van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
THE POST
HU
HOME POLITIKA FELKAVARÓ KÉKFÉNY KORONAVÍRUS YOUTUBE IMPRESSZUM 2021-09-20
< ugrás a legfrissebb hírekhez

Sokan kiakadtak: Szili Katalin az ellenzéktől félti az elmúlt tíz évet

Szili Katalin szerint veszélyben vannak az ellenzéktől azok a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos eredmények, amelyeket a Fidesz-kormány ért el az elmúlt 11 évben. Az MSZP-vel 2010-ben szakított, majd a nemzetpolitika területén látványosan a Fidesz mellé állt politikus szerint, ha 2005-ben köztársasági elnökké választották volna, akkor az MSZP nemzetpolitikája is más lehetett volna, és „az a gyűlöletstruktúra sem alakult volna ki, ami most van”.

Nem sokan vannak a 11 éve elmúlt nyolc év szocialista politikusai közül, akit előszavak megírásával sorban állva méltatna a Fidesz. Szili Katalinnak ez sikerült: az egykori MSZP-s politikus – házelnök és államfőjelölt, akit az MSZP–SZDSZ-többség mégsem támogatott, így a kívülről jött Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke lett a befutó – olyan tanulmánykötetet szerkesztett a 2010–2020 közötti időszak nemzetpolitikájáról, amelyhez Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és kormányfőhelyettes, Magyar Levente, a Külügyminisztérium második embere, valamint Potápi Árpád, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője is elismerő szavakat fűzött.

A Harmincból tíz – ez a kötet címe – Szili elmondása szerint afféle hibrid könyv, részben politikai esszé, részben „nem tudományos, kicsit tudományos igényű leírás”, ismertető, krónika, tankönyv a nemzetpolitikáról, az autonómiáról, szubszidiaritásról – az érintettekhez minél közelebbi szintre delegált döntési jogokról –, a jogkiterjesztésről szóló nemzetpolitikáról.

„Áttekintés az önigazgatás iránti igényünknek a törekvéseiről”, és kitekintés Európába is – mondta Szili, aki azonban „nem akart spoilerezni” a könyvről, de Brüsszelnek odaszúrva elárulta, hogy a könyv kitekintés Európába is, ugyanis

„az EU nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, pedig minden más kisebbség a saját ízük szerint saját portfóliójukba tartozik, a nemzeti kisebbségek ügyét eltolják maguktól”.

Brüsszel egyébként láthatóan furcsa kettősségben van. A nemzetek Európáját támogató, a közösséget leginkább gazdasági alapú együttműködésként felfogó kormány képviselői általában arról beszélnek, hogy miként próbál Brüsszel beleszólni az ország ügyeibe, meg akarva mondani, hogyan éljünk. A nemzeti kisebbségek területén azonban épp az ellenkezője miatt van hiányérzet: a könyv egyik szerzője, Tóth-Ferenci Adrienn épp arról beszélt, hogy „az EU-n belül az a probléma, hogy nem tartja uniós kompetenciának a kisebbségi jogvédelmet, azt mondja, az nemzeti hatáskör”.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. épületében tartott könyvbemutatón Potápi Árpád is felszólalt, nagyra értékelve Szili munkásságát, felidézve, hogy 2011. január 1-től a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke volt Szili, 2014-től pedig „miniszterelnöki megbízottként a nemzetpolitikai államtitkárság munkatársainak a munkáját segíti”.

Egységes Kárpát-medence

Az államtitkár szerint a fontos törekvés az egységes Kárpát-medence, erre „oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi szempontból is próbálunk törekedni” és ehhez szükséges „politikailag is egységesíteni intézményrendszereinket.” „A politikai intézményrendszer erősítése legalább annyira fontos, mint a kulturális és oktatási rendszer. Politikai nélkül a másik kettő hanyatlásnak indul” – mondta ki Potápi azt, amire valószínűleg a szomszédos országok radikálisabb képviselői is bólintottak volna, csak épp ellenérvként használva azt a kisebbségi jogok, különösen a területi autonómia biztosításával szemben. (Más kérdés, hogy ez létező intézmény Európában, ahogy Szili mondta, „nem ördögtől való tehát. Európa másik felén természetes, részünkről ez görcsöket vált ki”.)

