Gál András ügyvéd egy 13 éves kislánytól ellopott mobiltelefon példáján keresztül mutatta be, hogy az Orbán Viktor által kezdeményezett alkotmánymódosítás milyen gyakorlati problémákat vet fel. Az új szabályok szerint az elnöki kegyelem nem adható olyan személynek, aki kiskorú sérelmére szándékos bűncselekményt követ el.
Az elnöki kegyelem funkciója az igazságszolgáltatás korrigálása, hogy az ítélet közelebb kerüljön a társadalom igazságérzetéhez olyan esetekben, amikor a jog nem tud figyelembe venni bizonyos körülményeket. Példaként említi Simek Kitty ügyét, akit bántalmazás és betegség sújtott, és aki mégis kegyelmet kapott.
Az alkotmánymódosítás azonban szűkíti az elnöki kegyelmi jogkört bizonyos bűncselekmények esetén, például a kiskorú sérelmére elkövetetteknél. Ez azonban gyakorlatilag azt jelenti, hogy olyan esetekben, amikor változnak a körülmények vagy az érintett személy egészségi állapota, már nem lehetne kegyelmet kérni.
Az alkotmánymódosítás azonban sok kérdést vet fel. Például miért csak a kiskorúak ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozik? Mi lesz az életelleni vagy korrupciós bűncselekmények elkövetőivel? Az alkotmánybíróságnak majd döntenie kell arról, hogy az új szabályozás összhangban van-e az alapvető jogokkal.
Egy másik aggály az, hogy a módosítás nem teszi lehetővé az érintettek számára, hogy megfelelően érveljenek ügyük mellett, és hogy a kegyelmi eljárás során figyelembe vegyék az egyéni körülményeket. Ez által korlátozza az elnöki kegyelem korrekciós funkcióját.
Ez az alkotmánymódosítás azonban csak egy példa a populista jogalkotásra, ahol a politika reagál a közhangulatra anélkül, hogy kellően átgondolná a következményeket. Ezért fontos lenne a szakmai és társadalmi egyeztetés, ami azonban ezúttal elmaradt. Ennek eredményeként az új szabályozás túl általános és homályos, és nem veszi figyelembe az egyéni körülményeket és jogokat.
