Rogán Antal szankciója: Magyar titkosszolgálatok és amerikai hatóságok közötti együttműködés
A magyar titkosszolgálatok az Egyesült Államok illetékes szerveivel vettek fel kapcsolatot Rogán Antal ügyében – erősítette meg Sas Zoltán, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a testület legutóbbi ülésén. A bizottsági ülésen elhangzottak alapján
a két ország közötti információcsere nem hozott új eredményeket, mivel az amerikai fél nem tudott olyan adatokat átadni, amelyek alátámasztották volna a Rogán ellen hozott döntést.
Sas Zoltán hozzátette, hogy az Egyesült Államok szankciós listájára való felkerülés jogszerűségét a magyar hatóságok sem vitatják. A listára kerülés folyamata az amerikai jogrendszer szerint történt, ami a magyar szolgálatok számára is egyértelmű volt. Ugyanakkor a magyar fél kérte az amerikai partnertől, hogy ha rendelkezésükre állnak olyan információk, amelyek megerősítik a szankciós döntést, akkor azokat osszák meg.
A legérdekesebb az ügyben, hogy: az amerikai hatóságok nem tudtak konkrét adatokat szolgáltatni.A nemzetbiztonsági bizottság ülésén szóba került, hogy a magyar titkosszolgálatok észlelték egy olyan folyamatot, amelyben nemzetközi szereplők is érintettek, akik igyekeznek befolyásolni az amerikai-magyar kapcsolatokat. A titkosszolgálatok figyelmeztettek, hogy ezen szereplők célja, hogy már most, még az új amerikai adminisztráció hivatalba lépése előtt akadályozzák a két ország közötti kapcsolatok javulását.
Sas Zoltán nem részletezte bővebben, hogy pontosan kiket érintenek ezek a nemzetközi szereplők, mivel az ülésen elhangzottak jelentős része államtitoknak számítanak. Azonban valószínű, hogy a titkosszolgálatok olyan államokra utalnak, akik nem érdekeltek az amerikai-magyar kapcsolatok erősítésében, különösen egy esetleges Trump-adminisztráció idején.
A szankciók és a magyar kormány oroszpolitikája közötti összefüggés is megjelenik a háttérben. Az amerikai Biden-adminisztráció, amely a szankciókat bevezetette, nem támogatta Magyarország orosz politikáját, és ez a feszültség nemcsak az Egyesült Államok, hanem a regionális kapcsolatokban is érzékelhető. A lengyel-magyar és balti államokkal való viszony is romlott a hasonló geopolitikai kérdések miatt.
Érdekessé válik, hogy a magyar titkosszolgálatok és az amerikai hatóságok közötti kommunikáció azért is fontos, mert Rogán Antal, aki miniszterként felügyeli a magyar polgári titkosszolgálatokat, értesülhetett volna a kapott információkról.
A bizottsági ülésen említésre került egy másik téma is, a szír géppel kapcsolatos álhír ügye, de erről nem hangzott el új érdemi információ. A Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hekkertámadás ügye is folyamatban van, és várhatóan februárban kaphatnak részletes tájékoztatást a bizottság tagjai.
A szankciókkal kapcsolatban David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is nyilatkozott, és megerősítette, hogy Rogán Antal a középpontjában áll annak a korrupciós rendszernek, amelyet az Egyesült Államok célzott meg szankciókkal.