Az önkormányzat a helyi romatelep felszámolására és a szegregáció megszüntetésére kapott ekkora összeget az Európai Uniótól. Helyi jogvédők szerint azonban a város vezetése nem teljesítette a pályázatban vállalt kötelezettségeit, ezért most az unió visszaköveteli a támogatást.
Glonczi László, a helyi roma nemzetiségi önkormányzat alelnöke kezdeményezésére nemcsak a pályázat közérdekű adatait perlik, hanem az 1,7 milliárdos támogatást is blokkolja az unió. Ami ráadásul bő nyolcszázmillióval több, mint ami eddig a sajtóban szerepelt.
A helyi jogvédő aktivista a Hírklikknek elmondta: a pályázatot még 2017-ben írták ki és 2019-ben kezdték meg a hátrányos helyzetűek segítésére meghirdetett tervek megvalósítását. Az első 15 családot decemberben költöztették el. A szegregáció megszűntetését célzó tervekre szánt 1,7 milliárdból – a jelenleg ismeretek szerint – annyi történt, hogy 200 főt kiköltöztettek a romák lakta Kelet lakótelepről, illetve 14-15 család úgymond integrált lakókörnyezetbe került. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy például a józsavárosi lakótelep tízemeletes épületének a legfelső szintjére költöztették őket, ahol kizárólag romák laktak. A helyet úgy nevezi a köznyelv, hogy „Csikágó”.
Bár történtek lakásfelújítások a Huszár telep néven ismert városrészben is, ahova további 50-60 család költözhetett, ám ez szintén szegregált területként működött tovább. A megoldás ellen tiltakozó helyi civil közösség és maga Glonczi László is úgy vélte, nem a pályázati kiírás valós szándéka szerint zajlik a rehabilitáció.
Mint elmondta, elvileg a telepfelszámolásra szánt összegből az emberek integrált elhelyezését is biztosítani kellett volna, ez viszont elmaradt. Sőt: egy másik, 830 milliós pályázati összegből „egy integrációs folyamatot kellett volna megvalósítani. Ezen belül tervben volt bűnmegelőzés, családi napok megtartása, egészségügyi nap rendezése. A bűnmegelőzés például egy 15-20 perc volt, kijött egy rendőr, elmondta melyik paragrafus minősül rablásnak, aztán fotó, aláírás és kész. Ez szintén uniós pályázat volt s így a két pályázati összeg együttesen 2 530 000 forint”.
Glonczi László portálunknak arról is beszámolt, hiába kérte az önkormányzattól a pályázati anyagokat, nem kapott semmit. Végül több közérdekű adatigénylést is benyújtott. „Ezt először arra hivatkozva tagadták meg, hogy ez egy folyamatban lévő, el nem bírált pályázat, ezért tíz évre titkosították. Akkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz fordultam, közérdekű adat megtagadása miatt, miután akkor már az első 15 család beköltözött a kijelölt lakhelyre, folyamatban volt a pénz felhasználása, így tehát nem lehetett elbírálás alatti, folyamatban lévő pályázatról beszélni. Az erre fordított összeg pedig közpénznek minősül”
Végül, az illetékes szakhatóság nyomására, megküldték a beadott pályázati anyagot, de úgy, hogy a kilencven százalékát kitakarták. Magyarán használhatatlan irathalmazt kapott a helyi jogvédő. Mindössze annyit lehetett kiolvasni, hogy milyen épületeket újítottak fel és kiket költöztettek el. „Ezért novemberben bírósági eljárást kezdeményeztünk az önkormányzat ellen közérdekű adat megismerésének igénylése ügyében, hogy kiadják a teljes pályázati anyagot a költségvetéssel együtt. Ebben a Társaság a Szabadságjogokért Szervezet is segítségemre van.” – mondta a Hirklikk-nek Glonczi László.
Az Európai Bizottság azért is döntött a támogatás visszavonása mellett, mert „feltételezhetően jogszabályellenesen, illetve nem az eredeti tervek szerint lett felhasználva a pályázat összege, ezért nem is hajlandóak kifizetni a pénzt. Azt nem állítom, hogy túlárazás történt, mivel nincs rálátásom a részletekre. De mivel hiányos a vállalt tervek megvalósítása, feltételezhető, hogy ezek a pénzek elcsúsztak, csak nem tudjuk hova. Akkor tudunk minderről tényszerűen nyilatkozni, ha megkapjuk a teljes dokumentációt, mint közérdekű adatokat.”
Glonczi László fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy véleménye szerint ez egy nagyon fontos, precedensértékű ügy, mivel „ilyen még nem történt a rendszerváltás óta eltelt 30 évben. Mindez ráadásul nem csak Magyarországra vonatkozna, ha azt tekintjük, hogy az EB hány tagországgal szemben folytat kötelezettségszegési eljárást. Akár akarjuk, akár nem, ki kell mondani, hogy a jelenlegi kormány jobban támogatja a szegregációt, mint az integrációt”.
Külön kiemelte, hogy a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat megbeszélésén annak alelnöke jegyzőkönyvbe foglaltatta, hogy miután az 1,7 milliárd visszafizetésére kötelezi Nyíregyháza megyei jogú önkormányzatát az Európai Bizottság, felszólítja az önkormányzatot a másik, 830 000 forintos pályázati támogatás visszafizetésére is. Ez utóbbit abban az esetben viszi a megfelelő jogi fórum elé, ha nem kezdi meg azonnal az önkormányzat és a kormány két illetékes minisztériuma az integrációs folyamatot az áttelepített családok érdekében.
Igyekeztünk megszólaltatni a nyíregyházi önkormányzat vezetőjét is, de többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni sem a központon, sem a közvetlen polgármesteri titkárságon dr. Kovács Ferencet. Más lehetőség híján, a polgármester elektronikus postacímére küldtük a témával kapcsolatos alábbi kérdéseinket:
- Mi indokolja a pályázat teljes körű megismerésének megtagadását?
- Mire szánták a pályázati támogatást, mit valósítottak meg ebből?
- Valóban titkosították-e tíz évre a pályázati anyag megismerését?
- Mennyit használtak fel eddig a két uniós pályázat összegéből?
- Miként tervezi az önkormányzat az 1,7 milliárdos összeg visszafizetését a feltehetően már elfogadott idei költségvetés terhére?
- Glonczi László úr nyilatkozata szerint bírósághoz fordul a közérdekű adatok kiadásáért és a pályázati anyag megismerhetősége miatt. Az önkormányzat beleáll-e a perbe és milyen indokkal?
- A pályázatban vállalták, hogy 60 családot új otthonhoz juttatnak. Velük mi lett?
Természetesen a kérdéseinkre adott válaszokról beszámolunk majd.
|
