Egy év alatt az élre tört: Magyar Péter politikai pályafutásának mérföldkövei
Egy évvel ezelőtt kezdődött minden
Napra pontosan egy éve, Magyar Péter egy Facebook-posztban tette közzé híres mondatát: „Ne féljetek! Semmi sem tart örökké...” Akkor még kevesen gondolták volna, hogy ez a kijelentés megalapozza egy új politikai mozgalom indulását. Azóta a TISZA Párt, amelyet Magyar vezet, az egyik legmeghatározóbb ellenzéki erővé nőtte ki magát, olyannyira, hogy egyes közvélemény-kutatások időnként még a Fidesz elé is mérték.
A közéletbe való berobbanás
Magyar Péter politikai szerepvállalása igazi fordulópontot jelentett a hazai politikában. Egy évvel ezelőtt még azt állította, hogy nem kíván aktív politikai pályára lépni, azonban hamar világossá vált, hogy ennél jóval komolyabb tervei vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy miután bejelentette állami tisztségeiről való lemondását, nyíltan bírálta a kormányzatot és több alkalommal is üzent Orbán Viktornak és Rogán Antalnak.
Évforduló
Az évforduló alkalmából Magyar Péter hétfő reggel ismét megosztott egy bejegyzést, amelyben visszatekintett az elmúlt időszakra:
Ma egy éve tettem közzé a posztomat, amivel minden elkezdődött. Azóta már több millióan írjuk közösen az új Magyarország történetét. Köszönöm nektek!
Ezzel a politikus nemcsak a saját szerepére utalt, hanem arra a közösségre is, amely az elmúlt egy évben mögötte felsorakozott.
Egy év alatt a politika középpontjában
Az elmúlt év során Magyar Péter neve számos meghatározó eseményhez kapcsolódott. A hangfelvételektől kezdve az ügyészségi nyomozásokon át egészen a hatalmas tömegeket megmozgató tüntetésekig mind olyan mérföldkövek, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a hazai közéletre.
Bár politikai pályafutása még viszonylag rövid, egyértelmű, hogy a TISZA Párt vezetőjeként komoly befolyással bír a magyar politikai térképen. Az elkövetkező időszak pedig választ adhat arra, hogy hosszú távon milyen szerepet tölt be Magyar Péter és pártja a hazai politikai életben.
Magyar Péter posztjának szövegét változtatás nélkül is közöljük
Ma egy éve tettem közzé a posztomat, amivel minden elkezdődött. Azóta már több millióan írjuk közösen az új Magyarország történetét. Köszönöm nektek!
“A mai napon benyújtom a lemondásomat mindkét állami társaságban betöltött pozíciómról. Szintén lemondok a részben állami tulajdonú MBH Bank Nyrt-ben viselt felügyelőbizottsági tagságomról. A lemondás mögött nem szakmai okok állnak.
Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba, miközben gondolkodás nélkül feláldozzák azokat, akik ellentétben velük soha nem a saját anyagi érdekeikért, hanem a hazájuk érdekében és a honfitársaikért dolgoztak.
Sokáig hittem egy ideában, a nemzeti, szuverén, polgári Magyarországban és sok évig próbáltam a magam szerény eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy ez megvalósuljon. De az utóbbi évek során szép lassan és ma végképp rá kellett jönnöm, hogy mindez valóban csak egy politikai termék, egy cukormáz, ami csupán két célt szolgál, a hatalomgyár működésének elfedését és az irdatlan mértékű vagyonok megszerzését
Hiszem, hogy Magyarország nem a Rogán Antalok, nem az oligarchák és még csak nem is pár befolyásos család országa, hanem a Hunyadi Jánosok, Széchenyi Istvánok, Semmelweis Ignácok, Bethlen Istvánok, Radnóti Miklósok, Slachta Margitok, Márai Sándorok, az 56-os szabadságharcosok, a Ludas Matyik és minden jóravaló magyar hazája.
12 éves korom óta a fülembe csengenek az első szabadon választott miniszterelnökünk szavai: “Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom.”
Ne féljetek! Semmi sem tart örökké, százötven év alatt sem lettünk törökké.”
- zárta sorait a Tisza elnöke
