz, hogy a nem megfelelő felszerelésük, illetve a műveleti vezetési hibák miatt akaratukon kívül az elvárhatónál jóval nagyobb kockázatot voltak kénytelenek vállalni. A tüntetőket képviselő ügyvéd, Gaudi-Nagy Tamás kérdésünkre erről azt mondta, a megsérült rendőröknek nem az állam, hanem a munkáltatójuk, a rendőrség felé merülhet fel követelésük, amiért foglalkozás közben megsérültek, de úgy tudja, annak idején ezt "egyezséggel rendezték", legalábbis egy részüknél. Azonban – hívta fel a figyelmet – olyan rendőrnek nem jár kártérítes, aki “a rá vonatkozó szolgálati szabályok megszegésével kegyetlenkedett és eközben sérült meg jogos védelmet kifejtő tüntetők által”.

Jogos lenne a 2006 őszi eseményekben sérülést szerzett, a tüntetők által megsebesített több száz rendőr állami kártalanítása

– mondta a hvg.hu kérdésére Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára. Pongó Géza szerint ezt azonban az FRSZ nem kezdeményezheti, hiszen csak a hozzájuk forduló tagok ügyeit képviselhetik, márpedig az érintett rendőrök jelentős része tudomása szerint egyrészt már nincs is a testületnél, másrészt nem fordult a szakszervezethez ilyen igénnyel. Arról, hogy vajon miért nem, a főtitkár úgy vélekedett: a 2006 őszi események ügye kezdettől fogva átpolitizált volt, “sok, ártatlanul meghurcolt rendőr lett bűnbak, pedig közülük is többen súlyosan megsérültek, a Baranya megyei rendőrök parancsnoka például kis híján belehalt a sebesüléseibe”. Ráadásul – jegyezte meg – számos büntetőintézkedés is sújtotta a rendőröket, például többeknek megvonták a szolgálati nyugdíját. A szakszervezet korábban egyébként több megsérült rendőrnek adott valamiféle segélyt, pénzügyi támogatást például gyógykezelésre – tette hozzá. A főtitkár szerint nehéz nem arra gondolni, hogy a 15 éves évforduló közeledtével az ügy elővétele ismét csak a téma politikai síkra terelését célozza, kevéssel a parlamenti választások előtt.

Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére a rendőrök kártérítési ügyében nem kívánt állást foglalni, hanem a Belügyminisztériumhoz irányított. A Pintér Sándor vezette tárcától meg is kérdeztük, kívánják-e anyagilag kárpótolni a 2006 őszi események során megsérült rendőröket, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogy az akkor megsérült egyenruhások közül azóta kaptak-e, és ha igen, akkor mikor, hányan, és mekkora összegű kártérítést vagy jóvátételt a szolgálatteljesítés közben szerzett sérüléseikért, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a szaktárcától.

Ezt olvassa mindenki:
Nem akármit vettek észre a fideszes képviselő autóján - magyarázatot követelnek  
Kitört a botrány: feljelentették a Fideszt, állítólag feketén fizetett fiatalokkal...  
Kövess minket:
     
A hét hírei:
Megnézték mi épül már megint Felcsúton: ez már tényleg beteg - amit ott találtak...
Megfagyott a levegő: rákérdeztek Orbánra, miért nem mer beszélni a hatvanpusztai birtokról - elképesztően lekezelő amit válaszolt
A szlovákok törvénymódosítást kezdeményeznek Orbánék miatt - ilyen még nem volt
Ez durva: Orbán Gáspárt éltetik amiért védi a hazát az édesapjához hasonlóan...sőt...
Már eddig is Aradszki András volt az egyik legúttörőbb parlamenti képviselő: ő mondta ki el...
Óriási bukta: ukránok jelentkeztek be a lakcímére, most börtönbe kerülhet
Az volt a céljuk, hogy magyar társadalombiztosítási és nyugellátást vehessenek igénybe Bör...
Országos botrány: Rengeteg párt tervez ráindulni a közös ellenzéki jelöltekre - itt a lista
Ex-jobbikos mandátumtolvajok, kiugrott szkinhedek, alkoholkedvelő szélhámosok készülődnek. N...
Kövér bekeményít: Mindenkit felszólítok, hogy elsősorban a saját családjában kezdje el a kampányt!
Hosszú interjút adott Kövér László házelnök a Katolikus rádió kedd esti műsorának, de csak három gondolatot emelünk ki. 1. Kövér a kampányról Sokat kérdezik arról, hogyan nyi...
  
