E heti számában a HVG folytatja tényfeltárását az Orbán család hatvanpusztai birtokáról.

Hogy kinek a szellemi terméke Hatvanpuszta újjáélesztése, azt az építészeti stílusról, illetve a beruházó döntéseit vezető szándékról lehet leolvasni. Amit Alcsútdoboz határában láthatunk, azt nevezhetjük az Orbán-barokk egyik csúcsteljesítményének – írja a HVG.

Orbán Viktor nem nagyon beszél róla, de számos döntése mögött érezhető, hogy növekvő figyelmet fordít arra, hogyan őrzik majd emlékét a történelemkönyvek lapjai. A törekvés leginkább a presztízsberuházásokon keresztül érhető tetten, ennek megfelelően a miniszterelnök egyre több figyelmet és pénzt fektet abba, hogy uralmának épített hagyatéka is tekintélyparancsoló legyen.

Első miniszterelnöksége alatt a Millenáris, majd 2014-et követően a Várkert Bazár lett az a beruházás, amelyet bázisává tett, ahol fontos beszédeit tartotta. A projekt egyesít valamit, ami az elmúlt évek nagy beruházásaira is jellemző: a kiegyezéstől a nyilasok hatalomátvételéig tartó szűk nyolcvan év prosperitását tükröző épületek a modern építészet technológiájával újulnak meg, és ezt a kettősséget nem leplezni, hanem diszkréten bemutatni igyekeznek. A stílusjegyeket a karmelita kolostorban kialakított miniszterelnöki hivatal egyesíti, de nincs még egy hely a világon, ahol ilyen drágán érték volna el a szerénységet sugárzó összhatást.

A cikk szerint ahogy a budai Várban sorra jelöli ki a kormányfő, melyik elpusztult vagy visszabontott épületet kell modern anyagokból újraönteni, majd korhű külsővel felcicomázni, úgy igyekszik a hatvanpusztai birtokokon is visszaállítani egy, a XXI. századhoz igazított múltat, és lassan alakot ölt az Orbán-majorság.