| A kormány fizette vissza a milliárdos büntetést Farkas Flórián pártja helyett! |
|
|
|
A magyar hatóságok 2015 óta nem találják, ki a felelős azért, hogy milliárdos összeget vertek el egy sosem működő foglalkoztatási szövetkezetre. Az EU csalás elleni hivatala is büntetőeljárást javasolt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2016 februárjában addig példátlan lépésre szánta el magát: először ismerte el hivatalosan, hogy védhetetlen visszaélések történtek egy fideszes politikus hatalmas brüsszeli pénzeket felemésztő projektjében. Az Emmi felmondta a Farkas Flórián elnöksége alatt kötött uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal.
A felmondás idején persze már egyáltalán nem volt titok, hogy a szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatással óriási bajok vannak. A Híd a munka világába nevű program körül sorjáztak a botrányok. Az első akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy egy gellérthegyi villa megvásárlásra költötték a rászoruló romák megsegítésére kapott támogatás 15-20 százalékát. Farkas Flórián ebbe a villába költöztette be a szövetkezet irodáját.
A 2015. december 31-i projektzárás után már a minisztérium ellenőreinek is egyértelmű volt, hogy a roma önkormányzat herdálta a pénzt, és szinte semmit sem valósított meg abból, amit ígért. Az akkoriban Balog Zoltán által irányított Emmiben úgy látták, annyira súlyos a helyzet, hogy nincs értelme megpróbálni átverni az EU-n a projektet. Ezért lezárták a programot, és kötelezték az Országos Roma Önkormányzatot, hogy fizesse vissza a teljes támogatási összeget. (Később azonban az ORÖ ezt megúszta, mert a kormány kisegítette: az önkormányzat 1,3 milliárd forint támogatást kapott, és csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.)
Közben Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, és megjelent a színen az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is.
Az OLAF 2016 júniusában be is idézte az Orbán Viktor támogatását változatlanul élvező, akkoriban miniszterelnöki megbízottnak kinevezett Farkas Flóriánt, de ő nem vette komolyan a dolgot. Az első „érintetti” meghallgatására nem ment el, végül Lázár Jánosnak kellett felkérnie, hogy tegyen eleget az idézésnek, és jelenjen meg a szervezet budapesti koordinációs irodájában.
Az OLAF végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Híd a munka világába projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait a Legfőbb Ügyészségnek. A dokumentum tartalma eddig nem került nyilvánosságra, holott a szervezet igazságügyi ajánlást tett a magyar hatóságoknak, azaz javasolta: büntetőeljárás keretében vizsgálják a történteket.
A 24.hu birtokába került OLAF- |
|
|
|
összefoglaló általános megállapítása, hogy
a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
A dokumentum négy nevet említ az üggyel kapcsolatban.
Farkas Flórián 2011 és 2014 között volt a kedvezményezett szervezet, az ORÖ elnöke, közben a Fidesz országgyűlési képviselője, és parlamenti frakcióvezető-helyettese, valamint 2014-től a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterként felelt a támogatói feladatokat ellátó Humán Erőforrás Programok irányító Hatósága felügyeletéért, és Farkas után 2018-tól ő lett a támogatások miniszterelnöki biztosa.
Hegedűs István és Balogh János Farkas utódai voltak az ORÖ elnöki posztján.
Az OLAF szerint az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni. A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az irodahálózatot sem építették ki. A gellérthegyi irodához hasonlóan megvettek négy vidéki ingatlant, amelyekben azonban a projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy 25 milliós bútorüzletet vásároltak a támogatási pénzből, de az csak akkor lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására, ha további 22 milliót ráköltenek a felújítására és átalakítására.
Az ORÖ feladata lett volna a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó mentorok hálózatának kiépítése is. A mentoroknak kellett volna toborozni és bevonni a programba a hátrányos helyzetű romákat. A mentori posztra azonban jellemzően az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel, akik az első időszakban alig toboroztak jelentkezőt. Később átalakították a toborzási rendszert, amivel papíron hirtelen meg tudták növelni a jelentkezők számát, de a csalás elleni hivatal szerint végül ezek a regisztrált célcsoporttagok sem vettek részt semmilyen képzésben, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott közbeszerzésekkel és beszerzésekkel kapcsolatban. Tizenegy esetben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Végül az ORÖ által elszámolásra benyújtott 1,6 milliárd forintot kitevő tételekről kimondták, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.
A magyar hatóságok a négy éve folyó eljárásuk, az Emmi belső vizsgálata és az OLAF ajánlása ellenére a mai napig nem találták meg az ügy felelőseit.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI |
|
|
Oszd meg, hogy minél több emberhez eljusson! - köszönjük >>
|
|
|
|
|
|
|
