van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
THE POST
HU
HOME POLITIKA FELKAVARÓ KÉKFÉNY KORONAVÍRUS YOUTUBE IMPRESSZUM 2022-05-16
< ugrás a legfrissebb hírekhez

Tényleg jöhet a háború Magyarország szomszédságában - Putyin nem viccel

A világ azt találgatja, hogy az orosz hadsereg csapatösszevonásai az ukrán határ mentén valódi háborús fenyegetést jelentenek-e vagy csak kardcsörtetésről van szó, azaz az orosz államfő, aki a hadsereg főparancsnokaként dönt a következő lépésről, blöfföl-e? Egy szakértő szerint jobb nem tesztelni, hogy az utóbbiról van-e szó.



Vlagyimir Putyin orosz államfő szívesen szólal meg külpolitikai témákban, legutóbb az orosz diplomáciai testület előtt mondott egy viszonylag rövid, ám számos fontos új elemet tartalmazó beszédet. A legérdekesebb és legkörmönfontabb üzeneteket Oroszország ellenfeleivel, az USA-val, a NATO-szövetségesekkel és egyik ügyfelükkel, Ukrajnával kapcsolatban fogalmazta meg – kezdi az orosz államfő szándékait firtató cikkét a Moscow Timeson Dmitrij Trenyin, a Carnegie Moscow Center igazgatója. Putyin szerint az elmúlt időszak figyelmeztetéseinek volt némi hatásuk, de a feszültség mégis nőtt, amit szerinte az ellenfelek fenn akarnak tartani, annak ellenére, hogy Oroszországnak nincs szüksége újabb konfliktusokra.

Putyinnak voltaképpen nem volt szüksége diplomáciai figyelmeztetésekre, ugyanis ami Ukrajnát illeti, az oroszok teljesen lefagytak minden diplomáciai tevékenységgel. A Kreml teljesen leírta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt mint akivel nincs mit tárgyalnia, és úgy látja, hogy a minszki békefolyamatban, amelynek rendeznie kellene az oroszbarát szeparatisták uralma alatt lévő donbaszi régió helyzetét, az európai országok teljesen az ukránok mellé álltak. Így nincs mit beszélnie velük. Victoria Nuland, az USA külügyminisztériumának államtitkára, aki az utóbbi időben tárgyalt az oroszokkal, semmit sem tudott megértetni Washingtonban Moszkva szempontjaiból.

Így aztán az orosz elnök a diplomácia helyett az erődemonstrációk nyelvén kommunikál. Az év elején az orosz hadsereg nagy hadgyakorlatot tartott, amelyben az ukrán határ teljes hosszában felvonultak az egységei. Ezt ráadásul szándékosan látványosan csinálták azt üzenve, hogy a gyakorlat bármikor átváltozhat valami mássá. Ezt az üzenetet az USA-ban vették, amire az a legjobb bizonyíték, hogy az amerikai és az orosz hadsereg vezetői a legfelső szinten konzultáltak a helyzetről, majd létrejött Joe Biden amerikai elnök és Putyin genfi találkozója.

Mindkét fél megéri a pénzét

Az elmúlt hetekben újabb orosz katonai felvonulás kezdődött az ukrán határon, ám ezt mindkét oldalról barátságtalan gesztusok előzték meg. A nyáron egy brit romboló piszkálta az orosz haditengerészetet azzal, hogy áthaladt a Krím félszigetet övező felségvizeken. Eközben az ukrán parlament elfogadott egy határozatot, amely szerint az oroszok nem tartoznak Ukrajna őshonos etnikumaihoz. Ezt Moszkvában úgy értékelik, hogy Kijev formálisan feladja a minszki békefolyamat alapvetéseit.

Donbaszban az ukrán hadsereg egy török gyártmányú drónnal semmisített meg egy onnan tüzelő tarack ágyút, a NATO erősítette jelenlétét a Fekete-tengeren és amerikai stratégiai bombázók Putyin állítása szerint az orosz határtól 20 kilométerre járőröztek. Az európai gázárak megugrását azonnal nyugaton az oroszok mesterkedésének minősítették, amelyek célja az északi áramlat 2 gázvezeték működési engedélyének kikényszerítése, és a lengyel-fehérorosz határon kialakított mesterséges menekültválságért is részben Putyin ármánykodását okolják. Ezzel a Kremlben úgy látják, hogy a két elnök genfi találkozójának békülékeny szelleme szertefoszlott.

Persze az orosz felet sem kell félteni. Például engedélyezték a donbaszi régióban élő újonnan orosz állampolgárrá vált félmillió embernek, hogy részt vegyen a szeptemberi oroszországi parlamenti választáson. Emellett törvényessé tették, hogy az ottani vállalatok elinduljanak az orosz kormány beszerzési tenderein, végül leállították a donbaszi szénexportot Ukrajnába. Magyarán mintegy orosz régióként kezelik a térséget.

A háború szele

A történet most ott tart, hogy Ukrajnában érezhető a félelem az orosz inváziótól. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter figyelmeztette Moszkvát, hogy ne tegyen olyasmit, amit 2014-ben, amikor elcsatolták Ukrajnától a Krím félszigetet és segítettek az oroszbarát szeparatistáknak elszakítani az országtól délkeleti részét. Ha mégis ezt tennék, akkor nagyon megbánnák azt. A tét azonban jóval nagyobb most, mint bő hét évvel ezelőtt – véli az Moscow Times cikkírója

Azt ugyan nem tudhatjuk, hogy Putyin egyfajta félbehagyott ügyként tekint-e Ukrajnára, amit be kellene fejeznie, mielőtt lejár jelenlegi elnöki mandátuma, azaz az országot újra egyértelműen Oroszországhoz akarja-e láncolni, vagy csak blöfföl annak érdekében, hogy elérje lényegében ugyanezt a célt.

Egy dolog biztos: Moszkva ugyanúgy nem nézné el, hogy Ukrajna az USA egyfajta elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozójává válna az orosz határ közelében, ahogy Washington nem tűrte el az 1963-as kubai válság idején, hogy az USA-hoz közeli sziget a szovjetek elsüllyeszthetetlen anyahajója legyen. A másik lehetőség, amit nem néznének tétlenül az oroszok, egy masszív ukrán támadás lenne Donbasz visszaszerzésére.

Hatékony fenyegetés

Putyin a diplomaták előtt megbízhatatlannak nevezte a nyugati országokat, amelyek szerinte csak úgy tesznek, mintha elfogadnák az oroszok vörös vonalait, mint amilyen az előbb említett kettő. Ugyanakkor azért nem bíz mindent a véletlenre: miközben elővezette keménykedő beszédét nemzetbiztonsági tanácsadója tárgyal amerikai kollégájával, aminek a vége egy újabb Biden-Putyin találkozó lehet.

A fenyegetés, azaz ez esetben az orosz katonai erődemonstráció akkor működik, ha hiteles, mármint az ellenfél elhiszi, hogy a kardcsörtetést tett követheti. Így bármilyen kísérlet annak tesztelésére, hogy fenyegető fél csak blöfföl, bármilyen lépés, ami arra vall, hogy a fenyegetett fél nem veszi komolyan a figyelmeztetést, és esetleg további olyan lépéseket tesz, ami irritálja ellenfelét, katasztrófával végződhet.

Ezt olvassa mindenki:
Külföldi kéz: nem akármit építhetnek az osztrákok a Balaton közvetlen partján - nemzetközi botrány  
Szürreális képsorok: Őrjöngve szidják a bírót, aki elkaszálta Orbánék kérdését  
Kövess minket:
     
A hét hírei:
Máris elhagyhatta a börtönt a Fidesz volt parlamenti képviselője - durva részletek
Botrány: külföldi vevőnek adta el a balatonberényi gyermeküdülőt az Orbán kormány
Külföldi kéz: nem akármit építhetnek az osztrákok a Balaton közvetlen partján - nemzetközi botrány
Nagyon durvát lépett Deutsch Tamás majd közölte: Mostantól végképp nem lenne Gyurcsányék helyében
Rövid Facebook-bejegyzésben tudatta Deutsch Tamás, hogy elindult az oldala. Mostantól végk...
Szerelmes vagyok Orbán Viktorba - Olyan videó került elő amit mi nem akartunk látni.... Reggeli kávé előtt meg pláne...
Ez a kemény, nem a kád széle. A Magyar Cirkusz nevű Youtube-csatorna egyetlen videóban szedte ...
ÓRiási botrány: Havi közel egymillió forintért takarítja az iskolát a testnevelő tanár cége
Havi közel egymillió forintért takarítja az iskolát a testnevelő tanár cége Szentendrén ...
Egy Orbánnal kötött titkos egyezség verte ki a biztosítékot a román államfőnél
A miniszterelnök szerdán sok sikert kívánt a történelemből érettségizőknek egy olyan fotóval, amin a földgömbön még a Nagy-Magyarország térkép van. A Maszol.ro szerint erre a Facebo...
  
Tóth Gabi belebetegedett a bántásokba: arra kér mindenkit...
Az elmúlt hetekben nagy médiafigyelmet és sok negatív kritikát kapott az énekesnő legújabb klipje, de sok támadás érte őt a Ferenc pápa miséjét felvezető fellépése után is. Bejegyz...
  
A rendszerváltástól mostanáig - szomorú adatokat közölt a KSH
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a koronavírus-járvány Magyarországon húszéves csúcsra emelte az elhunytak számát, és akkora zuhanást okozott a várható élettartamban, amir...
  
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU  
THE POST

Tényleg jöhet a háború Magyarország szomszédságában - Putyin nem viccel

A világ azt találgatja, hogy az orosz hadsereg csapatösszevonásai az ukrán határ mentén valódi háborús fenyegetést jelentenek-e vagy csak kardcsörtetésről van szó, azaz az orosz államfő, aki a hadsereg főparancsnokaként dönt a következő lépésről, blöfföl-e? Egy szakértő szerint jobb nem tesztelni, hogy az utóbbiról van-e szó.



Vlagyimir Putyin orosz államfő szívesen szólal meg külpolitikai témákban, legutóbb az orosz diplomáciai testület előtt mondott egy viszonylag rövid, ám számos fontos új elemet tartalmazó beszédet. A legérdekesebb és legkörmönfontabb üzeneteket Oroszország ellenfeleivel, az USA-val, a NATO-szövetségesekkel és egyik ügyfelükkel, Ukrajnával kapcsolatban fogalmazta meg – kezdi az orosz államfő szándékait firtató cikkét a Moscow Timeson Dmitrij Trenyin, a Carnegie Moscow Center igazgatója. Putyin szerint az elmúlt időszak figyelmeztetéseinek volt némi hatásuk, de a feszültség mégis nőtt, amit szerinte az ellenfelek fenn akarnak tartani, annak ellenére, hogy Oroszországnak nincs szüksége újabb konfliktusokra.

Putyinnak voltaképpen nem volt szüksége diplomáciai figyelmeztetésekre, ugyanis ami Ukrajnát illeti, az oroszok teljesen lefagytak minden diplomáciai tevékenységgel. A Kreml teljesen leírta Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt mint akivel nincs mit tárgyalnia, és úgy látja, hogy a minszki békefolyamatban, amelynek rendeznie kellene az oroszbarát szeparatisták uralma alatt lévő donbaszi régió helyzetét, az európai országok teljesen az ukránok mellé álltak. Így nincs mit beszélnie velük. Victoria Nuland, az USA külügyminisztériumának államtitkára, aki az utóbbi időben tárgyalt az oroszokkal, semmit sem tudott megértetni Washingtonban Moszkva szempontjaiból.

Így aztán az orosz elnök a diplomácia helyett az erődemonstrációk nyelvén kommunikál. Az év elején az orosz hadsereg nagy hadgyakorlatot tartott, amelyben az ukrán határ teljes hosszában felvonultak az egységei. Ezt ráadásul szándékosan látványosan csinálták azt üzenve, hogy a gyakorlat bármikor átváltozhat valami mássá. Ezt az üzenetet az USA-ban vették, amire az a legjobb bizonyíték, hogy az amerikai és az orosz hadsereg vezetői a legfelső szinten konzultáltak a helyzetről, majd létrejött Joe Biden amerikai elnök és Putyin genfi találkozója.

Mindkét fél megéri a pénzét

Az elmúlt hetekben újabb orosz katonai felvonulás kezdődött az ukrán határon, ám ezt mindkét oldalról barátságtalan gesztusok előzték meg. A nyáron egy brit romboló piszkálta az orosz haditengerészetet azzal, hogy áthaladt a Krím félszigetet övező felségvizeken. Eközben az ukrán parlament elfogadott egy határozatot, amely szerint az oroszok nem tartoznak Ukrajna őshonos etnikumaihoz. Ezt Moszkvában úgy értékelik, hogy Kijev formálisan feladja a minszki békefolyamat alapvetéseit.

Donbaszban az ukrán hadsereg egy török gyártmányú drónnal semmisített meg egy onnan tüzelő tarack ágyút, a NATO erősítette jelenlétét a Fekete-tengeren és amerikai stratégiai bombázók Putyin állítása szerint az orosz határtól 20 kilométerre járőröztek. Az európai gázárak megugrását azonnal nyugaton az oroszok mesterkedésének minősítették, amelyek célja az északi áramlat 2 gázvezeték működési engedélyének kikényszerítése, és a lengyel-fehérorosz határon kialakított mesterséges menekültválságért is részben Putyin ármánykodását okolják. Ezzel a Kremlben úgy látják, hogy a két elnök genfi találkozójának békülékeny szelleme szertefoszlott.

Persze az orosz felet sem kell félteni. Például engedélyezték a donbaszi régióban élő újonnan orosz állampolgárrá vált félmillió embernek, hogy részt vegyen a szeptemberi oroszországi parlamenti választáson. Emellett törvényessé tették, hogy az ottani vállalatok elinduljanak az orosz kormány beszerzési tenderein, végül leállították a donbaszi szénexportot Ukrajnába. Magyarán mintegy orosz régióként kezelik a térséget.

A háború szele

A történet most ott tart, hogy Ukrajnában érezhető a félelem az orosz inváziótól. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter figyelmeztette Moszkvát, hogy ne tegyen olyasmit, amit 2014-ben, amikor elcsatolták Ukrajnától a Krím félszigetet és segítettek az oroszbarát szeparatistáknak elszakítani az országtól délkeleti részét. Ha mégis ezt tennék, akkor nagyon megbánnák azt. A tét azonban jóval nagyobb most, mint bő hét évvel ezelőtt – véli az Moscow Times cikkírója

Azt ugyan nem tudhatjuk, hogy Putyin egyfajta félbehagyott ügyként tekint-e Ukrajnára, amit be kellene fejeznie, mielőtt lejár jelenlegi elnöki mandátuma, azaz az országot újra egyértelműen Oroszországhoz akarja-e láncolni, vagy csak blöfföl annak érdekében, hogy elérje lényegében ugyanezt a célt.

Egy dolog biztos: Moszkva ugyanúgy nem nézné el, hogy Ukrajna az USA egyfajta elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozójává válna az orosz határ közelében, ahogy Washington nem tűrte el az 1963-as kubai válság idején, hogy az USA-hoz közeli sziget a szovjetek elsüllyeszthetetlen anyahajója legyen. A másik lehetőség, amit nem néznének tétlenül az oroszok, egy masszív ukrán támadás lenne Donbasz visszaszerzésére.

Hatékony fenyegetés

Putyin a diplomaták előtt megbízhatatlannak nevezte a nyugati országokat, amelyek szerinte csak úgy tesznek, mintha elfogadnák az oroszok vörös vonalait, mint amilyen az előbb említett kettő. Ugyanakkor azért nem bíz mindent a véletlenre: miközben elővezette keménykedő beszédét nemzetbiztonsági tanácsadója tárgyal amerikai kollégájával, aminek a vége egy újabb Biden-Putyin találkozó lehet.

A fenyegetés, azaz ez esetben az orosz katonai erődemonstráció akkor működik, ha hiteles, mármint az ellenfél elhiszi, hogy a kardcsörtetést tett követheti. Így bármilyen kísérlet annak tesztelésére, hogy fenyegető fél csak blöfföl, bármilyen lépés, ami arra vall, hogy a fenyegetett fél nem veszi komolyan a figyelmeztetést, és esetleg további olyan lépéseket tesz, ami irritálja ellenfelét, katasztrófával végződhet.

Legolvasottabbak
Külföldi kéz: nem akármit építhetnek az osztrákok a Balaton közvetlen partján - nemzetközi botrány
Szürreális képsorok: Őrjöngve szidják a bírót, aki elkaszálta Orbánék kérdését
Nagyon durvát lépett Deutsch Tamás majd közölte: Mostantól végképp nem lenne Gyurcsányék helyében
Most érkezett
Robbant a világ botrány: Négy magyar neve is előkerült az offshore vagyona miatt
Nemzetközi botrány: Teljesen felszívódik a cég, amely közvetlenül részt vett a kínai vakci*nabizniszben
Orbán titkos tanácsadóinak egyike kitálalt: Orbán arra vállalkozott, hogy elfogad és gátlástalanul felhasznál minden eszközt...
Kövess minket!
     
Szerelmes vagyok Orbán Viktorba - Olyan videó került elő amit mi nem akartunk látni.... Reggeli kávé előtt meg pláne...
ÓRiási botrány: Havi közel egymillió forintért takarítja az iskolát a testnevelő tanár cége
Egy Orbánnal kötött titkos egyezség verte ki a biztosítékot a román államfőnél
Tóth Gabi belebetegedett a bántásokba: arra kér mindenkit...
A rendszerváltástól mostanáig - szomorú adatokat közölt a KSH
Orbán titkos tanácsadóinak egyike kitálalt: Orbán arra vállalkozott, hogy elfogad és gátlástalanul felhasznál minden eszközt...
Robbant a világ botrány: Négy magyar neve is előkerült az offshore vagyona miatt
Egyeztetések nélkül, egyedül döntve 861 ezer forintról több mint 1,6 millió forintra emelte élettársának fizetését
Óriási szégyen: „Rögtön lopják a tollat” - kínos beszólás hangzott el Szijjártóék sajtótájékoztatóján
Botrány: Közel kétszázmilliót kell a Fideszes városvezetésnek visszafizetnie - elképesztő ami Sümegen megy..
A románok nekimentek az Orbán kormánynak - Magyarország felvásárolja Erdélyt
Rajonganak Orbánért a végsőkig: A Fidesz-szavazók csupán 7 százaléka mondta azt, hogy le kell mondania, ha kiderül, hogy köze van a megfigyelési botrányhoz
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU