Van, amire van pénz.
A tavalyi zárszámadásból az derül ki, hogy a Magyarságkutató Intézet 2021-re előirányzott költségvetési kiadásai évközben 1,315 milliárd forintról 3,017 milliárdra nőttek, de végül „csak” 1,808 milliárdot költöttek, azaz félmilliárd forinttal haladták meg a tervezett összeget.
Az nem világos, hogy pontosan mire is költötték ezt a félmilliárd forintot, az azonban kiderül, hogy mikre ment el a pénz 2021-ben:
hat fontos projekteket irányoztak elő, például Mátyás király azonosítását, a hun fejedelmi sírok felkutatását Mongóliában, vagy a Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálatát.
29 kiadványt is kiadtak az év során, melyből hét Trianonnal foglalkozik. Emellett három kiállítást, és 16 tudományos konferenciát is rendeztek 2021-ben.
a betervezett 523,8 millió forintból év végére 847,9 milliót költöttek személyi juttatásokra (2 év alatt megduplázódott a személyzet).
67,2 millió forintot pedig megbízási díjakra, szerzői munkadíjakra, illetve reprezentációs kiadásokra fizettek ki,
illetve a 2021-re tervezett 30,6 millió forint helyett 58,1 millió ment el beruházásokra.
Pár hete, november 7-én Kásler Miklós volt EMMI-minisztert kinevezték a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé, az intézetet minisztersége alatt ő maga hozta létre.
Az utolsó hír az intézetről november 18-án látott napvilágot, amikor bejelentették, hogy magyar-horvát nemzetközi kutatásban archeogenomikai vizsgálatokkal meghatározták a Hunyadi-leszármazottak genetikai származását, amihez még a horvátországi lepoglavai sírt is felnyitották, amely Hunyadi Mátyás fiának, Corvin Jánosnak és unokájának, Corvin Kristófnak a sírhelye. A koronavírus-járvány közepén végrehajtott feltáráson Kásler még az egészségügyért felelős miniszterként személyesen vett részt.
(via mfor.hu)
|