„Ha a Debrecen–Érmellék gazdasági térség megerősödik, akkor a Partium e része Debrecen vonzáskörzetéhez fog integrálódni szemben Románia keletibb régióival. Ebből adódóan a javaslat fontos eleme a gazdasági hatékonyság és tőkeerő politikai tőkévé kovácsolása az európai platformokon” – áll a könyv Partium-stratégia című fejezeténél a racionális megállapítás, amelyet szintén lobogtathatna Corneliu Vadim Tudor kései utódja, bár valójában épp az EU egyik legfontosabb előnyét mutatja meg a nemzetállamok erősítésével szemben: határoktól függetlenül kapcsolhat össze régiókat békésen.
Siker itt, eltűnő magyar képviselet ott

Potápi szerint „nem mindegy, hogy a magyarok magyar pártok képviselői-e, és adnak-e polgármestert, megyei elnököt, tartományi felelős vezetőket”, és a fontos, hogy a nemzeti parlamentekben legyenek magyar pátok képviselői. „Sokat tettünk ezért az elmúlt 10-11 évben” – mondta az államtitkár, nem említve, hogy ma már az ukrán parlamentben sincsen magyar képviselő (a két magyar szervezet egymással ugyan szövetséget kötött, de országos párttal nem, így a 2019-ben még három részre szabdalt magyarok lakta térségben nem tudott győzni magyar jelölt, majd az utóbbi években Kárpátalja is feszültségforrás lett Kijev és Budapest között, aminek Oroszország a közvetett haszonélvezője), és Szlovákiában sincs már magyar párt: az egykori Magyar Koalíció Pártja már összezsugorodott, a kevésbé etnikai alapú magyar–szlovák Híd-Most is kiesett a törvényhozásból.

A kormányközi kisebbségi vegyesbizottságok lennének azok a fórumok, ahol a kétoldalú egyezmények révén befolyásolni lehetne a határon túli magyar közösségeket érintő politikát. Jó példaként Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát hozta fel Szili – utóbbiban a többnemzetiségű Vajdaság autonómiája is üdvözlendő –, köztesként Szlovákiát, ahol bizonyos kérdéseket azért meg lehet oldani. Románia és Ukrajna viszont ellenpélda: előbbivel 2009-ben, utóbbival 2011-ben volt utoljára lezárt kormányközi kisebbségi vegyesbizottsági ülés.

Épp ezért Szili nem tartja úgy, hogy a területi autonómia elutasítása és általában a kisebbségi kérdésekben való viták Ukrajnával az orosz nagypolitika miatt alakult volna ki. Hiszen az Ukrajnán belüli autonóm Krím orosz annexiója és az orosz kisebbség védelmére hivatkozó Kelet-Ukrajna szeparatistáinak burkolt támogatása előtt sem volt egészen nyitott Ukrajna a kisebbségi jogok szélesítésével szemben. A kormány szerint a magyar nyelv használatát visszaszorító ukrán oktatási törvény viszont már 2017-ben született – Kijev ezt sokszor az orosz állam befolyásának visszaszorítását célzó szándékkal magyarázza, amivel kapcsolatban a politikus elmondta: lehet, hogy kárvallottjai vagyunk annak, hogy Ukrajnában orosz nemzeti kisebbség van, de az oktatási törvény révén Ukrajna „a vízzel kiönti a gyereket is”.

Szili szerint az ideális cél, hogy a közép-európai térség „a sokszínűséget megvalósító régiója legyen ez Európának”.

Ezt azonban az ellenzék miatt is veszélyeztetve látja: „A mai közbeszédben sokszor hallunk olyan politikai megnyilatkozásokat, amelyek megpróbálják az elmúlt tíz év nemzetpolitikai eredményeit megkérdőjelezni.” Ilyen a kettős állampolgárság, a határon túliak választójoga és az a segítség, amely „a külhoni magyarság szülőföldön maradását” célozza. „Óvni kell azt, amit a tíz év alatt a nemzetpolitikában megteremtettünk.”
Nem lett volna gyűlöletstruktúra

Szili Katalin 2010-ig volt az MSZP tagja, de volt-e olyan időszak, amikor szerinte a párt azt képviselte, amit ő jelenleg is vall a nemzetpolitikáról?

Az egykori házelnök szerint talán igen, akkor, amikor az ő kezdeményezésére létrejött a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyben az MSZP részt vett. „Igazából azt gondolom, hogy az MSZP a nemzethez való viszonyát a mai napig nem tisztázta. Ez kitüremkedett a 2004. december 5-ben (a határon túliaknak egyszerűsített eljárásban megadható állampolgárságról, amit a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP ellenzett), ahol saját elveimmel kisebbségben maradtam, de azért a szocialista párton belül mindig volt olyan mag, amely népben, nemzetben gondolkodott és a keresztény elveket is vallotta”.

Hogy miért csak 2010-ben lépett ki a pártból – 2004 után még a 2006-os parlamenti választáson is a pártot képviselte, majd az őszödi beszéd után is négy évig a párt tagja maradt és 2010-ben is a párt listájáról jutott a parlamentbe – arra azt mondta: „mindez 2010-re türemkedett ki: gondolok arra, amikor egyedül ültem bent a frakcióban azon az ominózus nemzeti összetartozás napján.” Ugyanakkor szerinte az MSZP-ben nem volt egyedül sem azzal, hogy kiemelten fontosnak tartotta a határon túli magyarságot, és sokan támogatták volna a kettős állampolgárságról szóló népszavazást is.

Hogy mi lett volna, ha 2005-ben államfővé választották volna – ez elsősorban az SZDSZ ellenállásán bukott meg –, arra ma már nem gondol, de úgy érzi, hogy akkor valóban nagyobb hatással lehetett volna az MSZP nemzetpolitikájára. „De az a gyűlöletstruktúra sem alakult volna ki, ami most van, mert én mindig és mindvégig, ahogyan ezt házelnökként is tettem, a párbeszéd és a nemzeti alapkérdésekben az együttműködés híve voltam. Ennek köszönhető az a 13 nemzetstratégia is, amelyben teljes konszenzus volt a magyar politikai pártok és a határon túli magyar parlamenti képviselők egyetértésével.”

Hogy mindez veszélyben van-e az ellenzéktől? Szili szerint „önmagukért beszélnek azok a megnyilatkozások, amelyet az ellenzéki politikai erők vezetői tesznek: választójog, alkotmány kérdéskörében, ahol egy pillanat alatt akarják ezt az egész fennálló helyzetet megváltoztatni. A napokban is hallottam olyan megnyilatkozást, hogy el kell venni a választójogot. Ezekkel nem tudok azonosulni” – mondta, megjegyezve, hogy érzése szerint viszont a különböző típusú autonómiák támogatásában mintha konszenzus lenne, bár lehet, hogy az ellenzék erről csak azért beszél így, „hogy ne lógjanak ki a sorból.”

Reméli, öt vagy tíz év múlva is lesz hasonló könyv, eredményekkel, például az autonómia és a minority safepack nevű hazai kezdeményezés terén, amely Európa sokszínűségét célzó, egymillió aláírással támogatott ügy volt, ám az EU egyelőre elutasította.

Ha öt év múlva lesz újabb könyv a témában, akkor Szili szerint a címe az lesz, hogy Harmincötből tizenöt, ha tíz év múlva, akkor Negyvenből húsz.

