A döbbenetes eseménysor és minden, ami mögötte van.

Évek óta vitatkoznak arról, hogy mi miért történt anno, 2006-ban az MTV székházánál. Mindenki látta, hogy a támadók voltak a kezdeményezők, a legdurvábban estek neki a műanyag, vékony plasztikpajzsukkal védekező rendőröknek.

A jobboldal – természetesen – az akkori MSZP–SZDSZ-kormányt, az általuk torzított formában előadott őszödi beszédet teszi felelőssé, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök börtönbe zárását követeli ma is.

Az, hogy a rendőrök százai kerültek kórházba, ezrei sérültek mentálisan, nem érdekli a Fidesz és a Jobbik vezetőit. Sikerült hiszterizálni hazugságokkal a közvéleményt.

A tévénézők elmentek amellett, hogy Vona Gábor expressis verbis bevallotta: az egész balhé a Fidesszel, Orbánékkal egyeztetett akció volt. Orbán azokban a hónapokban már nyíltan követelte: Gyurcsány, a kormány mondjon le. Ezt azonban a megszólítottak nem hallották meg, és maradtak.

Ezért az ellenzék egyre drasztikusabb eszközökhöz nyúlt, előőrse, a Jobbik-barát csapat naponta szervezte a tombolást, a rombolást az utcákon és mindenütt, ahol lehetett. Ilyen előzmények után robbantották ki a Kossuth téri, majd a tévészékház elleni durva támadássorozatot. Talán egy évvel ezelőtt azonban Vona Gábor szerepelt a királyi tévében az Össztűz című műsorban, és elszólta magát. A kérdező – két társával – Betlen János volt, és természetesen megemlítette az október 23-i csetepatét is.

Vona válasza egyszerű, őszinte vallomássá vált. Kijelentette: „Mi előkészítettük a kormány elkergetéséhez a talajt, de Orbán gyáva volt, nem élt a lehetőséggel” – értsd: nem merte a parlamentből kizavarni a kormányt, és „forradalmi úton” átvenni a hatalmat. Az október 23-i véres ütközet a jobboldali Fidesz és a szélsőjobboldali Vona vezette gárda előre eltervezett, összehangolt akciója volt. Csak az Auróra ágyújának elsütése maradt el.

Kérdés: mi volt ebben „spontán” és „jogos” dühkitörés? Ki is valójában a fő felelőse ennek a sok áldozatot követelő (végül is sikertelen) akciónak? A füstbe ment terv miatt kell azóta is keresni a bűnbakokat.

Strassenreiter Erzsébet
történész