Bohócképet közöltek Orbánról - ebből botrány lesz
Látszik, hogy komoly gond van Orbán fejében! Miközben
rekordot döntött az új fertőzöttek száma a kórházak sürgősségi osztályai belefulladnak a betegekbe brutáli...
  
Így vette el a földemet Mészáros Lőrinc
100-150 évig használta a családunk azt a földet, amit egyik napról a másikra elvett tőlünk Mészáros Lőrinc – erről Váradi András juhász beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorá...
  
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU  
THE POST

Tüntetők kaptak kártérítést 2006 miatt, eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót



Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.


A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”



101
politika

Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.

A 2006 őszi budapesti erőszakos tüntetéshullám 15 éves évfordulója közeledtével újabb kárpótlási hullámot jelentett be nemrég Varga Judit igazságügyi miniszter. A miniszter egy Facebook-bejegyzésében tudatta, hogy “a magyar kormány a korábbi kártérítéseknek megfelelő, 862 euró kártérítési összeget ajánlja fel annak az 53 áldozatnak, kiknek alapvető jogait a Gyurcsány-kormány lábbal tiporta és a mai napig nem kapták meg az őket megillető jóvátételt.” A tárcavezető emlékeztetett, hogy a 2006 szeptemberi és október 23-i “rendőri fellépések következtében sérelmet szenvedett emberek és a rendőrattakok áldozatai közül még mindig vannak, akik az események után 15 évvel sem kaptak kártérítést.” Utánajártunk,

miért éppen 53 tüntetőnek, miért most, és miért pont 862 eurót tervez jóvátételként fizetni az Orbán-kormány, amely a lépést egyébként árukapcsolással a választás előtti gyurcsányozásra is szívesen felhasználja.

A bejelentés után a miniszter posztja alatt kommentelők is azt kérdezték: miért 15 évvel a történtek, és főleg 11 év jobboldali kormányzás után jut eszébe a kormánynak a kárpótlás, mikor már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott minderről, amelynek aztán igyekezett megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, 202 millió forint értékben.

A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.

Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték az egyik szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök az MTV-székháznál vertek meg. A statisztika szerint a legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése szerint már “126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés kifizetését teljesítette a Magyar Államkincstár.”
Több esetben derültek ki rendőri túlkapások, számos egyenruhás ellen indult eljárás
© Fazekas István

Időközben, 2011 tavaszára elkészült a Balsai István – az MDF-kormány igazságügy-minisztere, majd fideszes képviselő, későbbi alkotmánybíró – miniszterelnöki megbízott által összeállított, a 2006 őszi események politikai felelőseit is kereső jelentés. A markánsan megjelenő Gyurcsány-szál ellenére a Fideszben is sokak által fércmunkának és szereptévesztésnek tartott Balsai-jelentést végül 2012 tavaszán fogadta el az Országgyűlés, egyúttal újabb feladatokat szabva a témában a kormánynak, például jelentés készítését a kártérítések állásáról. A kormány 2012 májusára elkészült jelentése megállapította, hogy addigra 149 károsultnak 270,57 millió forintot fizettek ki, és azt is, hogy “az igények érvényesítésére rendelkezésre álló 5 éves általános elévülési idő 2011. október 23-ával lejárt, amire tekintettel új, bírói úton még érvényesíthető igények felmerülése nem valószínűsíthető”. Vagyis

a kormány már 9 évvel ezelőtt elvégzettnek minősítette azt a kártalanítási feladatát, amelynek újabb hullámát nemrég jelentette be.

