Egy 76 éves nő cégénél landolt a kastély ami Uniós százmilliókat nyelt el

politika 21 órával ezelőtt

Négycsillagos kastélyszállónak, wellness-központnak, pezsgőpincészetnek és borászatnak kellene lennie a Somogy megyei Lengyeltóti közepén, az egykori Zichy-kastélyban. A létesítmény ehelyett lelakatolva, üresen áll. Pedig a Viktória Sziget Kft. 240 milliós uniós támogatást nyert el az átalakítására. A társaság azonban becsődölt, a projektből pedig semmi sem lett. A létesítmény kálváriája azonban itt nem ér véget. Először az önkormányzat, majd egy egyszemélyes kft. vette meg az ingatlant, nem tudni, milyen céllal. Videóriport.

A régi képek tanúsága szerint illusztris látványt nyújtott a Lengyeltótiban álló Zichy-kastély, amely a 19. század elején épült. A második világháború után a Marcali kórház használatában állt egészen 2006-ig, a bezárásáig. Ahogy azt egy közadatigényléssel kiderítettük, Marcali önkormányzata 2007-ben adta el a kórházat a Viktória Sziget Kft.-nek összesen 420 millió forintért. A vételárat a cég több részletben, és részben hitelből fizette ki. Ekkor kerülhetett az ingatlanra az 520 millió forintos keretbiztosítéki jelzálogjog az MKB Bank Zrt. javára bejegyezve. A társaságnak nagy tervei voltak a létesítménnyel, de ezekből végül semmi sem lett.

A megyei lap 2010-ben írta meg, hogy az önkormányzat és a helyiek sem tudnak szinte semmit a lengyeltóti kastélyban tervezett grandiózus beruházás részleteiről, amelyek egy négycsillagos kastélyszálló és wellness-központ tervein túl pezsgőpincészet és borászat terveit is magukban foglalják. A lap szerint a három projektre több mint egymilliárd forint uniós támogatást kapott egy cég, amelynek képviselőjét sikerült utolérniük.

Csánó János akkor az újság kérdésére annyit válaszolt, hogy „egy befektetői csoport vásárolta meg a Lengyeltótiban található egykori Zichy-kastélyt azzal a céllal, hogy elsősorban a turizmusra, idegenforgalomra építve, az értékes helyi munkaerőt és forrásokat alapul véve egy hosszú távú beruházásba fogjon.

A projektnek több eleme van, amelyhez pályázati úton európai uniós forrást nyertünk. A Viktória Sziget Kft. erre a célra alakult.

Jelenleg a projekt a megvalósítási szakasz előtt áll, a tervek optimalizálása és összehangolása, a szakértői vélemények és a piaci folyamatok analízise folyik. A projekt állásáról a későbbiekben az üzleti tervnek megfelelően kívánunk tájékoztatást nyújtani.”

„De sikerült?”
Ezen a ponton azonban nagyjából véget is ért a történet. Szálloda sem, és más sem lett a kastélyból, a cég felszámolása pedig már 2012-ben megkezdődött. A kft. tulajdonosa 2008-tól a megszűnéséig a Virgin-szigetekre bejegyzett Poliview Capital Corp. volt. Az Opten szerint a társaság csak egyszer, 2010-ben nyert el egy 239 milliós uniós támogatást (2.1.2-09 Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése címen), további pályázatoknak azonban a nyilvántartásban nincs nyoma.

Hadházy Ákos szerint ez nem ritka. A független parlamenti képviselő – akivel együtt jártuk be a helyszínt – azt tapasztalta, hogy több olyan támogatott projektnek sem elérhetőek az adatai a nyilvános adatbázisokban, amelyek valamilyen szempontból problémásak voltak.

Érdeklődtünk az Államkincstárnál is, hátha ők tájékoztatást tudnak adni a pályázatokról, de közölték, hogy nem rendelkeznek az adatokkal.

Ami biztos, hogy a felszámolás során a kft. tulajdonában álló ingatlanra árverést írtak ki. Az utolsó adatok (2013/3. számú nyilvános pályázati felhívás) szerint a Lengyeltóti, Rákóczi Ferenc út 18., hrsz.: 220/4., 10 3439 m2-es ,,kórház” megnevezésű ingatlant a rajta lévő 2500 m2 felépítménnyel, valamint bontandó melléképületeivel együtt 90 millió forintért adták volna el.


Lapunk utánajárt, mi lett ezután az ingatlannal. Mint – szintén egy közadatigénylésnek köszönhetően – megtudtuk, az árverésre bejelentkezett egy cég nettó 46 millió forintos ajánlattal, mivel azonban a Lengyeltóti önkormányzatnak elővásárlási joga volt, élt a lehetőséggel, és ezért az összegért megvásárolta a területet az épületekkel együtt.

Az önkormányzat aztán évekig nem tudott mit kezdeni a létesítménnyel, ezért úgy döntöttek, hogy megosztják a telket, és a tízből 9 hektárt eladnak. Ez sikerült is nekik 2021-ben, 100 millió forintért.

A vevő az Antallapos Kft. volt, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője egy 76 éves, csávolyi nő.

A mindössze 4 éves kft. az Opten adatbázisa alapján működik: az elmúlt évben 493 milliós forgalmat bonyolított, az adózott eredménye pedig a 206 millió forintot is elérte. Igaz ugyanakkor, hogy a kastély tulajdoni lapja szerint a NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága 14,3 millió forintos végrehajtási jogot jegyeztetett be az ingatlanra idén szeptemberben.

Mindemellett nehéz elhinni, hogy az ügyvezető-tulajdonosként megnevezett Zsidek Istvánné viszi a céget. Már csak azért is, mert egy ugyanilyen nevű nő a társaság alapításának évében szociális tüzelőt igényelt a csávolyi önkormányzattól, amit meg is kapott. A helyiek tájékoztatása szerint nincs még egy ugyanilyen nevű lakos az 1600 fős településen, de szerintük a céget nem ő, hanem a hozzátartozók vezetik.

Mindenesetre kevésbé életszerű, hogy egy szociális tüzelőre szoruló, viszonylag idős asszony céget alapítson, majd 100 millió forintért megvegyen egy kastélyt a vállalkozás székhelyétől 200 kilométerre.

További kérdéseket vetett fel, hogy amikor a kastélynál jártunk, a helyiek azt mondták, tudomásuk szerint a tulajdonos pécsi, de személyesen még nem találkoztak vele.

Egyik cégvezető sem válaszolt

A cégadatbázisban található elérhetőségen kerestük a céget, hogy megtudjuk, mi a céljuk az ingatlannal, pályáznak-e esetleg uniós vagy állami támogatásra, vagy inkább tovább értékesítik az épületeket Arra is rákérdeztünk, hogy a cégvezető és tulajdonos ugyanaz a Zsidek Istvánné-e, aki szociális tüzelőre pályázott Csávolyon 2019-ben. Cikkünk megjelenéséig a kft. nem reagált.

Szintén nem válaszolt a kérdéseinkre a korábbi tulajdonos, a Viktória Sziget Kft. egykori ügyvezetője sem. Csánó János jelenleg is több cégben érdekelt, de hiába írtunk két e-mail címére is, egyikről sem érkezett válasz. Tőle azt szerettük volna megtudni, hogy miért nem valósult meg a beruházás, indult-e szabálytalansági eljárás a projekt kapcsán, és ha igen, mi lett az eredménye.