Az unión belüli letelepedésikötvény-, illetve vendégbefektetői programoknak az a nagy vonzerejük a külföldi (főleg kínai, orosz, de más délkelet-ázsiai vagy arab) állampolgároknak, hogy amennyiben némi pénzt beáldoznak, akkor cserébe a programmal egy schengeni vízumot szerezhetnek. Innentől ők és közvetlen családtagjaik, akár a kötelező ki- és beutazgatás nélkül üzletelhetnek, munkát vállalhatnak és szabadon mozoghatnak az unióban.
Mindez egyáltalán nem csupán magyar sajátosság, az EU-n belül a görög, spanyol, portugál, máltai program ismertebb, de vannak amerikai, dubaji, antiguai vagy dominikai programok is, amelyek részben letelepedési (tartózkodási) célzatúak, de vannak olyanok is, amelyekkel állampolgárság is jár. Ebbe a körbe akar ismét beszállni a magyar kormány, amely évekkel ezelőtt a letelepedésikötvény-programmal már kialakított egy igazán sajátos aranyvízum programot.
Az új magyar „vendégbefektetői” programról a Szabad Európa írt rendkívül alapos cikket, a megjelent törvény és ezen összefoglaló cikk alapján mi ingatlanosokat, illetve korábbi letelepedésikötvény-ügynököket kérdeztünk. Azt tapasztaltuk, hogy mint Földvári Gábor, a letelepedési kötvények forgalmazásában részt vevő Innozone Holding tulajdonosa elmondta, többen is készülnek, de az ördög a részletekben rejlik, vagyis a szakma szereplői a konkrét végrehajtási rendeletre várnak.
Mint másoktól is hallottuk, bőven vannak tisztázandó kérdések, így egyelőre csak pletykák vannak arról, hogy az új programban lesznek-e csókosok, vagyis kiemelt haszonélvezők, mint egykoron a letelepedési kötvények kizárólagos területi jogosítványokkal felruházott ügynökei.
Rogánék nagy bizniszeMivel a 2013–2017 között működő programnak is elsősorban a kínai lába működött, a szakma most is ezt várja. Emlékezetes, hogy akkor is a legnagyobb üzletet a Kajmán-szigetekre bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) szerezte, amelynek fő tulajdonosa Lian Wang volt, akit azóta a 24.hu szerint titokzatos karibi üzletek kötnek össze Kertész Balázzsal, Rogán Antal bizalmasával. De a HSSDF tulajdonosai között ott volt Jonathan Chan is, aki pedig a 444.hu egykori cikke szerint Habony Árpádot fizette be egy hongkongi helikopteres várásnéző túrára.
A letelepedésikötvény-programot sok kritika érte, amiért egyes közvetítők halálra keresték magukat, a magyar állam pedig csak annyit ért el, hogy egy ideig nem kellett más csatornán devizakötvényt kibocsátania, mert a külső devizanemes finanszírozást megoldották az elsősorban kínai vevők. Most a kritika leginkább úgy fogalmazható meg, hogy
a magyar állam és az adófizetők közvetlenül nem nyernek sokat azzal, ha a kínai és más befektetők, akik könnyebben szeretnének az unióban mozogni és üzletelni, nagy értékben ingatlanalapok befektetési jegyeit, vagy közvetlenül ingatlanokat vásárolnak Magyarországon.
Itt érdemes egy kis kitérőt tenni a korábbi tapasztalatok felé. Magyarországon a korábbi, 2013 és 2017 között érvényes letelepedési szabályokhoz a parlament Rogán Antal vezette gazdasági bizottsága jelölte ki az ügynökcégeket, ez a bizottság vehette vissza később egyesek jogait. A kötvényekről szinte minden információ el volt rejtve az állami honlapokon, az érdeklődő újságíróknak és a civil szervezeteknek úgy kellett kiperelniük a közérdekű adatokat az államtól.
A programmal nagyjából 5 ezer kötvényes, vagyis nagyjából háromszor ennyi külföldi jutott tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez. Közvetlen családtagoknak, férjnek/feleségnek és gyerekeknek járt ez a jog. Ezzel nem járt állampolgárság, útlevél, szavazati jog, de amúgy a szabad mozgáshoz, tartózkodáshoz kiváló volt számukra a program. A programmal döntően (talán négyötödrészt is) kínaiak éltek.
A területileg kizárólagos jogokkal felruházott közvetítő vállalkozások összesen 162 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ez a bevétel volt, nem a nyereség, mint hallottuk, az ügyfeleket a cégeknek felhajtó „helyi alügynökök” jutalékai, az utazások, a marketingakciók, a fordítások és a jogi költség volt még kiemelkedő.
Kötvényesek helyett vendégbefektetőkA tavaly elfogadott új idegenrendészeti törvény úgy szabályozza a vendégbefektetői vízum fogalmát, hogy vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Ahogy azt dr. Knall Petra, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szakértője elmagyarázta, az új programban az számít vendégbefektetőnek, aki
vagy vesz a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyekből legalább 250 ezer euró összegben;
vagy legalább 500 ezer euró összegnek megfelelő értékű, Magyarország földrajzi területén található ingatant vásárol;
vagy legalább egymillió euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adományt nyújt valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.
A fentiek közül leginkább az ingatlanalapos befektetési jegy, vagy maga a lakás tűnik kézzelfoghatónak egy külföldi befektető szempontjából. Ugyanakkor nagyon sok részletet nem tudunk még, például azt, hogy mely alapok lesznek erre alkalmasak, az 500 ezer eurós ingatlan egyetlen ingatlan lehet csak, vagy akár egy lakásportfólió is, és ha egy alapkezelő menet közben elveszíti a jogosítványát, akkor azzal bukik-e a tartózkodási lehetőség is.
A törvénynek a vendégbefektetői státuszt érintő része az önkormányzati és európai parlamenti választások után, július 1-jén lép életbe, és az is lehet, hogy a részletek is csak június 9-e, vagyis a választás után derülnek ki, hátha azok vihart kavarnának.
Amit azonban a törvény már ma is határozottan kimond, az az, hogy a vendégbefektetői tartózkodási engedély a birtokosát és a családtagjait feljogosítja a Magyarország területén történő tartózkodásra és arra, hogy jogszabály szerint önállóan üzleti tevékenységet folytasson, akár vállalkozzon, akár ő, vagy családtagjai korlátozás nélkül munkát vállalhassanak.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb tíz év, amely kizárólag ugyanezen célból legfeljebb tíz évvel meghosszabbítható.
A vendégbefektető a Magyarország területére történő belépést követő három hónapon belül köteles az idegenrendészeti rendszeren keresztül igazolni, hogy a vállalt befektetést teljesítette. Azt ugyanakkor nem tisztázzák a szabályok, hogy ki ellenőrzi, hogy az adott ingatlan vagy ingatlanok valóban érnek-e 500 ezer eurót.