Ezt olvassa mindenki:
Kitálalt a Fidesz kampánytanácsadója: gyűlöletkampányról és veszélyhelyzetek generálásáról vallott  
Durva: megkérdezték Gulyástól mit szól ahhoz, hogy Ukrajnából költöznek át emberek a szavazás miatt  
Kövess minket:
     
A hét hírei:
Óriási botrány: Szanyi elárulta, ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet
Kitálalt a Fidesz kampánytanácsadója: gyűlöletkampányról és veszélyhelyzetek generálásáról vallott
Durva: megkérdezték Gulyástól mit szól ahhoz, hogy Ukrajnából költöznek át emberek a szavazás miatt
A férfi aki Amerikából nagyobb pofont adott most Orbánnak mint Európában bárki
A fejlett világ egyik legkevésbé szabad országa nem lehet példa az Egyesült Államok előtt -...
Orbán legdurvább húzása: Törvénybe írják, mennyi pénzt kapnak a kormány alatt...
A debreceni egyetemi alapítvány a legnagyobb győztese az állami támogatás részleteit rendez...
A román kormány szerint korrupciógyanús ügyleteket visz véghez a magyar kormány Romániában
Románia budapesti nagykövete egy békéscsabai rendezvényen azt mondta, a magyar kormány erdély...
A magánnyugdíjpénztár lenyúlása: tudtad? - a nyugdíjpénztári vagyon a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel
Nem csak a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek mondhattunk búcsút az elmúlt években, de lassan a nyugdíjunknak is, bár Matolcsy György jegybankelnök ennek az ellenkezőjét állítja...
  
Megszerezték Zalatnay korábbi beszédét: gyűlölöm a politikát - sokkal, de sokkal nagyobb rendszerváltás voltunk mi, mint bármilyen politikai váltás...
Országgyűlési képviselőkkel fotózkodott Zalatnay Sarolta az érdi Stop Shopnál a Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! elnevezésű Fidesz-rendezvényen. A házigazdája tehát a helyi Fidesz volt ...
  
Videó is előkerült: leköpte az ellenzék jelöltjét egy szitkozódó idős polgár
Szombat reggel elindult az előválasztás, igaz csak néhány órára, mert délelőtt technikai problémák miatt már le is állt az informatikai rendszer. Az Index stábja azonban ott volt a Mó...
  
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU  
THE POST

Sokan kiakadtak: Szili Katalin az ellenzéktől félti az elmúlt tíz évet

Szili Katalin szerint veszélyben vannak az ellenzéktől azok a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos eredmények, amelyeket a Fidesz-kormány ért el az elmúlt 11 évben. Az MSZP-vel 2010-ben szakított, majd a nemzetpolitika területén látványosan a Fidesz mellé állt politikus szerint, ha 2005-ben köztársasági elnökké választották volna, akkor az MSZP nemzetpolitikája is más lehetett volna, és „az a gyűlöletstruktúra sem alakult volna ki, ami most van”.

Nem sokan vannak a 11 éve elmúlt nyolc év szocialista politikusai közül, akit előszavak megírásával sorban állva méltatna a Fidesz. Szili Katalinnak ez sikerült: az egykori MSZP-s politikus – házelnök és államfőjelölt, akit az MSZP–SZDSZ-többség mégsem támogatott, így a kívülről jött Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke lett a befutó – olyan tanulmánykötetet szerkesztett a 2010–2020 közötti időszak nemzetpolitikájáról, amelyhez Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és kormányfőhelyettes, Magyar Levente, a Külügyminisztérium második embere, valamint Potápi Árpád, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője is elismerő szavakat fűzött.

A Harmincból tíz – ez a kötet címe – Szili elmondása szerint afféle hibrid könyv, részben politikai esszé, részben „nem tudományos, kicsit tudományos igényű leírás”, ismertető, krónika, tankönyv a nemzetpolitikáról, az autonómiáról, szubszidiaritásról – az érintettekhez minél közelebbi szintre delegált döntési jogokról –, a jogkiterjesztésről szóló nemzetpolitikáról.

„Áttekintés az önigazgatás iránti igényünknek a törekvéseiről”, és kitekintés Európába is – mondta Szili, aki azonban „nem akart spoilerezni” a könyvről, de Brüsszelnek odaszúrva elárulta, hogy a könyv kitekintés Európába is, ugyanis

„az EU nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, pedig minden más kisebbség a saját ízük szerint saját portfóliójukba tartozik, a nemzeti kisebbségek ügyét eltolják maguktól”.

Brüsszel egyébként láthatóan furcsa kettősségben van. A nemzetek Európáját támogató, a közösséget leginkább gazdasági alapú együttműködésként felfogó kormány képviselői általában arról beszélnek, hogy miként próbál Brüsszel beleszólni az ország ügyeibe, meg akarva mondani, hogyan éljünk. A nemzeti kisebbségek területén azonban épp az ellenkezője miatt van hiányérzet: a könyv egyik szerzője, Tóth-Ferenci Adrienn épp arról beszélt, hogy „az EU-n belül az a probléma, hogy nem tartja uniós kompetenciának a kisebbségi jogvédelmet, azt mondja, az nemzeti hatáskör”.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. épületében tartott könyvbemutatón Potápi Árpád is felszólalt, nagyra értékelve Szili munkásságát, felidézve, hogy 2011. január 1-től a nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke volt Szili, 2014-től pedig „miniszterelnöki megbízottként a nemzetpolitikai államtitkárság munkatársainak a munkáját segíti”.

Egységes Kárpát-medence

Az államtitkár szerint a fontos törekvés az egységes Kárpát-medence, erre „oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi szempontból is próbálunk törekedni” és ehhez szükséges „politikailag is egységesíteni intézményrendszereinket.” „A politikai intézményrendszer erősítése legalább annyira fontos, mint a kulturális és oktatási rendszer. Politikai nélkül a másik kettő hanyatlásnak indul” – mondta ki Potápi azt, amire valószínűleg a szomszédos országok radikálisabb képviselői is bólintottak volna, csak épp ellenérvként használva azt a kisebbségi jogok, különösen a területi autonómia biztosításával szemben. (Más kérdés, hogy ez létező intézmény Európában, ahogy Szili mondta, „nem ördögtől való tehát. Európa másik felén természetes, részünkről ez görcsöket vált ki”.)

„Ha a Debrecen–Érmellék gazdasági térség megerősödik, akkor a Partium e része Debrecen vonzáskörzetéhez fog integrálódni szemben Románia keletibb régióival. Ebből adódóan a javaslat fontos eleme a gazdasági hatékonyság és tőkeerő politikai tőkévé kovácsolása az európai platformokon” – áll a könyv Partium-stratégia című fejezeténél a racionális megállapítás, amelyet szintén lobogtathatna Corneliu Vadim Tudor kései utódja, bár valójában épp az EU egyik legfontosabb előnyét mutatja meg a nemzetállamok erősítésével szemben: határoktól függetlenül kapcsolhat össze régiókat békésen.
Siker itt, eltűnő magyar képviselet ott

Potápi szerint „nem mindegy, hogy a magyarok magyar pártok képviselői-e, és adnak-e polgármestert, megyei elnököt, tartományi felelős vezetőket”, és a fontos, hogy a nemzeti parlamentekben legyenek magyar pátok képviselői. „Sokat tettünk ezért az elmúlt 10-11 évben” – mondta az államtitkár, nem említve, hogy ma már az ukrán parlamentben sincsen magyar képviselő (a két magyar szervezet egymással ugyan szövetséget kötött, de országos párttal nem, így a 2019-ben még három részre szabdalt magyarok lakta térségben nem tudott győzni magyar jelölt, majd az utóbbi években Kárpátalja is feszültségforrás lett Kijev és Budapest között, aminek Oroszország a közvetett haszonélvezője), és Szlovákiában sincs már magyar párt: az egykori Magyar Koalíció Pártja már összezsugorodott, a kevésbé etnikai alapú magyar–szlovák Híd-Most is kiesett a törvényhozásból.

A kormányközi kisebbségi vegyesbizottságok lennének azok a fórumok, ahol a kétoldalú egyezmények révén befolyásolni lehetne a határon túli magyar közösségeket érintő politikát. Jó példaként Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát hozta fel Szili – utóbbiban a többnemzetiségű Vajdaság autonómiája is üdvözlendő –, köztesként Szlovákiát, ahol bizonyos kérdéseket azért meg lehet oldani. Románia és Ukrajna viszont ellenpélda: előbbivel 2009-ben, utóbbival 2011-ben volt utoljára lezárt kormányközi kisebbségi vegyesbizottsági ülés.

Épp ezért Szili nem tartja úgy, hogy a területi autonómia elutasítása és általában a kisebbségi kérdésekben való viták Ukrajnával az orosz nagypolitika miatt alakult volna ki. Hiszen az Ukrajnán belüli autonóm Krím orosz annexiója és az orosz kisebbség védelmére hivatkozó Kelet-Ukrajna szeparatistáinak burkolt támogatása előtt sem volt egészen nyitott Ukrajna a kisebbségi jogok szélesítésével szemben. A kormány szerint a magyar nyelv használatát visszaszorító ukrán oktatási törvény viszont már 2017-ben született – Kijev ezt sokszor az orosz állam befolyásának visszaszorítását célzó szándékkal magyarázza, amivel kapcsolatban a politikus elmondta: lehet, hogy kárvallottjai vagyunk annak, hogy Ukrajnában orosz nemzeti kisebbség van, de az oktatási törvény révén Ukrajna „a vízzel kiönti a gyereket is”.

Szili szerint az ideális cél, hogy a közép-európai térség „a sokszínűséget megvalósító régiója legyen ez Európának”.

Ezt azonban az ellenzék miatt is veszélyeztetve látja: „A mai közbeszédben sokszor hallunk olyan politikai megnyilatkozásokat, amelyek megpróbálják az elmúlt tíz év nemzetpolitikai eredményeit megkérdőjelezni.” Ilyen a kettős állampolgárság, a határon túliak választójoga és az a segítség, amely „a külhoni magyarság szülőföldön maradását” célozza. „Óvni kell azt, amit a tíz év alatt a nemzetpolitikában megteremtettünk.”
Nem lett volna gyűlöletstruktúra

Szili Katalin 2010-ig volt az MSZP tagja, de volt-e olyan időszak, amikor szerinte a párt azt képviselte, amit ő jelenleg is vall a nemzetpolitikáról?

Az egykori házelnök szerint talán igen, akkor, amikor az ő kezdeményezésére létrejött a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyben az MSZP részt vett. „Igazából azt gondolom, hogy az MSZP a nemzethez való viszonyát a mai napig nem tisztázta. Ez kitüremkedett a 2004. december 5-ben (a határon túliaknak egyszerűsített eljárásban megadható állampolgárságról, amit a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP ellenzett), ahol saját elveimmel kisebbségben maradtam, de azért a szocialista párton belül mindig volt olyan mag, amely népben, nemzetben gondolkodott és a keresztény elveket is vallotta”.

Hogy miért csak 2010-ben lépett ki a pártból – 2004 után még a 2006-os parlamenti választáson is a pártot képviselte, majd az őszödi beszéd után is négy évig a párt tagja maradt és 2010-ben is a párt listájáról jutott a parlamentbe – arra azt mondta: „mindez 2010-re türemkedett ki: gondolok arra, amikor egyedül ültem bent a frakcióban azon az ominózus nemzeti összetartozás napján.” Ugyanakkor szerinte az MSZP-ben nem volt egyedül sem azzal, hogy kiemelten fontosnak tartotta a határon túli magyarságot, és sokan támogatták volna a kettős állampolgárságról szóló népszavazást is.

Hogy mi lett volna, ha 2005-ben államfővé választották volna – ez elsősorban az SZDSZ ellenállásán bukott meg –, arra ma már nem gondol, de úgy érzi, hogy akkor valóban nagyobb hatással lehetett volna az MSZP nemzetpolitikájára. „De az a gyűlöletstruktúra sem alakult volna ki, ami most van, mert én mindig és mindvégig, ahogyan ezt házelnökként is tettem, a párbeszéd és a nemzeti alapkérdésekben az együttműködés híve voltam. Ennek köszönhető az a 13 nemzetstratégia is, amelyben teljes konszenzus volt a magyar politikai pártok és a határon túli magyar parlamenti képviselők egyetértésével.”

Hogy mindez veszélyben van-e az ellenzéktől? Szili szerint „önmagukért beszélnek azok a megnyilatkozások, amelyet az ellenzéki politikai erők vezetői tesznek: választójog, alkotmány kérdéskörében, ahol egy pillanat alatt akarják ezt az egész fennálló helyzetet megváltoztatni. A napokban is hallottam olyan megnyilatkozást, hogy el kell venni a választójogot. Ezekkel nem tudok azonosulni” – mondta, megjegyezve, hogy érzése szerint viszont a különböző típusú autonómiák támogatásában mintha konszenzus lenne, bár lehet, hogy az ellenzék erről csak azért beszél így, „hogy ne lógjanak ki a sorból.”

Reméli, öt vagy tíz év múlva is lesz hasonló könyv, eredményekkel, például az autonómia és a minority safepack nevű hazai kezdeményezés terén, amely Európa sokszínűségét célzó, egymillió aláírással támogatott ügy volt, ám az EU egyelőre elutasította.

Ha öt év múlva lesz újabb könyv a témában, akkor Szili szerint a címe az lesz, hogy Harmincötből tizenöt, ha tíz év múlva, akkor Negyvenből húsz.

Legolvasottabbak
Kitálalt a Fidesz kampánytanácsadója: gyűlöletkampányról és veszélyhelyzetek generálásáról vallott
Durva: megkérdezték Gulyástól mit szól ahhoz, hogy Ukrajnából költöznek át emberek a szavazás miatt
A férfi aki Amerikából nagyobb pofont adott most Orbánnak mint Európában bárki
Most érkezett
Nekiesett Orbánnak az ellenzéki politikus: K. nagy győzelem volt, ha közben ott kuncsorog pénzért a szerencsétlen!
Magyar állami támogatással felújított székelyföldi templom borzolja a kedélyeket
Bilincsben vitték el a magyar gyermekorvost - undorító amit a gépén találtak a hatóságok
Kövess minket!
     
Orbán legdurvább húzása: Törvénybe írják, mennyi pénzt kapnak a kormány alatt...
A román kormány szerint korrupciógyanús ügyleteket visz véghez a magyar kormány Romániában
A magánnyugdíjpénztár lenyúlása: tudtad? - a nyugdíjpénztári vagyon a Magyar Nemzeti Bank elszámolásaiban bukkant fel
Megszerezték Zalatnay korábbi beszédét: gyűlölöm a politikát - sokkal, de sokkal nagyobb rendszerváltás voltunk mi, mint bármilyen politikai váltás...
Videó is előkerült: leköpte az ellenzék jelöltjét egy szitkozódó idős polgár
Varga Mihály nekiment az EU-nak: ez a pénz nekünk jár, majd ha a viták lezárulnak és a pénzt megkapjuk...
Kövér aggódik: durva számokat mondott, hány munkavállaló ment nyugatra
Mindenkit sokkolt, hogy ilyen megtörténhet: rendőrségi szalaggal lezárt választási pont
Orbán a teljes magyarság nevében ment neki Sorosnak
Döbbenet: videón ahogy migránsok akartak betörni az országba a déli határzárnál
Hivatalosan is kiderült, hogy a vadászati világkiállítás mentesül-e a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések alól
Óriási botrány: dulakodás után egyszerűen átvették a dunaújvárosi erőművet - 2021 Magyarország
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU