Előrehozott választások 2025-ben? Az NVI tisztázza a helyzetet
Az elmúlt napokban a közbeszéd egyik legfontosabb témájává vált az előrehozott választások lehetősége Magyarországon. A találgatások Kovács Gergelynek, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnökének észrevételéből indultak ki. A Vox Populi választási kalauz Facebook-oldalán felhívták a figyelmet arra, hogy a
kormány a 2025-ös költségvetésben 8,4 milliárd forintot különített el országgyűlési választásokra. Ebből sokan arra következtettek, hogy az aktuális kormány esetleg csökkenő támogatottsága miatt előrehozott választásokat tervez. Azonban a Kormányzati Tájékoztatási Központ határozottan visszautasította a feltételezéseket,
„ócska politikai hecckampánynak” nevezve az erről szóló híreket.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a 444 megkeresésére részletesen reagált, tisztázva a költségvetési tétel hátterét. Közlésük szerint a 2025-ös büdzsében
szereplő 5,9 milliárd forint a választási rendszerek fenntartására, míg a 8,4 milliárd forint a 2026-ban esedékes országgyűlési választások előkészítésére lett elkülönítve.
A találgatásokat tovább fokozta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki előrehozott választásokat sürgetett. Nyilatkozatában Jakab Péter is támogatásáról biztosította, felajánlva segítségét a kezdeményezéshez. Ezzel szemben Hadházy Ákos élesen kritizálta az ötletet, míg Gyurcsány Ferenc a mai napon úgy nyilatkozott, hogy szerinte is szükség lenne egy előrehozott választásra.
Az NVI állásfoglalása egyértelmű: 2025-ben nem kerül sor országgyűlési választásra, és a költségvetési összeg pusztán a 2026-os választások előkészítésének része. Ennek ellenére a politikai spekulációk továbbra is lángra lobbantják a közvéleményt.
De mi is ez? - óriási kavar van a fejekben ezzel kapcsolatban:Az előrehozott választás olyan választás, amely az előre meghatározottnál hamarabb véget vet egy testület, például egy törvényhozás, vagy egy választott tisztviselő mandátumának. Általában olyan időpontban tartott választásra utal egy parlamenti rendszerben, amikor a törvény vagy a szokásjog alapján még nem kellene sor kerülnie rá. Az szokta kezdeményezni, aki helyzeti előnyre tehet szert a korábbi választással, vagy azért, hogy a választás valamilyen fontos kérdésben foglaljon állást.
Az előrehozott választást politikusok kezdeményezik, nem a szavazók, és ebben különbözik egy visszahívó népszavazástól. Az előrehozott választáson teljes ciklusra választanak képviselőket, eltérően az időközi választástól, ahol az elnyert mandátum csak a folyamatban lévő ciklus hátralévő részére érvényes.
Mivel előrehozott választást általában a hatalmon lévők kezdeményezhetnek, gyakran vezet nagyobb többséghez a kormány számára. (Bár van olyan is, hogy a további népszerűségvesztés megelőzése a választás kiírásának a célja.)[3] De a választás előre hozása rosszul is elsülhet a kormány számára.
A parlamentáris rendszerekben a miniszterelnöknek általában nincs joga előrehozott választást kiírni, ezt az államfőtől kell kérnie. A legtöbb országban az a szokás, hogy az ilyen kérésbe az államfő beleegyezik.