A végrehajtást részletező friss kormányhatározat valóban visszautal a 11 évvel ezelőtt ugyanezt a feladatot szabó korábbira, de több válaszhoz is elvezet – még ha nem is könnyen. Azonosítja például a jóvátétellel érintettek körét, említve “az Emberi Jogok Európai Bíróságának 20424/10. számú, a G. A. és társai kontra Magyarország ügyében érintett, eljárásjogi okból ki nem fizetett kártérítési igényeket”. Csakhogy ilyen, G.A. és társai kontra Magyarország ügy nem található a strasbourgi székhelyű EJEB adatbázisában. A 20424/10 ügyszám viszont létezik, ez L.G. (Gonda László – a Kossuth téri tüntetők egyik vezetője) és társai ügye. A strasbourgi végzésből kiderül, hogy a 173 embert érintő ügy még 2010-ben indult: kezdetben Grespik László képviselte a sértetteket, majd az ő 2016-os halála után Gaudi-Nagy Tamás vette át az ügyet. A 173-ból 120 érintett megállapodott a magyar állammal, fejenkénti 862 eurós kártalanításban – rögzíti a strasbourgi végzés, kitérve arra, hogy 53 személyt nem sikerült felkutatni. Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu-nak megerősítette, hogy az “eljárásjogi és technikai nehézségek miatt” akkor kimaradt 53 embert kártalanítanák most.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, uniós szakjogász, a számos 2006 őszi tüntető képviseletét ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, “Grespik László kollégám tragikus halála után 120 jogsértettet sikerült felkutatni és képviseletükben számukra a magyar állammal kötött egyezség alapján, fejenként 862 euró összegű nem vagyoni kártérítést elérni 2018-ban. Akkor 53 jogsértettet nem sikerült megtalálni a haláleset miatti kényszerű képviselőváltás és időközi címváltozások miatt, így ők kimaradtak a jóvátételből, amit az ügy másik 120 szereplője megkapott” – magyarázta. Gaudi-Nagy elmondta: noha időközben több, akkor nem elérhető károsult is jelentkezett – az elhunytaknak pedig az örököse jogosult a kártérítésre –, Strasbourgban szerinte "ideológiai elfogultság" miatt kétszeri kérelmére sem vették újra nyilvántartásba a később megkerült jogsértetteket az amúgy is sokáig, 8 évig elhúzott ügyben. Helyesnek és jogszerűnek tartja, hogy most viszont végre e nélkül is kárpótolja az akkor kimaradtakat a kormány.

Kérdésünkre az ügyvéd elmondta azt is, hogy sem a mostani jóvátétellel érintett 53 ember, sem a 2018-ban összesen mintegy 34 millió forint kárpótláshoz jutó 120 társuk nem személyi sérülés miatt kap(ott) pénzt, hanem azért, mert a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a tömeget és ezzel sérült a gyülekezési joguk. Gaudi-Nagy szerint ezzel a 53 személlyel gyakorlatilag lezárul a károsultak állami jóvátétele, kivéve a szintén október 23-án a Kossuth téren jogellenesen elfogott, megbilincselt és 12 órán át fogva tartott Fáber Károly jelenleg alkotmányjogi panaszeljárás alatt álló kárügyét. Hozzátette: ezekhez az adatokhoz még hozzá kell adni azt a 2010 előtti közel 20, és 2010 utáni újabb 8–10 ügyet, melyekben számítása szerint további 30 millió forintot kaptak az érintettek.

Gaudi-Nagy elmondta azt is: "Sokszor kemény alku nyomán vagy bíróságon kényszerítettünk ki a felajánlottnál nagyobb összeget, így volt ez például egyik ügyfelem, a Balsai-jelentésben is nevesített Lévay Attila esetében, aki a magyar zászlóval a kezében, békésen indult a rendőrök felé, hogy csitítsa őket, de körbevették és megverték, neki végül 2,5 milliós összeget harcoltunk ki".

Klasszikus PR-trükk a kormány részéről az újabb kártérítési kör, vélhetően nem a tényleges kártérítési igény vezette a kabinetet, sokkal inkább a politikai haszonszerzés

– ezt már Lattmann Tamás nemzetközi jogász mondta az ügyről a hvg.hu kérdésére. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a kormányhatározatban amúgy pontatlanul megnevezett, de létező strasbourgi határozatban azonosított 53 kérelmező fellelésére nincs sok remény. Hozzátette: mivel a strasbourgi eljárásban az ügy érdemi vizsgálatára nem került sor a másik 120 kérelmező és a magyar kormány külön megállapodása miatt, nem tudhatjuk, mennyire lehetett megalapozott egyáltalán a panaszuk, de "az egész kérdés amúgy is már átcsúszott a jog térfeléről a politikáéba".


A most tervezett jóvátételi körrel együtt összességében mintegy 350 millió forintra nőne a kártérítésként kifizetett összeg a 230 károsult tüntető számára, akiknek tehát kisebb része az, aki meg is sérült 2006 őszén. Sérültek azonban a “másik oldalon” is voltak, nem is kevesen. A jelentések szerint 399 rendőr sérült meg, de az ő kártérítésükről kormányzati szinten eddig nem esett szó. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a megsérült rendőröknek lehetne-e jogos kártérítési igénye a magyar állammal szemben, Lattmann Tamás azt mondta: az igény felvetése a bűnösnek kikiáltott rendőrök – sem az állomány, sem a vezetők – részéről akkor nem volt életszerű, most pedig már pláne nem az. Hozzátette: nehéz megítélni, hogy a rendőröknek járna-e kártérítés a sebesüléseik miatt, hiszen ez úgymond "munkaköri kockázatuk", ám az is igaz, hogy a nem megfelelő felszerelésük, illetve a műveleti vezetési hibák miatt akaratukon kívül az elvárhatónál jóval nagyobb kockázatot voltak kénytelenek vállalni. A tüntetőket képviselő ügyvéd, Gaudi-Nagy Tamás kérdésünkre erről azt mondta, a megsérült rendőröknek nem az állam, hanem a munkáltatójuk, a rendőrség felé merülhet fel követelésük, amiért foglalkozás közben megsérültek, de úgy tudja, annak idején ezt "egyezséggel rendezték", legalábbis egy részüknél. Azonban – hívta fel a figyelmet – olyan rendőrnek nem jár kártérítes, aki “a rá vonatkozó szolgálati szabályok megszegésével kegyetlenkedett és eközben sérült meg jogos védelmet kifejtő tüntetők által”.

