van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
THE POST
HU
HOME POLITIKA FELKAVARÓ KÉKFÉNY KORONAVÍRUS YOUTUBE IMPRESSZUM 2021-05-14
< ugrás a legfrissebb hírekhez

Vége a turpisságnak? - már ráláthat a külföldi adóparadicsomokra is a NAV!

Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor egy magyar vállalkozás számol el költséget - például szolgáltatási díjként, esetleg kamat- vagy jogdíjfizetés formájában - az adott társasággal szemben.

Április elején hatályba lépett az OECD-nek az a standardja, amely eredményeként az adóhatóságok rálátást kaphatnak az adóparadicsomokban bejegyzett társaságok tevékenységére és azok legfontosabb pénzügyi adataira. Bár még kérdéses, hogy a NAV ezeket az információkat mire fogja felhasználni, de több, előszeretettel használt adóminimalizálási módszer is veszélybe kerülhet.

Mindezidáig az adóhatóságoknak kerülőutakra volt szükségük (például Panama Papers, Bahama Leaks, Paradise Papers), hogy offshore cégközpontokból az ott működő cégek tevékenységére vonatkozó információkat nyerjenek ki. Április 1-jétől azonban megváltozik a kép, és az adóhatóságok automatikusan hozzájuthatnak ezekhez az adatokhoz.

Ettől a dátumtól kezdődően ugyanis 12 olyan országnak kell megkezdenie az információk automatikus átadását, amelyekben egyáltalán nincs társasági adó, vagy annak adókulcsa majdnem nulla.

Ezek közé tartozik:

Anguilla,
a Bahamák,
Bahrein,
Barbados,
Bermuda,
Brit Virgin-szigetek,
Egyesült Arab Emirátusok,
Guernsey,
Jersey,
Kajmán-szigetek,
Man-sziget,
Turks- és Caicos-szigetek.


A szabályozás célja azoknak a cégeknek a kiszűrése, amelyek ezen országokban csupán adótervezési célból kerültek megalapításra, de nem végeznek valós gazdasági tevékenységet.

Miről kell adatot szolgáltatni?

"A fenti országok szerveinek először is azonosítaniuk kell, hogy melyek azok a náluk bejegyzett cégek, amelyeknek nincs valós gazdasági tevékenysége" - ismertette Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. "Az OECD összeállította azon ismérvek tételes listáját, amelyek alapján eldönthető, hogy fennáll-e a valós gazdasági tevékenység."

Ezt követően az adóparadicsom államoknak azonosítaniuk kell, hogy az ott bejegyzett cégeknek milyen jövedelmei vannak, milyen ráfordításokat számolnak el, melyek az általuk végzett gazdasági tevékenységek, és rendelkeznek-e munkavállalókkal ezek ellátására. Majd ezeket az információkat meg kell osztaniuk a társaság tulajdonosainak országával. Azonban nem csak abba az országba kell információt küldeniük, ahol közvetlen anyavállalata van az adott cégnek, hanem a végső anyavállalat, valamint végső haszonhúzó országába is.

Mit kezdhet a NAV az ilyen információkkal?

Az információcsere következtében az adóhatóság tisztább képet kaphat arról, hogy mely adóparadicsom országokban rendelkeznek magyar magánszemélyek társaságokkal és mi ezeknek a társaságoknak az üzleti tevékenysége. Az így megszerzett információk ezáltal több, jelenleg előszeretettel használt adóminimalizálási struktúra felderítésére is lehetőséget adnak.

"Így az adóhatóság vizsgálhatja, hogy az adóparadicsomban székelő társaságnak van-e a szolgáltatásai nyújtásához szükséges infrastruktúrája vagy megfelelő számú munkavállalója. Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor egy magyar vállalkozás számol el költséget - például szolgáltatási díjként, esetleg kamat- vagy jogdíjfizetés formájában - az adott társasággal szemben" - mondja a Jalsovszky szakértője.

Olyan (például dubai) társaságoknál, amelyek a magyar igazgatósági tagjaiknak fizetnek tiszteletdíjat adózásilag hatékony módon, a NAV most már azt is vizsgálni tudja, hogy a társaság bevételeinek mekkora része kerül tiszteletdíjként kifizetésére. Ezen adatok alapján a NAV akár meg is kérdőjelezheti a juttatások életszerűségét.

Hogyan tovább?

Felmerül a természetes kérdés: van-e még kibúvó a jelenlegi rendszer alól? Van, de már egyre kevesebb. Ideig-óráig még járhatónak látszik például az az út, hogy egy társaság az adóparadicsom országban valós gazdasági jelenlétet hoz létre (például valós irodát bérel, és munkavállalókat vesz fel). Egy ilyen megoldás azonban már lényeges többletköltséggel járhat, és ráadásul nem minden esetben jelent garanciát arra, hogy nem kerül sor az információk cseréjére.

Úgy tűnik, az adóparadicsom országokban struktúrát működtető személyek előbb-utóbb kénytelenek lesznek felülvizsgálni az adóstruktúráikat. Ebbe az irányba hat az is, hogy számos egyéb szempontból (bankszámlanyitás, állami támogatások igénybevétele, PR) egyre komolyabb kockázatot jelent, ha valakinek a céges életében egy adóparadicsomi társaság játszik szerepet.

"Tekintettel azonban arra, hogy már Magyarországon is számos legális és az adóhatóság gyakorlatában elismert lehetőség biztosított a tulajdonosok vagyonának adóhatékony fenntartására, mindenképpen érdemes ezeket a lehetőségeket megvizsgálni. Számos esetben ugyanis elképzelhető, hogy a cégek feleslegesen tartanak fenn drága külföldi struktúrákat, miközben azok Magyarországról olcsóbban és kockázatmentesebben működtethetők lennének" - zárja Czoboly Gergely.

Ezt olvassa mindenki:
Érdekes: nem akármilyen pilóta hozta haza Szijjártó Pétert  
Eldőlt: 400 határon túli templom épül fel jó magyar forintból - köszönjük, hogy Te is hozzájárultál  
Kövess minket:
     
A hét hírei:
Érdekes: nem akármilyen pilóta hozta haza Szijjártó Pétert
Jön az egységes európai oltási igazolvány - lassan már szintek is lesznek a védettségben?
A Fidesz közleményt adott ki, mert szerintük Gyurcsányék utálják a határon túli magyarokat
Tévedésből hat adag oltást kapott egy szombathelyi férfi
A férfinak nem voltak komolyabb tünetei, de egy napig kórházban tartották. Egy adag helyett t...
Már a NAV-nál van 210 millióért megvásárolt kínai maszkgyártó gép ügye- Hűtlen kezelés gyanúja merült fel
A NAV-nál kötött ki Hadházy Ákos feljelentése, akik költségvetési csalást ugyan nem talál...
Infarktust kapott Fásy Ádám, meg kellett műteni
Fásy magától talán el sem megy az orvoshoz, felesége beszélte rá . Drámai napokon van tú...
Az autósok egy emberként kapnak a szívükhöz ezután: rekordot dönthet a benzinár
A magyarországi üzemanyagárak 2 hónapon belül megdönthetik a kilenc évvel ezelőtti rekordot. Szerdán ismét drágult a gázolaj ára két forinttal, míg a múlt héten 7-7 forinttal drágu...
  
Varga Judit most nagyon odamondta Brüsszelben: kiállt a rezsicsökkentés mellett - szerinte a magyar kormány mindig nyitott marad a párbeszédre
Varga Judit, hívhatjuk Orbán jobbkezének is, Brüsszelben szólalt fel, és kifejtette, hogy az oltás nem politikai kérdés. Sérelmezte, hogy vannak akik emberéletekből politikát csinálnak....
  
Őrizetbe vettek egy nagykanizsai férfit, aki szerint minden beoltott meghalt egy faluban
Csütörtökön is megtartotta szokásos online sajtótájékoztatóját az operatív törzs, miután Gulyás Gergely bejelentette, hogy a mostani számítások szerint a pünkösd utáni héten éri ...
  
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU  
THE POST

Vége a turpisságnak? - már ráláthat a külföldi adóparadicsomokra is a NAV!

Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor egy magyar vállalkozás számol el költséget - például szolgáltatási díjként, esetleg kamat- vagy jogdíjfizetés formájában - az adott társasággal szemben.

Április elején hatályba lépett az OECD-nek az a standardja, amely eredményeként az adóhatóságok rálátást kaphatnak az adóparadicsomokban bejegyzett társaságok tevékenységére és azok legfontosabb pénzügyi adataira. Bár még kérdéses, hogy a NAV ezeket az információkat mire fogja felhasználni, de több, előszeretettel használt adóminimalizálási módszer is veszélybe kerülhet.

Mindezidáig az adóhatóságoknak kerülőutakra volt szükségük (például Panama Papers, Bahama Leaks, Paradise Papers), hogy offshore cégközpontokból az ott működő cégek tevékenységére vonatkozó információkat nyerjenek ki. Április 1-jétől azonban megváltozik a kép, és az adóhatóságok automatikusan hozzájuthatnak ezekhez az adatokhoz.

Ettől a dátumtól kezdődően ugyanis 12 olyan országnak kell megkezdenie az információk automatikus átadását, amelyekben egyáltalán nincs társasági adó, vagy annak adókulcsa majdnem nulla.

Ezek közé tartozik:

Anguilla,
a Bahamák,
Bahrein,
Barbados,
Bermuda,
Brit Virgin-szigetek,
Egyesült Arab Emirátusok,
Guernsey,
Jersey,
Kajmán-szigetek,
Man-sziget,
Turks- és Caicos-szigetek.


A szabályozás célja azoknak a cégeknek a kiszűrése, amelyek ezen országokban csupán adótervezési célból kerültek megalapításra, de nem végeznek valós gazdasági tevékenységet.

Miről kell adatot szolgáltatni?

"A fenti országok szerveinek először is azonosítaniuk kell, hogy melyek azok a náluk bejegyzett cégek, amelyeknek nincs valós gazdasági tevékenysége" - ismertette Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. "Az OECD összeállította azon ismérvek tételes listáját, amelyek alapján eldönthető, hogy fennáll-e a valós gazdasági tevékenység."

Ezt követően az adóparadicsom államoknak azonosítaniuk kell, hogy az ott bejegyzett cégeknek milyen jövedelmei vannak, milyen ráfordításokat számolnak el, melyek az általuk végzett gazdasági tevékenységek, és rendelkeznek-e munkavállalókkal ezek ellátására. Majd ezeket az információkat meg kell osztaniuk a társaság tulajdonosainak országával. Azonban nem csak abba az országba kell információt küldeniük, ahol közvetlen anyavállalata van az adott cégnek, hanem a végső anyavállalat, valamint végső haszonhúzó országába is.

Mit kezdhet a NAV az ilyen információkkal?

Az információcsere következtében az adóhatóság tisztább képet kaphat arról, hogy mely adóparadicsom országokban rendelkeznek magyar magánszemélyek társaságokkal és mi ezeknek a társaságoknak az üzleti tevékenysége. Az így megszerzett információk ezáltal több, jelenleg előszeretettel használt adóminimalizálási struktúra felderítésére is lehetőséget adnak.

"Így az adóhatóság vizsgálhatja, hogy az adóparadicsomban székelő társaságnak van-e a szolgáltatásai nyújtásához szükséges infrastruktúrája vagy megfelelő számú munkavállalója. Ez különösen fontos olyan esetekben, amikor egy magyar vállalkozás számol el költséget - például szolgáltatási díjként, esetleg kamat- vagy jogdíjfizetés formájában - az adott társasággal szemben" - mondja a Jalsovszky szakértője.

Olyan (például dubai) társaságoknál, amelyek a magyar igazgatósági tagjaiknak fizetnek tiszteletdíjat adózásilag hatékony módon, a NAV most már azt is vizsgálni tudja, hogy a társaság bevételeinek mekkora része kerül tiszteletdíjként kifizetésére. Ezen adatok alapján a NAV akár meg is kérdőjelezheti a juttatások életszerűségét.

Hogyan tovább?

Felmerül a természetes kérdés: van-e még kibúvó a jelenlegi rendszer alól? Van, de már egyre kevesebb. Ideig-óráig még járhatónak látszik például az az út, hogy egy társaság az adóparadicsom országban valós gazdasági jelenlétet hoz létre (például valós irodát bérel, és munkavállalókat vesz fel). Egy ilyen megoldás azonban már lényeges többletköltséggel járhat, és ráadásul nem minden esetben jelent garanciát arra, hogy nem kerül sor az információk cseréjére.

Úgy tűnik, az adóparadicsom országokban struktúrát működtető személyek előbb-utóbb kénytelenek lesznek felülvizsgálni az adóstruktúráikat. Ebbe az irányba hat az is, hogy számos egyéb szempontból (bankszámlanyitás, állami támogatások igénybevétele, PR) egyre komolyabb kockázatot jelent, ha valakinek a céges életében egy adóparadicsomi társaság játszik szerepet.

"Tekintettel azonban arra, hogy már Magyarországon is számos legális és az adóhatóság gyakorlatában elismert lehetőség biztosított a tulajdonosok vagyonának adóhatékony fenntartására, mindenképpen érdemes ezeket a lehetőségeket megvizsgálni. Számos esetben ugyanis elképzelhető, hogy a cégek feleslegesen tartanak fenn drága külföldi struktúrákat, miközben azok Magyarországról olcsóbban és kockázatmentesebben működtethetők lennének" - zárja Czoboly Gergely.

Legolvasottabbak
Érdekes: nem akármilyen pilóta hozta haza Szijjártó Pétert
Eldőlt: 400 határon túli templom épül fel jó magyar forintból - köszönjük, hogy Te is hozzájárultál
Tévedésből hat adag oltást kapott egy szombathelyi férfi
Most érkezett
Szijjártó kiáll az egységes felvidéki magyar képviselet megteremtése mellett
Most jött: több ezer katona vesz részt a védekezésben
Orbán elégedett: Legkorábban Magyarország térhet vissza a normális élethez
Kövess minket!
     
Már a NAV-nál van 210 millióért megvásárolt kínai maszkgyártó gép ügye- Hűtlen kezelés gyanúja merült fel
Infarktust kapott Fásy Ádám, meg kellett műteni
Az autósok egy emberként kapnak a szívükhöz ezután: rekordot dönthet a benzinár
Varga Judit most nagyon odamondta Brüsszelben: kiállt a rezsicsökkentés mellett - szerinte a magyar kormány mindig nyitott marad a párbeszédre
Őrizetbe vettek egy nagykanizsai férfit, aki szerint minden beoltott meghalt egy faluban
Most jött: több ezer katona vesz részt a védekezésben
Végre elindult: a magyar kormány az üzbég innovatív vállalkozásokat is támogatja
A bal oldal a vírus oldalára állt Menczer Tamás szerint - az elmúlt 30 év legembertelenebb és legaljasabb politikai akciója
Orbán bőkezű: A következő hetekben 150 ezer ember kérhet Pfizert
Szégyen: egy magyar mentős, aki túlságosan szerette a gyerekeket
Szita Károly szerint a baloldali vezetésű városok több pénzt kaptak, mint a kormánypártiak - higgyünk neki
101 szlovákiai templom újul meg magyar támogatásból
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU