Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Valami történt - békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán az EU-val kapcsolatban  

Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.
Bonyolult egyeztetések – Nem lehet tovább húzni az időt

Fontos fejlemények történtek az elmúlt két napban Brüsszelben és Berlinben, hiszen egyrészt kiszivárgott pár részlet a 2021-2027-es EU-költségvetés és benne a helyreállítási alap átgyúrásának tervéről, másrészt Berlinben Angela Merkel német kancellár leszögezte a prioritásait a témában, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pedig egy rendkívüli jogszabályi lehetőséggel élve jövő szerdára tanácskozásra Brüsszelbe hívta az EU intézményi vezetőit és Merkelt. Közben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber erőteljesen követeli, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző testülete minél nagyobb beleszólást kaphasson a helyreállítási pénzek kifizetésének ellenőrzésébe.

Úgy tűnik, hogy nemcsak a költségvetés méretén, szerkezetén és feltételein vitáznak az uniós vezetők, hanem még egyfajta hatalmi harc is van a Bizottság, a Parlament és a Tanács vezetői között, hogy például az EU-s büdzsé formálódó sikerét ki arassa le. Mindezek alapján tényleg kirajzolódik a késhegyre menő vita.

Orbán Viktor egyébként elismerte azt, hogy egyszerre nagyon sok szempontot kell figyelembe vennie a "brüsszeli bürokratáknak", hogy meg tudjon állapodni valamiben a 27 tagállam vezetője (és arra az EP is rábólintson, mert ez is feltétele az elfogadott büdzsének), így tényleg nem könnyű a helyzetük. Ezt támasztja alá Merkel csütörtöki berlini kijelentése is, miszerint

az EU a története legnehezebb időszakát éli most

és ilyen körülmények között kezdődött el július elsején a német uniós soros elnökség.

Valóban: miközben a koronavírus-válság már hónapok óta tart, még csak most formálódik a helyreállítási alapnak mondott közös uniós adósságkibocsátás történelmi terve, aminek részletkérdéseit sok ország kritizálja és közben meg kell állapodni az egyébként is iszonyatosan komplex 2021-2027-es költségvetés kereteiben is. De ahogy Merkel és Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is világossá tette:

nem lehet tovább húzni az időt, a nyár első felében, azaz július végéig meg kell állapodni minden fontos kérdésben.

Az első nagy erőpróba erre a július 17-18-i EU-csúcs lesz, ami immár nem online videókonferenciát, hanem személyes egyezkedést jelent, de ha nem sikerül megkötni az alkut, akkor július végéig akár még egy rendkívüli EU-csúcs is lehet. Egyelőre nem biztos, hogy sikerül július közepén, hiszen Mark Rutte, holland miniszterelnök, a négy fukarnak is nevezett országcsoport szószólója ma éppen azt mondta: szerinte nem kell sietni, és nem szükséges mindenáron a megállapodás július közepén. Ez éppen az ellenkezője annak, amit Merkel mondott.
Sok a vitás kérdés

Az Európai Bizottság május végén hozta nyilvánosságra azt, hogy a német-francia tervet felkarolva hogyan adna új lendületet az unió gazdaságának főként a 750 milliárdos helyreállítási alappal (közös adósságkibocsátás, benne 500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás és garanciavállalás, további 250 milliárd eurónyi hitel, feltételekhez kötött felhasználással).

A potenciális magyar támogatási+garanciavállalási összeg 8,85 milliárd euró lenne, a jövő évi GNI 6,7%-a, ami arányos forráselosztást jelentene. A felvehető hitelek maximális kihasználásával ez összesen akár 15 milliárd euróra is felmehetne és ezen felül lennének még a "normál" 2021-2027-es EU-s pénzek.

Iszonyatosan nagy összegekről van tehát szó, amelyek az előttünk álló évtizedben lényeges hatásúak a magyar gazdaság növekedési pályájára is.

Május vége óta a tagállamok között továbbra is sok a vita a kérdésről, a négy fukarnak nevezett holland, osztrák, svéd, dán csoport például erősen kritizálja a vissza nem térítendő támogatások magas volumenét (lényegében csak hiteleket adnának) és azt, hogy azok visszafizetését 2028 után a tagállamoknak közösen kellene majd állnia a megemelkedő befizetésekből.

A tartós szembenállást látva Charles Michel európai tanácsi elnök az elmúlt hetekben videókonferenciák sorozatát bonyolította le a tagállami vezetőkkel, múlt héten például Orbán Viktorral is beszélt, hogy kipuhatolja a lehetséges kompromisszum körvonalait. Az akkori tanácskozás után kiadott magyar kormányzati közlemény még tisztességtelen ajánlatot hangsúlyozott, és azt követelte, hogy fair legyen a bánásmód a régiós országokkal. Közben a lengyel kormányszóvivő tegnap nagyon előnyösnek mondta a tervet, ami repedéseket tükröz a V4 egységében is, nem véletlenül. Ez részben célja is lehetett a brüsszeli testületnek az ajánlat megfogalmazásával, a lengyel szénbányák átállítására szánt források jókora megnövelésén keresztül.

Mai rádióinterjújában már békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán és lényegében támogatásáról biztosította a hitelfelvétellel egybegyúrt uniós tervet, igaz továbbra is hangsúlyozta, hogy fair legyen a forráselosztás kialakítása, hiszen valójában nálunk gazdagabb tagállamokat is meg kell segítenünk.
Mik a várható főbb változások?

Charles Michel szerdán az uniós nagykövetek brüsszeli vacsoráján már felvázolta a Politico értesülései szerint, hogy a jövő hét második felében milyen kompromisszumos javaslat bemutatására készül, de nagy még a bizonytalanság, hogy ezt tényleg elfogadja-e mind a 27 tagállami vezető, vagy egy újabb EU-csúcs kell hozzá. Aztán a Bloomberg is közölt néhány saját értesülést a Michel-tervről, valamint a Bruxinfo is összefoglalta, hogy mik voltak a főbb üzenetek Merkel és von der Leyen csütörtöki közös online sajtótájékoztatóján. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze pontokba szedve, koncentrálva a magyar szempontból is fontos szálakra:

Úgy tűnik, hogy a támadások ellenére Michel nem akarja csökkenteni a helyreállítási alap keretösszegét (2018-as fix áron 750 milliárd eurónak mondják, de valójában 2020-as árak mellett már 809 milliárd euróról van szó, amelyen felül lenne a 2018-as árak mellett 1100 milliárdos, mostani árak mellett 1240 milliárdos „rendes” 2021-2027-es uniós keretköltségvetés). Az EU-s forrásbevonási konstrukció főbb elemeihez sem nyúlna (a Bizottság bocsátaná ki a kötvényeket, és a tagállamok állnának helyt érte: a hitelalapú forrásokért egyesével, a támogatási alapú forrásokért közösen).
Az egyelőre nem biztos, hogy a 750 milliárdos kereten belül a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek aránya megmarad. Alapesetben a bizottsági javaslatot fogja javasolni a tagállami vezetőknek Michel is, de ha az EU-csúcson továbbra is nagy ellenállást érzékel a négy fukar felől, nyitott rá, hogy lejjebb vigyék a 440 milliárdos vissza nem térítendő támogatási keretet (+60 milliárdos garancia) és megemeljék a 250 milliárdos hitelkeret volumenét.
A Bizottság által javasolt 750 milliárd eurós lenne tehát a helyreállítási alap kiinduló keretösszeg az állam- és kormányfői tárgyalásokon, de a fukaroknak szánt további engedményként Charles Michel arra fog javaslatot tenni, hogy a 2021-2027-es büdzsé további keretösszegéből kissé vágjanak 1005-1094 milliárd euró közötti összegre. Februárban 1094 milliárdos összegről, a közösségi GNI 1,074%-áról indult a végsőnek gondolt tárgyalás, május végén a Bizottság kerek 1100 milliárdos javaslatot fogalmazott meg.
Fontos, hogy a Politico információi szerint a keretköltségvetés vágása nem érintené a Magyarország (és például Olaszország, Franciaország) számára is fontos felzárkóztatási (kohéziós) és agrártámogatásokat, hanem egyéb kiadási sorokon spórolnának. Feltehetően részben emiatt kezdeményezi a rendkívüli tanácskozást július 8-ra Ursula von der Leyen, mert a Bizottság működési költségvetését is vágnák egyéb programok mellett.
Mindez magyar szempontból azt jelentené, hogy a februárban félbehagyott keretek mentén folytatódnának a tárgyalások a kohéziós és agrárpénzeknél, így előbbieknél reál értelemben 25% körüli vágás körvonalazódik (amit nagyrészt ellensúlyozna az itthon elkölthető források terén az, hogy kötelezően meg kell emelkednie a magyar állami önrésznek a programok finanszírozásban). Az agrárkassza első pillérében 15% körüli, a másodikban 25% körüli forrásesésről lehet szó reál értelemben. A minap született egyébként egy fontos intézményközi megállapodás az agrárpolitika kétéves átmeneti időszakáról, ami szintén nem tetszik a Bizottságnak. Ez is a rendkívüli egyeztetések szükségességét támasztja alá.
A négy fukar meggyőzésének eszköze lehet az is – amit már május végén valószínűsítettünk -, hogy mégse törlik el (olyan ütemben) a fukaroknak járó EU-s költségvetési visszatérítéseket, és akár a helyreállítási alapbeli befizetéseikre is ki lehet a visszatérítéseket terjeszteni.
Fontos változás a Bizottság helyreállítási alapról szóló javaslatához képest, hogy a Politico és a Bloomberg egybehangzó információ szerint Michel arra fog javaslatot tenni: a helyreállítási alap végső forráskeretének csak a 70%-át osszák fel 2021 végéig a tagállamok között azzal a képlettel, amit a Bizottság javasolt (válság mélysége a GDP-visszaesés alapján, egy főre jutó GDP, 2015-2019-es átlagos munkanélküliségi ráta). Aztán a 2020-as és 2021-es kumulált GDP-változás alapján 2022-ben osztanák fel a fennmaradó 30%-nyi részt, amelyet 2023-tól lehetne lekötni. Így a vírusválság miatt ténylegesen elszenvedett gazdasági visszaesés lenne a 30%-nyi forrás elosztásának alapja, nem pedig a Bizottság hatalmas bizonytalanságok közepette májusban megfogalmazott prognózisa, illetve nem a vírusválság előtti évek munkanélküliségi rátája.
Ez azért fontos, mert ha valóban az történik, mint amihez továbbra is ragaszkodik a Magyar Nemzeti Bank, miszerint idén elkerüljük a recessziót (0,3-2,0% közötti növekedés lesz), jövőre pedig kilő a gazdaság, akkor bizony a 2020-2021-es kumulált GDP-teljesítmény alapján a fennmaradó 30%-nyi helyreállítási alapbeli pénzből alig kapunk majd. Így a 8,5 milliárd eurónyi potenciális támogatásnál jóval kisebb is lehet a végső magyar összeg.
Mindezek mellett csütörtökön Ursula von der Leyen bizottsági elnök a Merkellel közösen tartott online sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a 2021-2027-es és benne a helyreállítási alap kifizetéseit össze kell kötni a jogállamisági feltételrendszerrel és Brüsszelben Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető is erőteljesen síkra szállt az EP költségvetési ellenőrző bizottságának megnövekvő szerepe érdekében a pénzek felhasználásában.
A Bruxinfo a közös sajtótájékoztató kapcsán arra mutatott rá, hogy míg a bizottsági elnök leszögezte: a költségvetési kifizetések jogállami feltételhez való kötése kulcseleme kell, hogy legyen a majdani csomagnak, addig Merkel másra helyezte a hangsúlyt. Ő is egyetértett kormányának korábbi tagjával, miszerint a jogállamiság betartatása általános és állandó feladat, de most a költségvetési csomag elfogadása és végrehajtásának mielőbbi megkezdése a leglényegesebb. Ez afelé mutat, hogy fontosabb most az egyhangúan, mielőbb meghozott uniós költségvetési döntés, mint az, hogy mindenáron lenyomják az ellenkezők torkán is az EU-pénzek szigorú szankciós rendszer melletti kifizetési szabályait.
A lap emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság május végén változatlan formában terjesztette be a jogállami fékre vonatkozó javaslatát úgy, hogy annak a fordított minősített többségi döntéshozatal is része. Ez azt jelenti, hogy ha általános hiányosságok miatt Brüsszel kezdeményezné egy ország esetében a kifizetések felfüggesztését vagy csökkentését, akkor ezt csak nagyon nehezen lehetne megvétózni, megfordítani az Európai Tanácsban: minősített többségű szavazás kellene arról, hogy a Bizottság rosszul látja a dolgokat és nem indokolt az ilyen mértékű szigor. Emiatt sokkal esélyesebb, hogy a tagállamok csendben maradnak és passzivitásukkal hozzájárulnak a Bizottság által javasolt szankció bevezetéséhez, ez pedig több tagállam számára fenyegető veszély.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy Charles Michel februári kompromisszumos javaslatából kikerült a fordított többségi döntés, hogy ezzel is elősegítse a februári EU-csúcson az alkut, de az végül nem jött össze több ok miatt. A lap szerint sokan attól tartanak, hogy az alku megkönnyítése érdekében ezúttal sem lesz más a helyzet, azaz végül a fordított minősített többségű szankciós szavazás el fog bukni. Ez pedig a jogállamisági eljárás alatt álló Magyarországnak és Lengyelországnak fontos, kedvező irányú kimenet lenne, igaz ezzel együtt még várhatóan tényleg bevezetik az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését, csak a szankció szavazási módja lenne puhább.

Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Tanács 2020. február 20-21-i rendkívüli ülésére érkezik Orbán Viktor magyar kormányfő

portfolio
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Tóth Gabi Müller Cecíliával fotózkodott - már ezért megérte bejönni reggel a Mokkába
Hárman vakultak meg a budaörsi horrorklinikán
200 millió eurónyi fejlesztési pénzre mondott nemet a magyar kormány - az ok érthetetlen
Ezekben a szakmákban dolgozók keresik a legtöbbet Magyarországon
Bár a nyugdíjak 45 százalékkal nőttek a Fidesz-kormány tíz éve alatt, mivel az árak jobban növekedtek, ma egy nyugdíjas alig valamivel tudna többet vásárolni, mint 2010-ben. A Privátban...
  
TV2 botrány: Egyszerűen felállt, és kivonult a stúdióból
És ha meglátod, hogy kitől jött. Csak pislogtunk, amikor ezt kimondta. Horváth Gréta és férje Meggyes Dávid csúnyán összekapott a kamerák előtt. A TV2 legújabb gasztro-reality műsor...
  
Csonka András a rajongójától tudta meg: kirakták a színházi darabból
Csonka Andrást egy rajongója világosította fel arról, hogy nincs többé benne az Operettszínházban évek óta játszott Abigál darab szereposztásában. A Facebookon tudta meg a hírt, amin ...
  
Botrány Győrben: Rendőrnőt ütött meg egy dühöngő férfi
A körzeti megbízott a járókelők segítségével tartotta vissza a támadóját, amíg megérkezett az erősítés. Ököllel ütött meg egy rendőrnőt egy agresszív férfi hétfő este a gy...
  
Nem állhat túl jól Dzsudzsák Balázs klubkeresése
Nem állhat túl jól Dzsudzsák Balázs klubkeresése, legalábbis erre utal, hogy a NER sportlapja, a Nemzeti Sport már az NB1 tavalyi szezonjában a hetedik helyen végző ZTE-vel is hírbe hozta ...
  
Hogyan hagyta le a Mészáros és Mészáros Kft a Google-t
Kivételesen érdekes, szórakoztató, és informatív, ráadásul kizárólag publikusan ellenőrizhető adatokra alapuló cikkekben jár utána a G7 annak, hogy miért éppen Mészáros Lőrinc cég...
  
Elutasították a kavicsbányát, de a vállalkozó már megint fúrni akar
A 2018-as madocsai népszavazást annak idején publicisztikában ünnepeltem, mint ami megmutatta, hogy helyi szinten még meg lehet állítani a hatalmat. Egy erős kormányzati hátszéllel érkez...
  
Szokatlan magyarázat: ezért drágák a Kínából 300 milliárd forintért vett lélegeztetőgépek
„A lélegeztetőgépekkel kapcsolatban már mindent elmondtunk” - kezdte a válaszát a Külügyminisztérium Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) írásos képviselői kérdésére. Majd rögtön a...
  
Kaleta botrány: visszavonták a fellebbezést
Visszavonta a fellebbezést a gyermekpornográfia miatt elítélt Kaleta Gábor ügyvédje, így az első fokon kiszabott büntetés jogerőssé vált, az eljárás nem folytatódik másodfokon - köz...
  
WHO: óvatosság szükséges az orosz koronaoltással kapcsolatban
„I got 99 problems, but a bitch ain't one” - énekelte 2003-ban a nagy Jay Z, őt idézve pedig az Egészségügyi világszervezet (WHO) kedden kiadott egy közleményt, aminek nagyjából az a l...
  
Kiderül mire lesz elég a nyugdíj-megtakarítás?
Alighanem ez az a két kérdés, amely biztosan mindenkit foglalkoztat, s amelyek egymással nagyon is összefüggenek. Minél rosszabbak ugyanis a kilátások egy olyan szintű nyugdíjra, amelyből ...
  
Vizsgálat indult: Mészáros Lőrinc helyett egy spanyol cég szerzi meg az E.On cégét
Az Opus végül elállt az ügylettől, így külföldi befektetőkhöz kerül az EKER. A Gazdasági Versenyhivatal honlapja szerint tegnap benyújtották a magyar energiapiac egy fontos szereplőjé...
  
Olyan képet posztolt Kiszel Tünde.. a rajongók imádják
Egy vadító fekete-fehér képpel mondott köszönetet követőinek Kiszel Tünde az Instagramon. Igazán dögös fotót tett közzé az Instagram-oldalán Kiszel Tünde! A naptárdíva egy régi, f...
  
Tóth Gabi Müller Cecíliával fotózkodott - már ezért megérte bejönni reggel a Mokkába
Müller Cecíliával, az országos tiszti főorvossal fotózkodott az aranytorkú énekesnő! Felrobbantotta az Instagramot legújabb posztjával Tóth Gabi! Az énekesnő nem mással, mint az orszá...
  
Botrány: Zaklatásért jelentették fel Gáspár Beát
Nem csitulnak a kedélyek a Gáspár család körül. A házaspárnak tavaly novemberben volt autóbalesete, amikor egy másik sofőr a forgalommal szemben haladt feléjük a 21-es főúton, majd fro...
  
Segédmunkás lett a magyar sztár: Nem tehetem meg, hogy várjak a csodára
Kökény Attila a karantén alatt sem bízta a véletlenre családi bevételüket: anyagi biztonságuk megtartása érdekében segédmunkásnak állt a fiával és a vejével együtt. Kökény Attila...
  
Zavarta a sírás, rendszeresen megverte a másfél éves gyermeket
Letartóztattak egy 32 éves férfit, aki a másfél éves nevelt gyermekét hónapokon át rendszeresen ütötte-verte, közölte a Somogy megyei főügyészség. A neten ismerkedett meg a gyermek an...
  
ITM: Közel 25 ezer fővel csökkent az álláskeresők száma
A június közepi mélypontot követően augusztus első napjaira közel 25 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, ami egyértelműen jelzi, hogy kedvező fordulat me...
  
Karanténból szabadult a család amikor az ablakból kiugró férfi rázuhant az édesanyára
A négyfős család a tragédia napján szabadult a karanténból egy erdélyi út után. „Jézus a halála után harmadnapra támadt fel. Nekem is ennyi időm volt arra, hogy sokkos állapotban l...
  
Botrány: visszadobták a Lánchíd-tendert
A fővárosi Fidesz szerint tartalmi hibák vannak a dokumentumban, amelyet ezért módosítania kell a BKK-nak. Tartalmi hibák miatt a Közbeszerzési Hatóság visszadobta a Lánchíd felújítá...
  
Áll a bál az iskolarendőrség körül
A szakszervezet szerint félő, hogy nem lesz elég jelentkező a feladatra. Attól tartanak a hivatásos rendőrök, hogy iskolaőrnek vezénylik át őket – erről a Független Rendőr Szakszerv...
  
Vírushelyzet: több mint húszezer szurkolóval indult az NB II.
Bár értelmes magyarázatot nem adott rá, a kormány nem változtatott az intézkedésén: korlátozás nélkül lehet látogatni a focimeccseket Magyarországon. Gulyás Gergely korábban az...
  
Botrány: Mégis elmarad az Apostol koncertje
A hvg.hu ír róla, hogy lefújták az Apostol együttes 50. születésnapi koncertjét az Arénában. Az esemény eredetileg májusban lett volna, de a járvány miatt augusztusra halasztották, és ...
  
200 millió eurónyi fejlesztési pénzre mondott nemet a magyar kormány - az ok érthetetlen
A Népszava ír arról, hogy a magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liec...
  
Magyarország: Elhunyt egy 77 éves, krónikus beteg
Kilenccel, 4553-ra emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon - közölte a koronavirus.gov.hu. Elhunyt egy 77 éves, krónikus beteg, ezzel 598-ra nőtt a magyar ál...
  
Egymilliárdot kerestek Tiborczék de hogy mivel.....!!!
Egyetlen sor téglát sem kellett leraknia Tiborcz István cégének, mégis milliárdos hasznot hozott számukra egy visegrádi, máig befejezetlen hotel-beruházás két év alatt. Az építési pr...
  
Nem akarod látni hányan adtak át egy felújított horgászlakot
Kistolmácson megújult a Zalaerdő erdei- és horgászlaka A negylábú faoszlopokra kifeszített nemzeti szín szalagot öten vágták át az átadási ünnepség keretében. Név szerint (b-j): ...
  
3 milliárd forintért hordhatja a földet a Mészáros család
A Fejér-B.Á.L. Zrt. ajánlata volt a legkedvezőbb a feladatra. Mészáros Lőrinc gyerekeinek építőipari cége újabb munkát nyert el a Tatabányán épülő kézilabda-csarnok körül, derül...
  
Nagy Alekosz: Ha valaki sztáralkat, akkor is a köztudatban marad, ha nem erőlködik
Alekosz most őszintén mesélt arról, hogyan élte meg a ValóVilágot. Miért népszerű a ValóVilág? – Ez a valóságshow a magyar emberekre lett szabva. A legfőbb ismertető jegyeink talá...
  
Majka és Balázs élő adásban esett egymásnak
Ma reggel a Rádió 1 Balázsék című műsorának vendége volt Majoros Péter, alias Majka és az Apostol ülős arénakoncertjének apropóján beszélgettek a könnyűzene helyzetéről, állami ...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Valami történt - békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán az EU-val kapcsolatban
Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.
Bonyolult egyeztetések – Nem lehet tovább húzni az időt

Fontos fejlemények történtek az elmúlt két napban Brüsszelben és Berlinben, hiszen egyrészt kiszivárgott pár részlet a 2021-2027-es EU-költségvetés és benne a helyreállítási alap átgyúrásának tervéről, másrészt Berlinben Angela Merkel német kancellár leszögezte a prioritásait a témában, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pedig egy rendkívüli jogszabályi lehetőséggel élve jövő szerdára tanácskozásra Brüsszelbe hívta az EU intézményi vezetőit és Merkelt. Közben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber erőteljesen követeli, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző testülete minél nagyobb beleszólást kaphasson a helyreállítási pénzek kifizetésének ellenőrzésébe.

Úgy tűnik, hogy nemcsak a költségvetés méretén, szerkezetén és feltételein vitáznak az uniós vezetők, hanem még egyfajta hatalmi harc is van a Bizottság, a Parlament és a Tanács vezetői között, hogy például az EU-s büdzsé formálódó sikerét ki arassa le. Mindezek alapján tényleg kirajzolódik a késhegyre menő vita.

Orbán Viktor egyébként elismerte azt, hogy egyszerre nagyon sok szempontot kell figyelembe vennie a "brüsszeli bürokratáknak", hogy meg tudjon állapodni valamiben a 27 tagállam vezetője (és arra az EP is rábólintson, mert ez is feltétele az elfogadott büdzsének), így tényleg nem könnyű a helyzetük. Ezt támasztja alá Merkel csütörtöki berlini kijelentése is, miszerint

az EU a története legnehezebb időszakát éli most

és ilyen körülmények között kezdődött el július elsején a német uniós soros elnökség.

Valóban: miközben a koronavírus-válság már hónapok óta tart, még csak most formálódik a helyreállítási alapnak mondott közös uniós adósságkibocsátás történelmi terve, aminek részletkérdéseit sok ország kritizálja és közben meg kell állapodni az egyébként is iszonyatosan komplex 2021-2027-es költségvetés kereteiben is. De ahogy Merkel és Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is világossá tette:

nem lehet tovább húzni az időt, a nyár első felében, azaz július végéig meg kell állapodni minden fontos kérdésben.

Az első nagy erőpróba erre a július 17-18-i EU-csúcs lesz, ami immár nem online videókonferenciát, hanem személyes egyezkedést jelent, de ha nem sikerül megkötni az alkut, akkor július végéig akár még egy rendkívüli EU-csúcs is lehet. Egyelőre nem biztos, hogy sikerül július közepén, hiszen Mark Rutte, holland miniszterelnök, a négy fukarnak is nevezett országcsoport szószólója ma éppen azt mondta: szerinte nem kell sietni, és nem szükséges mindenáron a megállapodás július közepén. Ez éppen az ellenkezője annak, amit Merkel mondott.
Sok a vitás kérdés

Az Európai Bizottság május végén hozta nyilvánosságra azt, hogy a német-francia tervet felkarolva hogyan adna új lendületet az unió gazdaságának főként a 750 milliárdos helyreállítási alappal (közös adósságkibocsátás, benne 500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás és garanciavállalás, további 250 milliárd eurónyi hitel, feltételekhez kötött felhasználással).

A potenciális magyar támogatási+garanciavállalási összeg 8,85 milliárd euró lenne, a jövő évi GNI 6,7%-a, ami arányos forráselosztást jelentene. A felvehető hitelek maximális kihasználásával ez összesen akár 15 milliárd euróra is felmehetne és ezen felül lennének még a "normál" 2021-2027-es EU-s pénzek.

Iszonyatosan nagy összegekről van tehát szó, amelyek az előttünk álló évtizedben lényeges hatásúak a magyar gazdaság növekedési pályájára is.

Május vége óta a tagállamok között továbbra is sok a vita a kérdésről, a négy fukarnak nevezett holland, osztrák, svéd, dán csoport például erősen kritizálja a vissza nem térítendő támogatások magas volumenét (lényegében csak hiteleket adnának) és azt, hogy azok visszafizetését 2028 után a tagállamoknak közösen kellene majd állnia a megemelkedő befizetésekből.

A tartós szembenállást látva Charles Michel európai tanácsi elnök az elmúlt hetekben videókonferenciák sorozatát bonyolította le a tagállami vezetőkkel, múlt héten például Orbán Viktorral is beszélt, hogy kipuhatolja a lehetséges kompromisszum körvonalait. Az akkori tanácskozás után kiadott magyar kormányzati közlemény még tisztességtelen ajánlatot hangsúlyozott, és azt követelte, hogy fair legyen a bánásmód a régiós országokkal. Közben a lengyel kormányszóvivő tegnap nagyon előnyösnek mondta a tervet, ami repedéseket tükröz a V4 egységében is, nem véletlenül. Ez részben célja is lehetett a brüsszeli testületnek az ajánlat megfogalmazásával, a lengyel szénbányák átállítására szánt források jókora megnövelésén keresztül.

Mai rádióinterjújában már békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán és lényegében támogatásáról biztosította a hitelfelvétellel egybegyúrt uniós tervet, igaz továbbra is hangsúlyozta, hogy fair legyen a forráselosztás kialakítása, hiszen valójában nálunk gazdagabb tagállamokat is meg kell segítenünk.
Mik a várható főbb változások?

Charles Michel szerdán az uniós nagykövetek brüsszeli vacsoráján már felvázolta a Politico értesülései szerint, hogy a jövő hét második felében milyen kompromisszumos javaslat bemutatására készül, de nagy még a bizonytalanság, hogy ezt tényleg elfogadja-e mind a 27 tagállami vezető, vagy egy újabb EU-csúcs kell hozzá. Aztán a Bloomberg is közölt néhány saját értesülést a Michel-tervről, valamint a Bruxinfo is összefoglalta, hogy mik voltak a főbb üzenetek Merkel és von der Leyen csütörtöki közös online sajtótájékoztatóján. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze pontokba szedve, koncentrálva a magyar szempontból is fontos szálakra:

Úgy tűnik, hogy a támadások ellenére Michel nem akarja csökkenteni a helyreállítási alap keretösszegét (2018-as fix áron 750 milliárd eurónak mondják, de valójában 2020-as árak mellett már 809 milliárd euróról van szó, amelyen felül lenne a 2018-as árak mellett 1100 milliárdos, mostani árak mellett 1240 milliárdos „rendes” 2021-2027-es uniós keretköltségvetés). Az EU-s forrásbevonási konstrukció főbb elemeihez sem nyúlna (a Bizottság bocsátaná ki a kötvényeket, és a tagállamok állnának helyt érte: a hitelalapú forrásokért egyesével, a támogatási alapú forrásokért közösen).
Az egyelőre nem biztos, hogy a 750 milliárdos kereten belül a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek aránya megmarad. Alapesetben a bizottsági javaslatot fogja javasolni a tagállami vezetőknek Michel is, de ha az EU-csúcson továbbra is nagy ellenállást érzékel a négy fukar felől, nyitott rá, hogy lejjebb vigyék a 440 milliárdos vissza nem térítendő támogatási keretet (+60 milliárdos garancia) és megemeljék a 250 milliárdos hitelkeret volumenét.
A Bizottság által javasolt 750 milliárd eurós lenne tehát a helyreállítási alap kiinduló keretösszeg az állam- és kormányfői tárgyalásokon, de a fukaroknak szánt további engedményként Charles Michel arra fog javaslatot tenni, hogy a 2021-2027-es büdzsé további keretösszegéből kissé vágjanak 1005-1094 milliárd euró közötti összegre. Februárban 1094 milliárdos összegről, a közösségi GNI 1,074%-áról indult a végsőnek gondolt tárgyalás, május végén a Bizottság kerek 1100 milliárdos javaslatot fogalmazott meg.
Fontos, hogy a Politico információi szerint a keretköltségvetés vágása nem érintené a Magyarország (és például Olaszország, Franciaország) számára is fontos felzárkóztatási (kohéziós) és agrártámogatásokat, hanem egyéb kiadási sorokon spórolnának. Feltehetően részben emiatt kezdeményezi a rendkívüli tanácskozást július 8-ra Ursula von der Leyen, mert a Bizottság működési költségvetését is vágnák egyéb programok mellett.
Mindez magyar szempontból azt jelentené, hogy a februárban félbehagyott keretek mentén folytatódnának a tárgyalások a kohéziós és agrárpénzeknél, így előbbieknél reál értelemben 25% körüli vágás körvonalazódik (amit nagyrészt ellensúlyozna az itthon elkölthető források terén az, hogy kötelezően meg kell emelkednie a magyar állami önrésznek a programok finanszírozásban). Az agrárkassza első pillérében 15% körüli, a másodikban 25% körüli forrásesésről lehet szó reál értelemben. A minap született egyébként egy fontos intézményközi megállapodás az agrárpolitika kétéves átmeneti időszakáról, ami szintén nem tetszik a Bizottságnak. Ez is a rendkívüli egyeztetések szükségességét támasztja alá.
A négy fukar meggyőzésének eszköze lehet az is – amit már május végén valószínűsítettünk -, hogy mégse törlik el (olyan ütemben) a fukaroknak járó EU-s költségvetési visszatérítéseket, és akár a helyreállítási alapbeli befizetéseikre is ki lehet a visszatérítéseket terjeszteni.
Fontos változás a Bizottság helyreállítási alapról szóló javaslatához képest, hogy a Politico és a Bloomberg egybehangzó információ szerint Michel arra fog javaslatot tenni: a helyreállítási alap végső forráskeretének csak a 70%-át osszák fel 2021 végéig a tagállamok között azzal a képlettel, amit a Bizottság javasolt (válság mélysége a GDP-visszaesés alapján, egy főre jutó GDP, 2015-2019-es átlagos munkanélküliségi ráta). Aztán a 2020-as és 2021-es kumulált GDP-változás alapján 2022-ben osztanák fel a fennmaradó 30%-nyi részt, amelyet 2023-tól lehetne lekötni. Így a vírusválság miatt ténylegesen elszenvedett gazdasági visszaesés lenne a 30%-nyi forrás elosztásának alapja, nem pedig a Bizottság hatalmas bizonytalanságok közepette májusban megfogalmazott prognózisa, illetve nem a vírusválság előtti évek munkanélküliségi rátája.
Ez azért fontos, mert ha valóban az történik, mint amihez továbbra is ragaszkodik a Magyar Nemzeti Bank, miszerint idén elkerüljük a recessziót (0,3-2,0% közötti növekedés lesz), jövőre pedig kilő a gazdaság, akkor bizony a 2020-2021-es kumulált GDP-teljesítmény alapján a fennmaradó 30%-nyi helyreállítási alapbeli pénzből alig kapunk majd. Így a 8,5 milliárd eurónyi potenciális támogatásnál jóval kisebb is lehet a végső magyar összeg.
Mindezek mellett csütörtökön Ursula von der Leyen bizottsági elnök a Merkellel közösen tartott online sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a 2021-2027-es és benne a helyreállítási alap kifizetéseit össze kell kötni a jogállamisági feltételrendszerrel és Brüsszelben Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető is erőteljesen síkra szállt az EP költségvetési ellenőrző bizottságának megnövekvő szerepe érdekében a pénzek felhasználásában.
A Bruxinfo a közös sajtótájékoztató kapcsán arra mutatott rá, hogy míg a bizottsági elnök leszögezte: a költségvetési kifizetések jogállami feltételhez való kötése kulcseleme kell, hogy legyen a majdani csomagnak, addig Merkel másra helyezte a hangsúlyt. Ő is egyetértett kormányának korábbi tagjával, miszerint a jogállamiság betartatása általános és állandó feladat, de most a költségvetési csomag elfogadása és végrehajtásának mielőbbi megkezdése a leglényegesebb. Ez afelé mutat, hogy fontosabb most az egyhangúan, mielőbb meghozott uniós költségvetési döntés, mint az, hogy mindenáron lenyomják az ellenkezők torkán is az EU-pénzek szigorú szankciós rendszer melletti kifizetési szabályait.
A lap emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság május végén változatlan formában terjesztette be a jogállami fékre vonatkozó javaslatát úgy, hogy annak a fordított minősített többségi döntéshozatal is része. Ez azt jelenti, hogy ha általános hiányosságok miatt Brüsszel kezdeményezné egy ország esetében a kifizetések felfüggesztését vagy csökkentését, akkor ezt csak nagyon nehezen lehetne megvétózni, megfordítani az Európai Tanácsban: minősített többségű szavazás kellene arról, hogy a Bizottság rosszul látja a dolgokat és nem indokolt az ilyen mértékű szigor. Emiatt sokkal esélyesebb, hogy a tagállamok csendben maradnak és passzivitásukkal hozzájárulnak a Bizottság által javasolt szankció bevezetéséhez, ez pedig több tagállam számára fenyegető veszély.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy Charles Michel februári kompromisszumos javaslatából kikerült a fordított többségi döntés, hogy ezzel is elősegítse a februári EU-csúcson az alkut, de az végül nem jött össze több ok miatt. A lap szerint sokan attól tartanak, hogy az alku megkönnyítése érdekében ezúttal sem lesz más a helyzet, azaz végül a fordított minősített többségű szankciós szavazás el fog bukni. Ez pedig a jogállamisági eljárás alatt álló Magyarországnak és Lengyelországnak fontos, kedvező irányú kimenet lenne, igaz ezzel együtt még várhatóan tényleg bevezetik az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését, csak a szankció szavazási módja lenne puhább.

Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Tanács 2020. február 20-21-i rendkívüli ülésére érkezik Orbán Viktor magyar kormányfő
Ezekben a szakmákban dolgozók keresik a legtöbbet Magyarországon
TV2 botrány: Egyszerűen felállt, és kivonult a stúdióból
Csonka András a rajongójától tudta meg: kirakták a színházi darabból
Botrány Győrben: Rendőrnőt ütött meg egy dühöngő férfi
Nem állhat túl jól Dzsudzsák Balázs klubkeresése
Hogyan hagyta le a Mészáros és Mészáros Kft a Google-t
Elutasították a kavicsbányát, de a vállalkozó már megint fúrni akar
Szokatlan magyarázat: ezért drágák a Kínából 300 milliárd forintért vett lélegeztetőgépek
Kaleta botrány: visszavonták a fellebbezést
WHO: óvatosság szükséges az orosz koronaoltással kapcsolatban
Kiderül mire lesz elég a nyugdíj-megtakarítás?
Vizsgálat indult: Mészáros Lőrinc helyett egy spanyol cég szerzi meg az E.On cégét
Olyan képet posztolt Kiszel Tünde.. a rajongók imádják
Tóth Gabi Müller Cecíliával fotózkodott - már ezért megérte bejönni reggel a Mokkába
Botrány: Zaklatásért jelentették fel Gáspár Beát
Segédmunkás lett a magyar sztár: Nem tehetem meg, hogy várjak a csodára
Zavarta a sírás, rendszeresen megverte a másfél éves gyermeket
ITM: Közel 25 ezer fővel csökkent az álláskeresők száma
Karanténból szabadult a család amikor az ablakból kiugró férfi rázuhant az édesanyára
Botrány: visszadobták a Lánchíd-tendert
Áll a bál az iskolarendőrség körül
Vírushelyzet: több mint húszezer szurkolóval indult az NB II.
Botrány: Mégis elmarad az Apostol koncertje
200 millió eurónyi fejlesztési pénzre mondott nemet a magyar kormány - az ok érthetetlen
Magyarország: Elhunyt egy 77 éves, krónikus beteg
Egymilliárdot kerestek Tiborczék de hogy mivel.....!!!
Nem akarod látni hányan adtak át egy felújított horgászlakot
3 milliárd forintért hordhatja a földet a Mészáros család
Nagy Alekosz: Ha valaki sztáralkat, akkor is a köztudatban marad, ha nem erőlködik
Majka és Balázs élő adásban esett egymásnak
Gyurcsány Ferenc gyászol
Újabb magyar idősotthonban jelent meg a vírus
Családi rendezvény volt: 36 fertőzött, 127 ember karanténban
Rotyis Bálint: A nemzeti konzultáció Európában egyedülálló ....
Súlyos beteg XVI. Benedek
Balesetezett a honvédelmi minisztert szállító autó
Hivatalos: tarthatnak gólyatáborokat az egyetemek
Bajban Rogán-Gaál Cecília pénztárcája: Idén nem lesz Magyarország Szépe
Víruspánik tört ki a szegedi vonatpótló buszon
Hárman vakultak meg a budaörsi horrorklinikán
Magyarország kamat nélkül hitelt ad Kenyának
Migránsokat fogott a magyar rendőrség
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum