A Fidesz-KDNP kezdte meg a találgatásokat arról, hogy kire jelöljék az államfői posztra. A kormánypártok azon fáradoznak, hogy megtalálják a közvélemény számára legelfogadhatóbb jelöltet, azonban kérdéses, találnak-e megfelelő személyt a posztra.
Az események előzményei Novák Katalin lemondása előtt kezdődtek, amikor a kormány vagy valamelyik hozzájuk közelálló szervezet egy közvélemény-kutató céggel mérték fel egy másik személyes népszerűségét. Novák Katalin és Varga Judit megítélését a kegyelmi ügy kapcsán vizsgálták.
A közvélemény-kutatás során a Hvg.hu olvasóját is megkérdezték arról, mennyire szimpatikus neki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
A kérdések között olyanok voltak, mint például:- „Követi a közösségi médiában a honvédelmi minisztert?”
- „Mi jut róla először eszébe?”
- „Milyen véleménye van róla?”
A kutatás során különböző szempontok alapján kellett értékelni, hogy a megkérdezett szerint milyen egy honvédelmi miniszternek kell lennie, és hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf mennyire felel meg ezeknek az elvárásoknak.
A közvélemény-kutatás időzítése lehet véletlen, de jelentősége lehet, mivel a köztársasági elnök egyben a Magyar Honvédség főparancsnoka is. Ezen túlmenően a geopolitikai helyzet is befolyásolhatja az elnök kiválasztását, mivel a katonai és külpolitikai tapasztalatok fontosak lehetnek az államfő számára.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azonban nem csupán a főparancsnoki kvalitásai miatt került a középpontba. Ő és felesége, Szentkirályi Alexandra gazdasági érdekeltségeik révén jelentős vagyonra tettek szert az elmúlt években. Szalay-Bobrovniczky vállalkozóként is tevékenykedett, és részt vett különböző üzleti tranzakciókban, például a kaszinóüzletben és a vasúti járműgyártásban.
A vagyonnyilatkozatok és üzleti tevékenységei alapján Szalay-Bobrovniczky Kristóf gazdag egyénné vált. Jelentős ingatlan- és földvagyonnal rendelkezik, valamint érdekeltségei révén jelentős pénzügyi nyereségeket ért el az elmúlt években.
Az új államfő megválasztásáról a parlamentnek kell döntenie, és az Országgyűlés tavaszi ülésszaka során várhatóan kiderül, hogy milyen irányba mozdul el az elnökválasztás folyamata.
