Közeledik a 2022-es választás, de még a 2018-as után is 2,1 milliárd forintot próbál behajtani az állam azoktól a pártoktól, amelyek nem érték el akkor az 1 százalékos eredményt és emiatt vissza kellene fizetniük a kampánytámogatást. Köztük van az ezzel már 2014-ben megbukó, de azóta más miatt elítélt egykori monoki polgármester, Szepessy Zsolt, valamint a járványveszélyt tagadó Gődény György pártja is. Semmi garancia nincs rá, hogy mindez nem ismétlődik meg jövőre.
Alig több mint a negyedét szerezte csupán vissza az állam annak a csaknem 3 milliárd forintnak, amivel az a 16 párt tartozik, amelyik nem ért el értékelhető eredményt a legutóbbi, 2018-as országgyűlési választáson. Az országos listán 1 százaléknál kevesebb szavazatot szerző pártoknak ugyanis a törvény szerint vissza kell fizetni az államtól kapott kampánytámogatás összegét, ám a behajtás szinte lehetetlen. Az államapparátus és a csupán látszatintézkedéseket hozó fideszes kétharmad pedig immár két egymást követő választás során is tétlenül nézi, hogy milliárdok folynak el a költségvetésből. Sőt a hvg.hu által megkérdezett választási szakértő szerint a kamugyanús mikropártok 2014-ben és 2018-ban is segítségére voltak a kormánypártoknak, ráadásul nem csak a választásokon.
Hárman voltak csak becsületesek
Idén május végéig, vagyis három év alatt 768,15 millió forintot sikerült behajtani a visszafizetésre kötelezett pártok összesen 2,9 milliárdos tartozásából – közölte a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Magyar Államkincstár. Ráadásul az összeg 99,6 százalékát annak a három pártnak a visszafizetése teszi ki, amelyek maguktól, a teljes összeget visszaadták – van, amelyik abba ment tönkre, majd szűnt meg, hogy betartotta a törvényt, míg tucatnyi másik párt nem csinál sem gondot, sem titkot abból, hogy eleve az állami támogatás lenyúlása volt a célja, ezért nem is fizet vissza semmit.
A három párt, amelyik vállalta szerény választási eredményének következményét, majd jogkövető módon az utolsó fillérig visszafizette a tartozást: az Együtt, a MIÉP és a Munkáspárt. A Juhász Péter vezette Együtt országos listát és 30 egyéni jelöltet állított 2018-ban, de listán 37,5 ezer vokssal csak 0,66 százalékot ért el, illetve egyetlen egyéni mandátumot húzott be – a kezdetben az LMP-frakcióban ülő, jelenleg független képviselő Szabó Szabolcs Csepelen győzte le a fideszes Németh Szilárdot. A 153 milliós visszafizetési kötelezettség az öt elnökségi tagot terhelte volna, de mivel ennyi pénzük nem volt, közösségi gyűjtést indítottak, amiből 145 milliót össze is szedtek, a többit kipótolták, és 2018 nyarára letudták a tartozást, majd az addigra ötéves pártot meg is szüntették.
Fizetett, de nem dőlt be emiatt az MSZMP utódpártjaként 1989-ben alakult, Thürmer Gyula elnökölte Magyar Munkáspárt, pedig őket a több egyéni indulójuk miatt kétszer annyi, 306 milliós visszafizetési kötelezettség terhelte. A Munkáspárt 57 egyéni jelöltet és országos listát állított, de egyetlen egyéni mandátumot sem szereztek, listás eredményük pedig 15,6 ezer szavazattal 0,27 százalék volt. Thürmerék egyébként nem kockáztattak: az állami pénzhez nem nyúltak, a kampány takaréklángon, néhány millió forint saját forrásból futott, így gond nélkül visszafizették a 306 milliót. A párt újabban az exMSZP-s Szanyi Tibor mozgalmából lett párttal, az Igen Szolidaritással közösen küzd a 250 ezer forintos minimálbérért, de nincs hír arról, hogy közösen is indulnának 2022-ben.
Csurka István egykori pártjának, a MIÉP-nek szintén 306 milliót kellett visszafizetnie, hiszen 57 egyéni jelöltje mellett országos listát is állított, ám egyéni mandátumot nem szerzett, listája pedig 8,7 ezer szavazattal mindössze 0,15 százalékot ét el. Viszont a Munkáspárthoz hasonlóan ők is óvatosak voltak: az államtól kapott kampánypénzt félretették, így gyorsan vissza is tudták fizetni a választás után. A MIÉP 2018 óta egyszer, a 2019-es önkormányzati választáson adott életjelet magáról, akkor az elnökük, Nagy Tibor a Mi Hazánk támogatásával újraindult a polgármesteri tisztségért a XIX. századi, zsidók elleni vérvádról elhíresült Tiszaeszláron, de nem tudott győzni.
A MIÉP 2022-ben pedig már biztosan nem indul a választáson, mert tavaly júliusban elindult a felszámolási eljárása.
Nagyadós Szepessy és Gődény pártja
Egy fillért sem fizetett viszont vissza a 153 milliós tartozásából a Közös Nevező 2018 nevű párt, sem pedig az Összefogás Párt a maga 306 milliójából. Pedig mindkét politikai formáció vezetője közismert személyiség. A Közös Nevező 2018 vezető tisztségviselőjeként például a járványveszélyt tagadó akcióiról ismert gyógyszerész-fitneszedző Gődény György vállalt felelősséget még a 2018-as választás előtt az esetleges visszafizetésre, amit a listán 3894 szavazattal elért 0,07 százalékos eredménye után meg kellett volna tennie, mégsem utalt vissza semmit. A párt – amely jelöltjeit vélhetően részint hamis ajánlásokkal indította – adószámát 2019 végén törölték, de mint a hvg.hu is megírta, nemrég alakult egy Gődényhez ezer szállal kötődő új formáció, Normális Élet Pártja néven.
A listájával mindössze 1407 voksot és így 0,02 százalékos eredményt elérő, emiatt pedig 306 millióval tartozó Összefogás Párt nevében Szepessy (hivatalos iratokon Szepesi) Zsolt és két alelnöke vállalta a visszafizetést, három év alatt mégis 0 forintot teljesítettek. Már pár hónappal a választások után bejelentették a párt feloszlatását, amelynek indulását éppen azért próbálta – sikertelenül – megakadályozni a Nemzeti Választási Bizottság, mert a listavezető Szepessy ellen büntetőeljárás folyt, amiért az Összefogás Párt már a 2014-es választásokon felhasznált kampánypénzzel sem tudott elszámolni. Szepessynek azóta volt nagyobb gondja is: őt öt, élettársát pedig két év börtönbüntetésre ítélték 2019 végén, amiért csaknem 600 ukrán állampolgárt hitegettek azzal, hogy a magyar nyugdíj megszerzése érdekében elintézik a kettős állampolgárságukat, ám nem tettek semmit, miközben 110 milliót kicsaltak tőlük.
Két másik adós is Szepessyhez köthető
A hvg.hu tárta fel még a 2018-as választások előtt, hogy Szepessy Zsolt körül egész kamupárthálózat sejthető. A hálózathoz nemcsak a 306 millióval 2018 után adós maradt Összefogás Párt köthető, hanem a Magyar Államkincstár friss adatai szerint 153 millióval szintén a mai napig adós Családok Pártja vagy az ugyancsak 153 milliós tartozást maga előtt görgető – időközben magát felszámoló – Medete Párt (Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja). Az nemrég derült ki Polt Péter legfőbb ügyésznek a párbeszédes képviselő, Kocsis-Cake Olivio kérdésére adott válaszából, hogy az idén áprilisban költségvetési csalás és választás rendje elleni bűntett miatt hat emberrel szembeni vádemelés két, Szepessyhez köthető pártot érint, az Összefogás Pártot és a Családok Pártját. Fentieken kívül még 9 pártnak van tartozása, ám ezek közül csak kettő rendezte annak elenyésző részét. Az egyik a Kell az Összefogás Párt, amely 153 milliós tartozásából idén februárban 105 550 forinthoz jutott hozzá az állam, de csak úgy, hogy a vezető tisztségviselőjüknél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) behajtást indított. Hasonló módszerrel jutott a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt 153 milliós tartozásából az állam 3,1 millióhoz.
Hiába a szintén elrendelt NAV-behajtás, az állam eddig egy fillérhez sem jutott a 153 millióval tartozó Szegény Emberek Magyarországért Párttól, ahogy a szintén ennyivel adós Iránytű Párttól sem. NAV-behajtás hiányában még kevesebb sikerrel várható a Tenni Akarás Mozgalom 153 milliós tartozásának behajtása, és hasonlóan reménytelennek tűnik a NET Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt, vagy éppen a Magyarországi Cigánypárt tartozásának behajtása is - mindegyikük 153 millióval tartozik. A Magyarországi Cigánypárt kampánykoordinátora került egyébként 2018 márciusában előzetes letartóztatásba, amikor a rendőrök Budapesten rajtaütöttek egy, a képviselőjelöltek ajánlásait nagyüzemben hamisító és egymástól másoló csoporton. Az akkori sajtóhírek szerint több, kamupártgyanús formáció azért nem tudott végül országos listát állítani, mert a rendőrségi rajtaütés miatt félbeszakadt a hamisítással, másolással helyettesített ajánlásgyűjtés.
Bíróság előtt a “rablópártos” Seres Mária
Nemcsak a Szepessy-hálózathoz tartozó Összefogás Párt, illetve a Családok Pártja ügyében folyik büntetőper, hanem egy másik kamupárthálózat működtetőivel szemben is. Tavaly nyáron, öt év nyomozás után emeltek vádat Seres Mária és férje ellen a Seres Mária Szövetségesei párthoz kötődő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt: a vádirat szerint a házaspár a 2014-es országgyűlési választáson 117 millió forint állami támogatást csalt el. Gulyás Márton “Rablópártok” címmel készült 2019-es Partizán-videója pedig azt állította, hogy Seresék még az asszony 2008-as népszavazási aláírásgyűjtési akciójánál gyűjtött mintegy 200 ezer aláírást felhasználva az elmúlt két választás idején társaikkal kétmilliárd forintnál is több állami támogatást tüntethettek el a hozzájuk kötődő "kamupárton” keresztül. A film állításait Seres tagadta.
Ahogy látjuk, az állam a 2014-es visszafizetéseknek sem tudott igazán érvényt szerezni, a költségvetés kára pedig a 2018-as választás után a listás eredmény miatt vissza nem fizetett 2,9 milliárd forintnál is több. Az erre rakódó kamat – amit a törvény a folyósításkori jegybanki alapkamat kétszeresében rögzítve írt elő – a tucatnál több adósnál összességében mára plusz százmillió forint körüli összeg, ami a 153 milliós tartozásoknál napi 7500, a 306 milliósoknál 15 ezer forint körüli összeggel nő. Jelentősebb tétel még egy másik visszafizetési kötelezettség is. A listás állami támogatáson kívül a pártok egyéni jelöltjei is kaptak ugyanis fejenként bő egymilliós támogatást, amit szintén vissza kell fizetni, ha a jelölt nem szerezte meg a körzetében a 2 százalékot. Ez a tétel további összesen mintegy félmilliárd forint – egyelőre szintén be nem hajtott – tartozást jelent, amire ugyanúgy rájön még az említett késedelmi kamat.
Kamupártok: jövőre sem lehetetlen küldetés
A kamupártok elleni jogi fellépésre hivatkozva az elmúlt években többször is módosították ugyan a kormánypártok a választási törvényt, ám a Political Capital választási szakértője, László Róbert a hvg.hu-nak úgy értékelt: a Fidesznek esze ágában sincs megszüntetni ezt a jelenséget, csupán kontroll alatt akarja tartani ezeket a pártokat. A számos, szigorításként előadott módosítás közül László Róbert szerint eddig a 2017-es tekinthető érdeminek, amely éppen az 1 százalék alatti listás szereplés utáni visszafizetési kötelezettséget írta elő, bár – tette hozzá – az elhúzódó bírósági ügyek és a behajthatatlan, milliárdos hátralékok is jelzik, hogy a jogsértés szankcionálása nem túl hatékony.
A 2020 év végi újabb törvénymódosítás pedig, amely a 27 helyett már 71 egyéni választókerületi jelölt állításához köti az országos pártlistát, a választási szakértő szerint a komoly szervezettséget felmutatni képes kamupártok dolgát legfeljebb megnehezíti ugyan, de nem lehetetleníti el. Azt viszont elérte vele a Fidesz, hogy közös listára kényszerítette az ellenzéki pártokat – igaz, maguktól is valószínűleg ezt a megoldást választották volna. László Róbert úgy véli, a Fidesz szándéka az, hogy legfeljebb tucatnyi kamupárt még elindulhasson a jövő évi választáson is, de túl sok azért ne, nehogy a kampánytámogatás túlságosan megterhelje a költségvetést, másrészt a túl sok indulót felsoroló, lepedő nagyságú szavazólapon a Fidesz-KDNP saját szavazói is már nehezen találnák meg a pártszövetség logóját.
“Ötfős asztaltársaságok nem tudnak majd tömegével elindulni a közpénz-százmilliók lenyúlásának reményében, de azért a Berki Krisztián-féle pártok továbbra is elindulhatnak és vihetik viszonylag büntetlenül a közpénzt is”
– fejtette ki a tavaly a főpolgármester-választáson is elindult Berki formálódó új pártjára utalva László Róbert. Emlékeztetett, hogy a visszaéléseknek gátat szabni képes, a Political Capital által évek óta sürgetett intézkedésekre a Fidesz nem hajlandó. Szerinte ilyen lenne az egyéni jelöltekéhez hasonlóan csak kincstári kártyáról felvehető pártlistás támogatás és a kampányköltésekkel való szigorú elszámolás, ami nélkül megismételhető Seres Mária pártjának 2014-es beszámolója, amelyik a teljes, 356 milliós összeget “anyagjellegű ráfordításként” írta le.
László Róbert felhívta a figyelmet: a kamupártoknak ma már nem a választó megtévesztése az elsődleges funkciója, mivel ez a hatás a 2014-es 4 százalékkal szemben 2018-ban pedig már csak 1 százalékos lehetett. Egyéni körzetek eldöntésébe még beleszólhatnak persze ezek a formációk, de szerinte sokkal inkább cél lehet, hogy a kampánytámogatással “kifizetett” kamupártok a választások között is politikai célokra használhatók. Emlékeztetett, hogy 2014-ben alig fél évvel a választás után a vasárnapi boltzár népszavazási kezdeményezését kétszer is kamupárt tudta beadványaival hosszú időre blokkolni. A Zuschlag Jánoshoz köthető Új Dimenzió Párt szerinte szintén “szívesség-kifizetőhely” volt 2014-ben, amiért a volt MSZP-s politikus a választás előtt jött ki az egykori pártjáról szóló “botránykönyvvel”, ráadásul Zuschlag jelenleg is bíróság előtt áll egy ügyben, amelyben gyanú szerint adatlopással terveztek létrehozni 2018-ban a választáson induló kamupártokat.
|
