Újabb vádak érték a magyar kormányt: médiatámogatási visszaélések kerültek napvilágra
Orbán Viktor kormányát azzal vádolják, hogy évek óta jogosulatlan előnyhöz juttatja a kormányközeli médiumokat, amivel jelentős mértékben befolyásolhatta a hazai sajtóviszonyokat. A vádak szerint több mint 1 milliárd eurónyi közpénz irányult olyan médiumokhoz, amelyek támogató hangnemben számolnak be a kormány tevékenységéről. A botrány nemcsak hazai, hanem nemzetközi figyelmet is kapott, a Financial Times részletesen foglalkozott a témával, és az ügy egyre nagyobb teret kapott világszerte.
Panasz az Európai Bizottságnál: kiszorították a független médiát
Két magyar médiavállalat – köztük a Magyar Hang – panaszt készül benyújtani az Európai Bizottsághoz. Elmondásuk szerint 2015 és 2023 között a központi reklámforrásokat tudatosan a kormánypárti sajtóhoz irányították, hogy megerősítsék azok piaci pozícióját, miközben a független hangokat kiszorították a piacról. A Financial Times cikke és a nemzetközi sajtófigyelem egyértelműen jelezte, hogy az ügy európai és globális érdeklődésre tart számot.
Stratégiai cél: a médiatér "átalakítása"
Orbán Viktor, akit az EU egyik leginkább Oroszország-párti vezetőjeként tartanak számon, régóta feszültségben áll az unióval. A blokk több alkalommal is felfüggesztette a Magyarországnak járó forrásokat, mivel úgy véli, a kormány rendszerszintű lépésekkel próbálja csökkenteni az igazságszolgáltatás, az oktatás és a sajtó függetlenségét. A Financial Times kiemelte, hogy a kormány által alkalmazott stratégiák nemcsak a magyar sajtószabadságot veszélyeztetik, hanem a közpénzek elosztását is átláthatatlanná teszik.
A miniszterelnök korábban az EU-s forrásokat saját politikai körének megerősítésére használta, és ezt a jelenséget „nemzeti együttműködési rendszerként”
írta le.
Szakértői vélemény: torzul a médiapiac
Kai-Uwe Kühn közgazdász, aki korábban az Európai Bizottság versenyügyi osztályán dolgozott, az ügyhöz kapcsolódó gazdasági tanulmányt is készített. Megállapításai szerint az állami reklámköltések látványosan megugranak, amint egy médium kormánypárti tulajdonba kerül.
„Látni lehet, hogy miután valaki átvesz egy újságot, és kormánypárti újsággá alakítja, a hirdetések száma drámaian megnő”
– jelentette ki Kühn.
A szakértő szerint az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy az állami hirdetések célzott elosztása torzítja a versenyt a piacon, a kormánybarát médiumok javára. A Financial Times cikke megerősítette, hogy a sajtó piaci versenye is egyre inkább megkérdőjelezhetővé válik, miközben a kormánypárti médiumok mind inkább dominálnak.
A független média térvesztése
Orbán Viktor kormánya alatt a hazai médiarendszer jelentősen átalakult. Sok független médium bezárt vagy kormányközeli érdekkörök kezébe került. A sajtószabadságot figyelő nemzetközi szervezetek, például a Riporterek Határok Nélkül, Magyarországot az EU-s rangsor alsó harmadába sorolják médiaszabadság terén. A Financial Times részletes beszámolója alapján a sajtószabadság további csorbítása nemcsak hazai, hanem nemzetközi közfelháborodást is keltett.
Lukács Csaba, a Magyar Hang vezetője szerint egyre nehezebb függetlenként működni a jelenlegi környezetben: „Rángatókampányokat kapunk, beperelnek minket.”
(Forrás: Financial Times)
Brüsszeli reakció: elhúzódó eljárás, fokozódó nyomás
A panaszeljárás nem új keletű: már 2019-ben is történt bejelentés a hasonló támogatási gyakorlatokról. A Bizottság jelenleg is vizsgálja az ügyet, de a folyamat elhúzódása miatt a panaszosokat képviselő jogi csapat sürgetné a döntéshozatalt. A Financial Times cikke nyomán az ügy nemcsak az Európai Unió figyelmét, hanem nemzetközi politikai nyomást is kiváltott.
„Megpróbáljuk fokozni a nyomást a bizottságra, hogy gyorsan cselekedjen”
– mondta Oliver Bretz, az Euclid Law ügyvédje. Hozzátette: „Ez égbekiáltó állami támogatás.”
Újabb per a magyar kormánnyal szemben
Az Európai Bizottság nemcsak a médiatámogatások ügyében lépett fel: párhuzamosan eljárás indult egy magyar biztonsági törvény miatt is, amely véleményük szerint sérti az EU alapvető jogelveit, különösen a magánélet, a véleménynyilvánítás és az egyesülési szabadság tekintetében.
Politikai következmények és az ellenzék új arca
A 2026-os választások komoly próbatétel elé állítják Orbán Viktort. A Fidesz először veszített népszerűségéből az ellenzékhez képest a közvélemény-kutatásokban. Az új politikai szereplő, a Tisza párt, melyet Magyar Péter, egy korábbi Fidesz-tag vezet, jelentős támogatottságra tett szert az Európai Parlamenti választások során.
A Tisza párt és vezetője erőteljes kritikát fogalmaz meg a jelenlegi hatalomgyakorlással szemben, különösen annak médiát, bíróságokat és gazdaságot érintő kontrollja miatt.
A kormány hallgat, a Bizottság kivár
A magyar kormány eddig nem válaszolt a megkeresésekre az ügyben. Az Európai Bizottság szóvivője szűkszavúan csak annyit közölt, hogy „nincs konkrét megjegyzésük”
az aktuális panasszal kapcsolatban.
Forrás
A témáról szóló eredeti cikket angol nyelven ide kattintva tudja bárki elolvasni
