Szélsőségesnek tűnő kézjelet mutattak német rendőrhallgatók Budapesten
A Szász Rendőri Főiskola (Hochschule der Sächsischen Polizei) tizennyolc hallgatója, akik tanulmányúton tartózkodtak Budapesten, viták középpontjába került egy csoportkép miatt, amely a Néprajzi Múzeum előtt készült róluk. A kép tanúsága szerint tizennégy hallgató kézjeleket mutatott, amelyek felidézhetik a fehér felsőbbrendűséget jelképező "White Power" (fehér hatalom) szimbólumot, amelyben az összeérintett mutató- és hüvelykujjon kívüli három ujj eltartásával a W és P betűk formáját utánozzák. A német Spiegel és a hvg.hu is beszámolt az esetről, amely jelentős visszhangot váltott ki.
Martin Kulke, a Szász Rendőri Főiskola szóvivője szerint a „súlyos vádak” kivizsgálása jelenleg is zajlik, és ha beigazolódnak, akár büntetőjogi következményekkel is járhatnak az érintett hallgatók számára. Az intézmény hangsúlyozza, hogy minden esetben határozottan fellépnek a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben. Az iskolájukban alkalmazott fegyelmi eljárás célja, hogy elkerüljék a rendőri hivatás bármilyen politikai, ideológiai célokra történő kisajátítását.
A Spiegel beszámolója kitért arra is, hogy a kézjelnek nem minden értelmezése rasszista: a búvárok például a víz alatti kommunikációban használják a jelet, hogy jelezzék, minden rendben van. Egyesek szerint akár egy harmincas számjegyként is értelmezhető a gesztus, ami az iskola 30 éves fennállására utalhat. Mindezek ellenére a jel szélsőjobboldali kontextusban való használata mégis óvatosságra int.
A jel politikai konnotációi nemzetközi szinten váltak ismertté. Eredetileg 2015-ben, egyfajta "internettréfaként" kezdett elterjedni a szélsőjobboldali körökben az Egyesült Államokban, különösen a 4chan fórumon. Az ottani szélsőséges csoportok szándékosan népszerűsítették a jelet, és még olyan személyiségek is, mint Milo Yiannopoulos, nyilvánosan használták. Később a jelzést egyértelműen szélsőséges szimbólumként kezdték értelmezni. A Christchurch-i merénylő, Brenton Tarrant például szintén felmutatta ezt a kézjelet egy bírósági tárgyalásán.
Az eset újra reflektorfénybe helyezte a rendvédelmi szervek tagjainak viselkedését és az intézményesített szélsőségesség kérdését, különösen Európában, ahol az ilyen jelenségeket határozottan elutasítják. Az ügy fejleményei alapján eldől, hogy pontosan milyen szándék húzódott meg a kép elkészítése mögött, de a nyilvánosság figyelme továbbra is a rendőri iskolák átláthatóságára és a rendvédelem pártatlanságának biztosítására irányul.