Jogos lenne a 2006 őszi eseményekben sérülést szerzett, a tüntetők által megsebesített több száz rendőr állami kártalanítása

– mondta a hvg.hu kérdésére Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára. Pongó Géza szerint ezt azonban az FRSZ nem kezdeményezheti, hiszen csak a hozzájuk forduló tagok ügyeit képviselhetik, márpedig az érintett rendőrök jelentős része tudomása szerint egyrészt már nincs is a testületnél, másrészt nem fordult a szakszervezethez ilyen igénnyel. Arról, hogy vajon miért nem, a főtitkár úgy vélekedett: a 2006 őszi események ügye kezdettől fogva átpolitizált volt, “sok, ártatlanul meghurcolt rendőr lett bűnbak, pedig közülük is többen súlyosan megsérültek, a Baranya megyei rendőrök parancsnoka például kis híján belehalt a sebesüléseibe”. Ráadásul – jegyezte meg – számos büntetőintézkedés is sújtotta a rendőröket, például többeknek megvonták a szolgálati nyugdíját. A szakszervezet korábban egyébként több megsérült rendőrnek adott valamiféle segélyt, pénzügyi támogatást például gyógykezelésre – tette hozzá. A főtitkár szerint nehéz nem arra gondolni, hogy a 15 éves évforduló közeledtével az ügy elővétele ismét csak a téma politikai síkra terelését célozza, kevéssel a parlamenti választások előtt.

Az Igazságügyi Minisztérium a hvg.hu kérdésére a rendőrök kártérítési ügyében nem kívánt állást foglalni, hanem a Belügyminisztériumhoz irányított. A Pintér Sándor vezette tárcától meg is kérdeztük, kívánják-e anyagilag kárpótolni a 2006 őszi események során megsérült rendőröket, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogy az akkor megsérült egyenruhások közül azóta kaptak-e, és ha igen, akkor mikor, hányan, és mekkora összegű kártérítést vagy jóvátételt a szolgálatteljesítés közben szerzett sérüléseikért, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a szaktárcától.

Legolvasottabbak
Nem akármit vettek észre a fideszes képviselő autóján - magyarázatot követelnek
Kitört a botrány: feljelentették a Fideszt, állítólag feketén fizetett fiatalokkal...
Ez durva: Orbán Gáspárt éltetik amiért védi a hazát az édesapjához hasonlóan...sőt...
Most érkezett
Nem akárhova jár Orbán unokája - annyi a tandíj mint a magyar minimálbér
Magyarok Ausztriában: 900.000 forintos fizetés, biztosított szállás
Fidesz levél: a baloldal politikája tönkretette és a csőd szélére sodorta Magyarországot
Kövess minket!
     
Óriási bukta: ukránok jelentkeztek be a lakcímére, most börtönbe kerülhet
Országos botrány: Rengeteg párt tervez ráindulni a közös ellenzéki jelöltekre - itt a lista
Kövér bekeményít: Mindenkit felszólítok, hogy elsősorban a saját családjában kezdje el a kampányt!
Bohócképet közöltek Orbánról - ebből botrány lesz
Így vette el a földemet Mészáros Lőrinc
Megdöbbentő eredmények: kiderült, hogy lett meg Orbánéknak eddig a kétharmad - ismét meglehet...
Nyilvános a Völner dokumentum: Majdnem behúzták Paks II-t is.. elképesztő információk
Megtért behajtók számoltak be a trükkökről: Így húznak le a behajtók!
Jogerős sajtóper - Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát!? - elképesztő részletek
Végrehajtó-maffia: 145 ezer forintért árverezte el a végrehajtó az 1,2 milliós kocsit, amit aztán...
Nemzetközi botrány: Orbán Viktort alázzák egy népszerű amerikai sorozatban - durva
Soha nem látott hajtóvadászat az ördög ügyvédje után: nem akárkiket kerestek meg a rendőrök információért
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU