Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Ha elromlik a Föld, akkor mind meghalunk

Gyerekeket kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a klímaválságról, és hogyan oldanák meg a környezetszennyezés problémáját. Tanulságos tükröt tartottak elénk. Ma van a gyerekjogok világnapja

A gyerekek tehetnek a legkevésbé a klímaválságról, mégis õket fogják érinteni a leginkább a következményei. Legkésõbb az elmúlt idõszakban tudatosodhatott bennünk: a gyerekjogok egyik sarkalatos pontja, hogy legyen számukra egy élhetõ bolygó, ahol felnõhetnek.

Az UNICEF szerint ma 2,2 milliárd gyerek nõ fel úgy, hogy szembesülnie kell a klímaválság hatásával. Az ENSZ pedig úgy számol: a következõ évtizedben nagyjából 175 millió gyereket érintenek majd a klímaválságra visszavezethetõ természeti katasztrófák, 2050-re pedig mintegy 25 millió gyerek lesz alultáplált, szintén a klímaválság miatt.

Nem véletlen, hogy a legfiatalabb generációk érzik át a legerõsebben, a kialakult helyzetben valamit tenni kell – még úgy is, hogy a követeléseik, a ma már állandósult klímatüntetések értetlenséget, zavart vagy megvetést váltanak ki a felnõttek egy részébõl.

November 20-án ünnepeljük a Gyermekjogi Egyezmény elfogadásának 30. évfordulóját. Ezért most a klímaválság témájában kérdeztük meg a legilletékesebbeket: a gyerekeket.

A szelektív hulladékgyûjtéstõl a hó nélküli télig

Hat és tizenkét év közötti szakértõket hívtunk meg a szerkesztõségbe, hogy elmondják, mit gondolnak a környezetvédelemrõl, a klímahelyzetrõl és a bolygó jövõjérõl.

A legkézenfekvõbb közös pontnak a szelektív szemétgyûjtés bizonyult. A 6 éves Mira például egyértelmûvé tette: azért gyûjtik szelektíven a szemetet, hogy „ne legyen koszos a Föld, mert akkor elromlik”. Márpedig:

Ha elromlik a Föld, akkor meghalunk.

A 8 éves Ábel a gyakorlatias oldalról fogta meg a témát: azért gyûjtik otthon szelektíven a szemetet, hogy könnyebb legyen azoknak, akik újrahasznosítják, például „új üveget” csináljanak belõle. A 10 éves Áron ugyanakkor egy jogos problémára mutatott rá: az utcán nincs szelektív hulladékgyûjtõ, így ilyenkor a mûanyagot is a sima kukába dobjuk, „hiszen az ember feleslegesen nem szereti cipelni”.

Az egész szelektív hulladékgyûjtés azért is fontos, mondják a gyerekek, mert így talán nem halmozódik fel a tengerekben és a szemétlerakókban a mûanyag. A mûanyag szatyrokat sem nagyon használják, „anya vászontáskával jár vásárolni, amit nem kell eldobni” – mondja a 10 éves Nóra. A szintén 10 éves Bernárd pedig már arról is értesült, hogy „vannak az óceánokban akkora szemétszigetek, mint Magyarország”.

A mûanyaggal való kapcsolatukról is kérdeztük õket. A legtöbben a játékaikat azonosították be ebben a kategóriában. Ahogy a 10 éves Áron fogalmazott: „Gyerekkoromból maradt még pár mûanyag játékom”. De most már inkább könyvei vannak. Ábel a kortárs nyomás új vetületére mutatott rá, amikor elmesélte: látva, hogy az egyik osztálytársuk csak vette a mûanyag palackos italokat, megitta, majd a palackot kidobta, rászóltak, hogy ne csinálja, „mert szennyezi a környezetet”.

Az, hogy ennyi mûanyagot használunk, fõleg a boltok hibája, mert amikor már bemegyünk vásárolni, kénytelenek vagyunk megvenni az árut akkor is, ha mûanyagba van csomagolva – mondja a 12 éves Márk. Nehéz kikerülni. Annyit tehetünk, hogy vagy saját szatyrot viszünk vásárolni, vagy ha más nincs, papírtáskát választunk a nejlon helyett. Vagy, hogy az iskolába mûanyag dobozban visszük az uzsonnát, hogy ne kelljen zacskókat használni. A 9 éves Joachim szerint „a mûanyag ezer évig porlad el, és az állatoknak sem tesz jót a mûanyag, mert megeszik, és ettõl meghalnak”.

Az évszakok megbolondulását is megpróbáltuk kitárgyalni. Mira például azt mondta, hogy hó nélkül azért lenne rossz a tél, mert nem lehet hóembert építeni, meg szánkózni, meg hógolyót dobálni. (Õ szeret forrócsokizni is, de ahhoz mondjuk nem kell hó.)

A telet nem tudják elképzelni hó nélkül, bár Bernárd megjegyzi, hogy akkor egész évben nyár lenne, és nem kellene iskolába menni. Rákérdeztünk, hogy jobb lenne-e, hogy nincs tél és nincs iskola, mint ha van tél (sí, korcsolya, hógolyózás), de van iskola is, a nagyobbak szerint inkább iskola+tél. Joachim szerint viszont inkább a no tél, no iskola.

A 6 éves Orsi hallott a klímaváltozásról, sõt, már tapasztalta is: tegnapelõtt ugyanolyan zöld füvet látott, mint nyáron. Nem az a fura, hogy zöld a fû, hanem az, hogy ennyire! A klímaváltozásról egyébként szoktak beszélgetni az iskolában, és otthon is. A 12 éves Márknak a tengerszint emelkedése, a gleccserek olvadása ugrik be, utal arra, hogy Velencét például elöntötte az ár most, és szerinte ez egyre többször bekövetkezhet, és nem csak Velencében.

„Az emberiség olyan dolgokat tesz, olyan gázokat bocsát ki, ami szennyezi a levegõt, ettõl egyre melegebb lesz” – mondja Nóra.

„Sokkal nehezebb lesz, és elkezd olvadni minden” – vázol fel egy pesszimista forgatókönyvet Bernárd.

Látják az összefüggéseket

Az erdõirtásokról is megvan a véleményük: azért rossz, mert a fák termelik az oxigént, és ha kiirtjuk az összeset, nem lesz oxigénünk és meghalunk. „Az a baj, hogy a szén-dioxidok ott maradnak így a levegõben, és így a sarki területek elolvadnak” – mondja a 7 éves Dávid. A 9 éves Csenge ezt azzal fûzi tovább, hogy az állatoknak nem lesz élõhelyük, „és nem tudnak elbújni a vadászok elõl”. Márk arra is felhívja a figyelmet, hogy ha teljesen átállunk a papírzacskókra, akkor ahhoz túl sok fát kell kivágni.

Hogy mi a környezetvédelem? A 7 éves Dávid szerint például az, hogy nem szemetelünk, és nem lövünk ki atombombákat az ûrbe – fõleg az uránium, a plutónium miatt, mert az rossz az embereknek. „Az amerikaiak egyszer kilõttek egy atombombát a Holdra, és végül bement a légkörbe a bomba, és elégett” – hoz bizonyítékot az állítására.

A kérdésre, hogy miért beszélnek a felnõttek annyit arról, hogy kevesebb húst kellene enni, szó szerint idézzük a kialakult párbeszédet:

Dani: Az állattartás miatt. Azért, mert a kérõdzõket úgy tenyésztik, hogy az nekünk sok vízbe kerül, és sok metán is kerül a légkörbe, ami veszélyezteti az ózonréteget.

Petra: Apa azt mondta, hogy a kérõdzõ állatoknak a fingjaik mérgezõk.

Dávid: Akkor a csirke fingása jobb?

Petra: De én a nagymamámnál annyi sonkát eszek egy héten egyszer, mint amennyit egy átlagember egy évben – szerintem.

Áron szerint a klímaváltozással a növények járnak a legrosszabbul, mert nem bírják a meleget, és ha a Föld felmelegszik, elszáradnak. „De szerintem az még nagyon sok idõ, hogy egyszer mindenhol sivatag legyen a Földön. És mire kiszáradna a Föld, addigra az emberiség biztosan olyan fejlett lesz, hogy elköltöznének már egy másik bolygóra. A mai legokosabb embereknek már akkora az intelligenciaszintjük, hogy valószínûleg ez hamar megtörténik. Meg szerintem törvényt kéne hozni rá, hogy ne szennyezd a környezetet, mert az nem elég, hogy ezt néhány helyre kiírják.

Ha letartóztatják azt, aki szennyezi a környezetet, az már nyilván használna.

Hogy milyen lesz a világ húsz-harminc év múlva? „Úgy fog kinézni, mint a Wall-E-ben: mint egy óriási nagy szemétdomb, ahol nincsenek fák” – mondja a 12 éves Petra.

Húsz-harminc év múlva „sokkal modernebb lesz a világ, de az nem túl jó, mert a környezet szennyezett lesz. De lehet, hogy kitalálnak valamit, ami segít majd az embereknek, a környezetnek” – mondja Nóra. Márk viszont mintha már a híradókból tájékozódna: „Nagy káosz lesz, nõ a vízszint, elönt sok várost, sok területet, ez népvándorláshoz vezet”. Bernárd pedig a sci-fi oldaláról közelíti a jövõt: „Fognak járni légpárnás vonatok, magas falakat építenek a városok köré, hogy ne törjön be oda a víz. Hatalmas házakat építenek, hogy a túlnépesedés miatt elférjenek az emberek.”

Ne legyen tabu a klímaváltozás sem

Hogy környezettudatos gyerekeket neveljünk, ahhoz legelsõsorban arra van szükség, hogy jó mintát mutassunk nekik. Közlekedjünk például autó helyett biciklivel, gyûjtsük szelektíven a szemetet, használjunk természetes alapanyagokból készülõ tisztítószereket, és lehetõleg ne azt lássák, hogy tornyokban állnak az ásványvizek a spájzban, kamrában.

Természetesen, el fog jönni az az idõszak, amikor majd kérdezni is fognak. Miért mondják a tévében, hogy odavész a Föld tüdeje, amikor tûz van az õserõdben? Miért kell a papírt és az ételmaradékot külön gyûjteni? Tényleg meg fognak halni a jegesmedvék? Ilyenkor nem árt, ha vannak kész, felkészült válaszaink, de az sem nagy baj, ha a gyereknek õszintén bevalljuk: nem tudjuk a választ a kérdésére, de utánanézünk.

Mert ahogy a gyerekekkel minden másról, úgy a klímaváltozásról is csak õszintén érdemes beszélni” – hangsúlyozza Balázs Judit gyermekpszichiáter, az ELTE Fejlõdés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszékének vezetõ egyetemi tanára.

Persze, nem kell rögtön a világ végével riogatni õket, de ne féljünk beszélni velük az üvegházhatású gázok, az erdõirtások következményeirõl, hogy mivel jár, ha gyorsan olvad a jég a sarkkörökön, és miért kell csökkenteni a mûanyaghulladékot a háztartásban.

„Egyrészt semmilyen tabu nem jó. Gondolkodjunk együtt ezekrõl a kérdésekrõl is a gyerekekkel. Ha lelkileg egészséges, akkor nem fog betegség szinten szorongani a környezetünk miatt, viszont fejlõdési szintjének megfelelõen fontos, hogy tudjon és gondolkozzon velünk társadalmunkat foglalkoztató kérdésekrõl” – mondja Balázs Judit.

Hogy ezt megértsük, kell, hogy legyen némi fogalmunk a betegség természetérõl is.

„A szorongás általában tárgyat keres magának. Aki hajlamos a szorongásra, arra mindenfajta bizonytalanság, fenyegetettség rosszul hat. A klímaváltozástól nem lesz valaki pszichésen beteg, de ha alapból szorong, akkor lehet, hogy nem a szeparációtól vagy a tûtõl fog éppen félni, hanem a klímaváltozástól” – mondja a szakértõ.

Balázs Judit hozzáteszi, hogy 100-ból 3-5 embert érint szorongásos betegség. Akkor beszélünk patológiás mértékû szorongásról, hogy ha negatívan befolyásolja a hétköznapokat. „Ha például valaki azért nem akar szórakozni, iskolába járni, enni, mert aggódik a Föld miatt – akkor már funkciókárosodás van. Gyakran további tünete a szorongásos zavaroknak az alvászavar, a figyelemzavar vagy, ha a gyerek visszahúzódó lesz” – mondja a tanszékvezetõ, és megjegyzi, hogy ha ilyen tüneteket észlelünk szülõként, akkor viszont mindenképp forduljunk szakemberhez.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Fogynak a balatoni szabadstrandok - kisajátítják a nagyok a magyar tengert
Villany nélkül maradhat a magyar lakópark - szégyen ami történt
Végleges: kiderült kiknek fog fájni igazán az új adótörvény
Összesen 22 340 külhoni magyar család igényelte az anyasági támogatást amit a magyar kormány adott
Továbbra is népszerű a határon túli magyarok körében a Köldökzsinór program, amelynek köszönhetően 2018 januárja óta az anyasági támogatás valamint a fiatalok életkezdési támogat...
  
Erdélyből igényelték a legtöbben a magyar kormány által adott támogatást
Továbbra is népszerű a határon túli magyarok körében a Köldökzsinór program, amelynek köszönhetően 2018 januárja óta az anyasági támogatás valamint a fiatalok életkezdési támogat...
  
Élőben közvetítette a magyar férfi, ahogy 6 éves fia vezeti az autót
A Kiskőrösi Járási Ügyészség járművezetés tiltott átengedésének vétsége és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy férfi ellen, aki – mint megírtuk – 2020 márciusában és ...
  
Váratlan bejelentés: Az egyházi iskolákban egyelőre nem lesznek iskolaőrök
Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerint Magyarország északkeleti részén gyakoribb az iskolai erőszak. Az Országgyűlés július 3-án szavazta meg az iskolaőrség bevezetését. Amint...
  
Magyar botrány: Kamupártokat vezető házaspár ellen emeltek vádat
Összesen 117 millió forint elcsalásával vádol a nyíregyházi ügyészség egy házaspárt. Vádat emelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy házaspár ellen, mert a férj és ...
  
Kásler: a szociális ágazat munkáját nagyra becsüli - interjú
Az Emmi minisztere szerint egyelőre még nem tudni, hogy lesz-e a koronavírus-járványnak második hulláma. Ungár Péter LMP-s képviselő vitára hívta Kásler Miklóst, hogy a szociális ága...
  
Durván lezuhant a kiskereskedelem forgalma
Az idén májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszaká...
  
Tiborcz interjú: Nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer
Interjút közölt a Portfólió Tiborcz Istvánnal, Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozójával, aki döntően azután szerezte milliárdos vagyonát, hogy feleségül vette Orbán Viktor min...
  
Az illegális migránsok munkába állításáról mondta el a véleményét Bakondi György
A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságban milliók veszítették el az állásukat, az illegális migránsok munkába állítása már ezért is „aggályossá vált” – mond...
  
Hadházy: MOCSKOS 5 MILLIÁRD, AMIT A JÁRVÁNYRA HIVATKOZVA DOB ODA A KORMÁNY SAJÁT EMBEREINEK
„Tanácsadás a koronavírus okozta károk mérséklésére” címmel jelent meg egy ötmilliárd forintos, turisztikai témájú közbeszezési kiírás, amiről Hadházy Ákos független képvise...
  
Valami történt - békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán az EU-val kapcsolatban
Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és ...
  
Egy kis nyavalyás lángos 1750 Ft-ért - bajban a turisztika de ez a megoldás?
Olvasó levelet kaptunk, melyet változtatás nélkül közlünk. Az olvasónk által küldött levélben szereplő büfé adatait nem tüntetjük fel, mert közben kértük az Ő álláspontjukat i...
  
Rendőrök csaptak le az állatkínzóra
Kalapáccsal verte fejbe kutyáját a látrányi férfi. Az eljárás adatai alapján 2020. július 4-én 19 órakor Látrányban egy férfi kalapáccsal verte fejbe a kutyáját, mivel az állat ké...
  
Rendőrök kaptak jutalmat - kiemelkedő rendészeti tevékenység
Polgármesterek ismerték el a Komárom-Esztergom megyei rendőrök munkáját. Április 24-e, a Rendőrség Napja alkalmából Nyergesújfalu, Lábatlan és Süttő polgármestere adott át jutalm...
  
Újabb speciális önkéntes tartalékosok vonultak be - mutatjuk a részleteket
Az ország több pontján, így Zala megyében is július első napján vonultak be a speciális önkéntes tartalékosok. Nagykanizsán öltötték magukra az egyenruhát. A Magyar Honvédség ré...
  
Honvédelem: Ha a hazádat akarod szolgálni, a Magyar Honvédségnél minden egyes nap megteheted
Mária Terézia és az alakulat névadója, vitéz Szurmay Sándor emléke előtt tisztelgett a Budapest Helyőrség Dandár június 25-én, a Petőfi laktanyában. A dandár napján adták át a Szur...
  
Óriási fordulat a magyar gyógyszertárakban
A járvány miatt több mint 2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. A járványhatás nélkül 6,5 százalékos lett volna a többlet. A gyógyszerforgalom jókora mínuszba került. ...
  
Tíz nap múlva kapkodhatja a fejét a piacokon és a boltokban
A kicsi húsboltoknak nem kell zászlózniuk, a kicsi zöldségesnek viszont igen. A húsboltban minden húst származási országonként zászlózni kell, a zöldségesben csak a magyar árut - hívt...
  
Riasztást kapott a magyar honvédség
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai értesítették a Magyar Honvédség légi kutató-mentő központját, július 5-én vasárnap, a kora délutáni órákban, mert Vért...
  
Az agyevő amőba is felbukkant Amerikában
Agyevő amőba fertőzött meg egy embert Floridában, a helyi egészségügyi hatóságok a hétvégén figyelmeztetést adtak ki az állam egyik nyugati parti megyéjének területére. A floridai ...
  
Kilenc új fertőzött van itthon
Kilenc újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 4183 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma változatlanul 589 fő...
  
Siófoki vasúti szerencsétlenség: Sajnálom az áldozatokat, de elengedtem már ezt a tragédiát
Szabadisóstó — Amikor Kiss Ferenc (67) nyugdíjas mozdonyvezető izomtrikóban végigballag a balatonberényi Táncsics utcán, minden lépésnél megállítják a helyiek, megveregetik a vállá...
  
Váratlan személy jelent meg Gesztesi Károly sírjánál
Váratlan személy jelent meg Gesztesi Károly sírjánál Molnár Anikó barátnőjével látogatott ki Gesztesi Károly sírjához, ahol nagyon felháborította a látvány. Szégyenletes Geszte...
  
Időjárás: brutális hőséget extrém lehűlés követi
Hétfőn estig sok napsütésre számíthatunk, amelyet gomolyfelhők zavarnak, de csapadék még nem lesz. Estétől aztán északnyugat felől már kialakulhat zápor, zivatar. Fokozatosan megélé...
  
Megmutatjuk mi történik most Felcsúton 100 millióból
A milliárdos útépítő cégnek a legnagyobb projektek mellett sem okoz problémát a legkisebb munkák elvállalása. Főleg, ha a tulajdonos üzlettársa, Mészáros Lőrinc falujáról, Felcsútr...
  
Mi a legfontosabb különbség a nyugdíjpénztár és nyugdíjbiztosítás között?
A nyugdíjcélú megtakarítások között kiemelt helye van az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításoknak és a nyugdíjbiztosításoknak. Mindkettő után igénybe vehető szja-kedvezmény, a...
  
Változtatott az Orbán-kormány a nyugdíjrendszeren: gyökeres változás lépett életbe
Az új hónappal a dolgozó nyugdíjasokat érintő gyökeres változás lépett életbe. Ennek köszönhetően ötödével (19,7 százalékkal) több pénzt vihetnek haza a korábbiakhoz képest. Ed...
  
A házi gyermekorvosok 40 százaléka csak úgy eltünt
A járvány idején a házi gyermekorvosok közel fele nem praktizálhatott, mivel már elmúlt 65 éves, és így a veszélyeztetett kategóriába tartozott, írja a Népszava. A lap összeállítás...
  
Egyszerűen megvásárolt egy nőt egy szegedi házaspár
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség kérte annak a szegedi nőnek a letartóztatását is, aki a múlt héten szintén letartóztatott férjével együtt 2017-ben előbb megtévesztéssel, majd...
  
65 milliós parkolási megbízásokat kapott Kupper András volt cége
Erzsébetváros is a csalás miatt elítélt Kupper András korábbi cégével szerződött parkolásügyben, írja az Átlátszó.hu. A cikk szerint az önkormányzat tulajdonában lévő Erzsébetv...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Ha elromlik a Föld, akkor mind meghalunk
Gyerekeket kérdeztünk arról, hogy mit gondolnak a klímaválságról, és hogyan oldanák meg a környezetszennyezés problémáját. Tanulságos tükröt tartottak elénk. Ma van a gyerekjogok világnapja

A gyerekek tehetnek a legkevésbé a klímaválságról, mégis õket fogják érinteni a leginkább a következményei. Legkésõbb az elmúlt idõszakban tudatosodhatott bennünk: a gyerekjogok egyik sarkalatos pontja, hogy legyen számukra egy élhetõ bolygó, ahol felnõhetnek.

Az UNICEF szerint ma 2,2 milliárd gyerek nõ fel úgy, hogy szembesülnie kell a klímaválság hatásával. Az ENSZ pedig úgy számol: a következõ évtizedben nagyjából 175 millió gyereket érintenek majd a klímaválságra visszavezethetõ természeti katasztrófák, 2050-re pedig mintegy 25 millió gyerek lesz alultáplált, szintén a klímaválság miatt.

Nem véletlen, hogy a legfiatalabb generációk érzik át a legerõsebben, a kialakult helyzetben valamit tenni kell – még úgy is, hogy a követeléseik, a ma már állandósult klímatüntetések értetlenséget, zavart vagy megvetést váltanak ki a felnõttek egy részébõl.

November 20-án ünnepeljük a Gyermekjogi Egyezmény elfogadásának 30. évfordulóját. Ezért most a klímaválság témájában kérdeztük meg a legilletékesebbeket: a gyerekeket.

A szelektív hulladékgyûjtéstõl a hó nélküli télig

Hat és tizenkét év közötti szakértõket hívtunk meg a szerkesztõségbe, hogy elmondják, mit gondolnak a környezetvédelemrõl, a klímahelyzetrõl és a bolygó jövõjérõl.

A legkézenfekvõbb közös pontnak a szelektív szemétgyûjtés bizonyult. A 6 éves Mira például egyértelmûvé tette: azért gyûjtik szelektíven a szemetet, hogy „ne legyen koszos a Föld, mert akkor elromlik”. Márpedig:

Ha elromlik a Föld, akkor meghalunk.

A 8 éves Ábel a gyakorlatias oldalról fogta meg a témát: azért gyûjtik otthon szelektíven a szemetet, hogy könnyebb legyen azoknak, akik újrahasznosítják, például „új üveget” csináljanak belõle. A 10 éves Áron ugyanakkor egy jogos problémára mutatott rá: az utcán nincs szelektív hulladékgyûjtõ, így ilyenkor a mûanyagot is a sima kukába dobjuk, „hiszen az ember feleslegesen nem szereti cipelni”.

Az egész szelektív hulladékgyûjtés azért is fontos, mondják a gyerekek, mert így talán nem halmozódik fel a tengerekben és a szemétlerakókban a mûanyag. A mûanyag szatyrokat sem nagyon használják, „anya vászontáskával jár vásárolni, amit nem kell eldobni” – mondja a 10 éves Nóra. A szintén 10 éves Bernárd pedig már arról is értesült, hogy „vannak az óceánokban akkora szemétszigetek, mint Magyarország”.

A mûanyaggal való kapcsolatukról is kérdeztük õket. A legtöbben a játékaikat azonosították be ebben a kategóriában. Ahogy a 10 éves Áron fogalmazott: „Gyerekkoromból maradt még pár mûanyag játékom”. De most már inkább könyvei vannak. Ábel a kortárs nyomás új vetületére mutatott rá, amikor elmesélte: látva, hogy az egyik osztálytársuk csak vette a mûanyag palackos italokat, megitta, majd a palackot kidobta, rászóltak, hogy ne csinálja, „mert szennyezi a környezetet”.

Az, hogy ennyi mûanyagot használunk, fõleg a boltok hibája, mert amikor már bemegyünk vásárolni, kénytelenek vagyunk megvenni az árut akkor is, ha mûanyagba van csomagolva – mondja a 12 éves Márk. Nehéz kikerülni. Annyit tehetünk, hogy vagy saját szatyrot viszünk vásárolni, vagy ha más nincs, papírtáskát választunk a nejlon helyett. Vagy, hogy az iskolába mûanyag dobozban visszük az uzsonnát, hogy ne kelljen zacskókat használni. A 9 éves Joachim szerint „a mûanyag ezer évig porlad el, és az állatoknak sem tesz jót a mûanyag, mert megeszik, és ettõl meghalnak”.

Az évszakok megbolondulását is megpróbáltuk kitárgyalni. Mira például azt mondta, hogy hó nélkül azért lenne rossz a tél, mert nem lehet hóembert építeni, meg szánkózni, meg hógolyót dobálni. (Õ szeret forrócsokizni is, de ahhoz mondjuk nem kell hó.)

A telet nem tudják elképzelni hó nélkül, bár Bernárd megjegyzi, hogy akkor egész évben nyár lenne, és nem kellene iskolába menni. Rákérdeztünk, hogy jobb lenne-e, hogy nincs tél és nincs iskola, mint ha van tél (sí, korcsolya, hógolyózás), de van iskola is, a nagyobbak szerint inkább iskola+tél. Joachim szerint viszont inkább a no tél, no iskola.

A 6 éves Orsi hallott a klímaváltozásról, sõt, már tapasztalta is: tegnapelõtt ugyanolyan zöld füvet látott, mint nyáron. Nem az a fura, hogy zöld a fû, hanem az, hogy ennyire! A klímaváltozásról egyébként szoktak beszélgetni az iskolában, és otthon is. A 12 éves Márknak a tengerszint emelkedése, a gleccserek olvadása ugrik be, utal arra, hogy Velencét például elöntötte az ár most, és szerinte ez egyre többször bekövetkezhet, és nem csak Velencében.

„Az emberiség olyan dolgokat tesz, olyan gázokat bocsát ki, ami szennyezi a levegõt, ettõl egyre melegebb lesz” – mondja Nóra.

„Sokkal nehezebb lesz, és elkezd olvadni minden” – vázol fel egy pesszimista forgatókönyvet Bernárd.

Látják az összefüggéseket

Az erdõirtásokról is megvan a véleményük: azért rossz, mert a fák termelik az oxigént, és ha kiirtjuk az összeset, nem lesz oxigénünk és meghalunk. „Az a baj, hogy a szén-dioxidok ott maradnak így a levegõben, és így a sarki területek elolvadnak” – mondja a 7 éves Dávid. A 9 éves Csenge ezt azzal fûzi tovább, hogy az állatoknak nem lesz élõhelyük, „és nem tudnak elbújni a vadászok elõl”. Márk arra is felhívja a figyelmet, hogy ha teljesen átállunk a papírzacskókra, akkor ahhoz túl sok fát kell kivágni.

Hogy mi a környezetvédelem? A 7 éves Dávid szerint például az, hogy nem szemetelünk, és nem lövünk ki atombombákat az ûrbe – fõleg az uránium, a plutónium miatt, mert az rossz az embereknek. „Az amerikaiak egyszer kilõttek egy atombombát a Holdra, és végül bement a légkörbe a bomba, és elégett” – hoz bizonyítékot az állítására.

A kérdésre, hogy miért beszélnek a felnõttek annyit arról, hogy kevesebb húst kellene enni, szó szerint idézzük a kialakult párbeszédet:

Dani: Az állattartás miatt. Azért, mert a kérõdzõket úgy tenyésztik, hogy az nekünk sok vízbe kerül, és sok metán is kerül a légkörbe, ami veszélyezteti az ózonréteget.

Petra: Apa azt mondta, hogy a kérõdzõ állatoknak a fingjaik mérgezõk.

Dávid: Akkor a csirke fingása jobb?

Petra: De én a nagymamámnál annyi sonkát eszek egy héten egyszer, mint amennyit egy átlagember egy évben – szerintem.

Áron szerint a klímaváltozással a növények járnak a legrosszabbul, mert nem bírják a meleget, és ha a Föld felmelegszik, elszáradnak. „De szerintem az még nagyon sok idõ, hogy egyszer mindenhol sivatag legyen a Földön. És mire kiszáradna a Föld, addigra az emberiség biztosan olyan fejlett lesz, hogy elköltöznének már egy másik bolygóra. A mai legokosabb embereknek már akkora az intelligenciaszintjük, hogy valószínûleg ez hamar megtörténik. Meg szerintem törvényt kéne hozni rá, hogy ne szennyezd a környezetet, mert az nem elég, hogy ezt néhány helyre kiírják.

Ha letartóztatják azt, aki szennyezi a környezetet, az már nyilván használna.

Hogy milyen lesz a világ húsz-harminc év múlva? „Úgy fog kinézni, mint a Wall-E-ben: mint egy óriási nagy szemétdomb, ahol nincsenek fák” – mondja a 12 éves Petra.

Húsz-harminc év múlva „sokkal modernebb lesz a világ, de az nem túl jó, mert a környezet szennyezett lesz. De lehet, hogy kitalálnak valamit, ami segít majd az embereknek, a környezetnek” – mondja Nóra. Márk viszont mintha már a híradókból tájékozódna: „Nagy káosz lesz, nõ a vízszint, elönt sok várost, sok területet, ez népvándorláshoz vezet”. Bernárd pedig a sci-fi oldaláról közelíti a jövõt: „Fognak járni légpárnás vonatok, magas falakat építenek a városok köré, hogy ne törjön be oda a víz. Hatalmas házakat építenek, hogy a túlnépesedés miatt elférjenek az emberek.”

Ne legyen tabu a klímaváltozás sem

Hogy környezettudatos gyerekeket neveljünk, ahhoz legelsõsorban arra van szükség, hogy jó mintát mutassunk nekik. Közlekedjünk például autó helyett biciklivel, gyûjtsük szelektíven a szemetet, használjunk természetes alapanyagokból készülõ tisztítószereket, és lehetõleg ne azt lássák, hogy tornyokban állnak az ásványvizek a spájzban, kamrában.

Természetesen, el fog jönni az az idõszak, amikor majd kérdezni is fognak. Miért mondják a tévében, hogy odavész a Föld tüdeje, amikor tûz van az õserõdben? Miért kell a papírt és az ételmaradékot külön gyûjteni? Tényleg meg fognak halni a jegesmedvék? Ilyenkor nem árt, ha vannak kész, felkészült válaszaink, de az sem nagy baj, ha a gyereknek õszintén bevalljuk: nem tudjuk a választ a kérdésére, de utánanézünk.

Mert ahogy a gyerekekkel minden másról, úgy a klímaváltozásról is csak õszintén érdemes beszélni” – hangsúlyozza Balázs Judit gyermekpszichiáter, az ELTE Fejlõdés- és Klinikai Gyermekpszichológia Tanszékének vezetõ egyetemi tanára.

Persze, nem kell rögtön a világ végével riogatni õket, de ne féljünk beszélni velük az üvegházhatású gázok, az erdõirtások következményeirõl, hogy mivel jár, ha gyorsan olvad a jég a sarkkörökön, és miért kell csökkenteni a mûanyaghulladékot a háztartásban.

„Egyrészt semmilyen tabu nem jó. Gondolkodjunk együtt ezekrõl a kérdésekrõl is a gyerekekkel. Ha lelkileg egészséges, akkor nem fog betegség szinten szorongani a környezetünk miatt, viszont fejlõdési szintjének megfelelõen fontos, hogy tudjon és gondolkozzon velünk társadalmunkat foglalkoztató kérdésekrõl” – mondja Balázs Judit.

Hogy ezt megértsük, kell, hogy legyen némi fogalmunk a betegség természetérõl is.

„A szorongás általában tárgyat keres magának. Aki hajlamos a szorongásra, arra mindenfajta bizonytalanság, fenyegetettség rosszul hat. A klímaváltozástól nem lesz valaki pszichésen beteg, de ha alapból szorong, akkor lehet, hogy nem a szeparációtól vagy a tûtõl fog éppen félni, hanem a klímaváltozástól” – mondja a szakértõ.

Balázs Judit hozzáteszi, hogy 100-ból 3-5 embert érint szorongásos betegség. Akkor beszélünk patológiás mértékû szorongásról, hogy ha negatívan befolyásolja a hétköznapokat. „Ha például valaki azért nem akar szórakozni, iskolába járni, enni, mert aggódik a Föld miatt – akkor már funkciókárosodás van. Gyakran további tünete a szorongásos zavaroknak az alvászavar, a figyelemzavar vagy, ha a gyerek visszahúzódó lesz” – mondja a tanszékvezetõ, és megjegyzi, hogy ha ilyen tüneteket észlelünk szülõként, akkor viszont mindenképp forduljunk szakemberhez.
Összesen 22 340 külhoni magyar család igényelte az anyasági támogatást amit a magyar kormány adott
Erdélyből igényelték a legtöbben a magyar kormány által adott támogatást
Élőben közvetítette a magyar férfi, ahogy 6 éves fia vezeti az autót
Váratlan bejelentés: Az egyházi iskolákban egyelőre nem lesznek iskolaőrök
Magyar botrány: Kamupártokat vezető házaspár ellen emeltek vádat
Kásler: a szociális ágazat munkáját nagyra becsüli - interjú
Durván lezuhant a kiskereskedelem forgalma
Tiborcz interjú: Nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer
Az illegális migránsok munkába állításáról mondta el a véleményét Bakondi György
Hadházy: MOCSKOS 5 MILLIÁRD, AMIT A JÁRVÁNYRA HIVATKOZVA DOB ODA A KORMÁNY SAJÁT EMBEREINEK
Valami történt - békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán az EU-val kapcsolatban
Egy kis nyavalyás lángos 1750 Ft-ért - bajban a turisztika de ez a megoldás?
Rendőrök csaptak le az állatkínzóra
Rendőrök kaptak jutalmat - kiemelkedő rendészeti tevékenység
Újabb speciális önkéntes tartalékosok vonultak be - mutatjuk a részleteket
Honvédelem: Ha a hazádat akarod szolgálni, a Magyar Honvédségnél minden egyes nap megteheted
Óriási fordulat a magyar gyógyszertárakban
Tíz nap múlva kapkodhatja a fejét a piacokon és a boltokban
Riasztást kapott a magyar honvédség
Az agyevő amőba is felbukkant Amerikában
Kilenc új fertőzött van itthon
Siófoki vasúti szerencsétlenség: Sajnálom az áldozatokat, de elengedtem már ezt a tragédiát
Váratlan személy jelent meg Gesztesi Károly sírjánál
Időjárás: brutális hőséget extrém lehűlés követi
Megmutatjuk mi történik most Felcsúton 100 millióból
Mi a legfontosabb különbség a nyugdíjpénztár és nyugdíjbiztosítás között?
Változtatott az Orbán-kormány a nyugdíjrendszeren: gyökeres változás lépett életbe
A házi gyermekorvosok 40 százaléka csak úgy eltünt
Egyszerűen megvásárolt egy nőt egy szegedi házaspár
65 milliós parkolási megbízásokat kapott Kupper András volt cége
Balatoni botrány: Nem lépett az állam, társasház épülhet a siófoki obszervatórium mellett
Úgy plázáztak a magyarok, mintha nem lenne holnap
Botrány: benne volt a lélegeztetőgépeket vásárló és az azokat üzembe helyező cégekben is
Botrány: Népszava: hétmilliárdért szállította a védőeszközöket a Wizz Air
Maruzsa: az iskolaőröket a rendőrség fogja toborozni
91 éves korában meghalt Ennio Morricone
Rothadó egeret és penészes hús - lecsapott a Nébih
Bejött a kánikula, lezárták a szabadstrandot
Csaknem száz család maradhat áram nélkül
Lélegeztetőgép botrány: menesztik az OTT-ONE felügyelőbizottsági tagját
Szökött rabot keres az egész ország
Pénteken fogadták el a törvényt - már jelentkezett is egy tettre kész üzletember
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum