„Az volt a mondás bentről, hogyha Balog kedden nem mond le, akkor neki vége lesz. Nem mondott le.”
Egy forrásunk erről beszélt, miután Balog Zoltán elismerte, hogy támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét, de nem mondott le sem a püspöki, sem a zsinati elnöki pozíciójáról, miután kedden az általa összehívott, informális esperes-gondnoki értekezleten többséget kapott a szimpátiaszavazáson. A református egyházon belül sokan meglepődtek és felháborodtak maradása miatt, és úgy tűnik, hogy még a Fidesz sem elégedett Balog pozíciójával.
"A jobboldalon most erős felháborodás van az alapvető kegyelmi ügy és Balog ügye miatt is. A politikusok azt kérdőjelezik meg, hogy Balog hogyan hagyta figyelmen kívül a felelősségét és folytatja, mintha semmi sem történt volna"
- mondott egy politikai forrásunk. Ez egy idealista megközelítés, de nem ez az egyetlen.
"Senki sem hiszi, hogy ez a kegyelmi ügy csak úgy magától jött létre. Valakinek benne kell lennie, és Balognak valószínűleg fontos szerepe van benne. Ez pedig pragmatikus szempontból is hibás lépés, mert mások sem akarnak kudarcot vallani."
Miután kiderült, hogy Novák Katalin tavalyi pápalátogatásra hivatkozva elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltussolni az igazgató pedofilügyét, Novák lemondott, és Varga Judit is bejelentette visszavonulását a közélettől, miután igazságügyi miniszterként ő terjesztette elő a kérvényt az államfőnek. Később több forrás is arról beszélt a Telexnek, hogy a kegyelmi ügyben Balog Zoltán fontos szerepet játszott Novák tanácsadójaként és régi mentoraként: információk szerint ő biztatta a köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet K. Endrének.
Ezt követően mind Novák munkatársai, mind Orbán Viktor csapata magyarázatot kért Balogtól. A miniszterelnök is felelősnek tartja Balogot, és a kormányzati politikusok jelezték a Magyarországi Református Egyház felé, hogy szeretnék, ha Balog Zoltán is „levonná a megfelelő következtetést”.
Balog azonban nem mondott le. Azt állítja, hogy bár a kegyelmi kérvényt nem ő nyújtotta be, tanácsadóként „az előzetes vélemények és más információk alapján” egyetértett vele. Állítása szerint többen a református egyház vezetéséből szerették volna, hogy K. Endre kegyelmet kapjon, aki családilag jó kapcsolatokkal rendelkezik a református közösségben.
Azonban a keddi informális ülésen, amelyre Balog a református egyház vezetőit hívta meg, információink szerint éppen a református egyház vezetői kérték többen Balogot, hogy magyarázzon a kegyelmi ügyről. Például a négy református püspök egyike, Fekete Károly is kétszer felszólította Balogot a lemondásra.
A kormánypárti sajtóban kritikák jelentek meg Balog ellen. A Huth Gergely által írt véleménycikkben Balogra támadtak. A Fidesz első számú publicistája, Bayer Zsolt is kérdéseket vetett fel a Balog-ügyben. L. Simon László, a Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója azt firtatta, hogy Novák Katalin helyesen járt-e el, és ha Balog tanácsolta, hogy K. Endre kegyelmet kapjon, akkor ő maga is lemondjon.
Az ügy Balog része már több napja húzódik, és egy forrásunk szerint napokon belül le kell zárulnia, mert senki sem engedheti meg magának, hogy az egyházát ezzel azonosítsák. A kormány részéről Orbán Viktor sajtófőnöke csak annyit mondott, hogy bízik az egyházi vezetőkben. Orbán Balázs, a politikai igazgató, nem kívánta kommentálni Balog Zoltán református püspök szerepét.
A Dunamelléki Református Egyházkerület Balogot 2020-ban választotta püspökévé. Korábban soha nem fordult elő, hogy egy miniszterből püspök legyen. Balogot sok kritika érte amiatt, hogy összefolyik a politika és az egyház élete. Balog úgy gondolja, hogy érdemes együttműködni a magyar kormánnyal, és állami pénzeket hoz az egyházba.
Balog 2019-ig nem felelt meg a püspökjelöltség feltételeinek, mivel tíz éven át kellene teljesítenie az önálló lelkészi szolgálatot. Azonban a zsinat eltávolította a "folyamatos" szót a törvényből, megkönnyítve ezzel Balog útját. Balog gyorsan előrehaladt a ranglétrán, 2021-ben pedig a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke lett is.
