Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a házelnöknek a 2024 tavaszi parlamenti ülésszakra vonatkozó jogalkotási programot, melyben 18 törvényjavaslat és módosítás található. Az Atv.hu jelentése szerint azonban hiányzik belőle a svéd NATO-csatlakozás zárószavazásának említése. A Semjén által előterjesztett javaslat tartalmazza a vízközmű-szolgáltatásról szóló törvénymódosítást, az igazságügyi területre vonatkozó változtatásokat, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek hazai elismerését. Emellett a 2025-ös központi költségvetés elfogadása is szerepel a tavaszi programban, mint a 16. pont. A pénzügyminiszter áprilisban terjeszti elő a javaslatot, melyet a parlament várhatóan júniusban szavaz meg - írja az Atv.hu.
A Semjén-javaslat hatodik pontjában megtalálható az uniós minimálbérre vonatkozó törvényjavaslat is. A kormány jogalkotási programja alapján ezt Nagy Márton minisztériuma terjeszti be áprilisban, míg a parlamenti szavazásra májusban kerül sor.
Svédország és Finnország 2022 májusában, az orosz–ukrán háború kirobbanása után úgy döntöttek, hogy feladják hosszú idő után katonai függetlenségüket, és csatlakoznak a NATO-hoz. A 2022-es NATO-csúcstalálkozón úgy tűnt, hogy mindkét ország hamarosan tagja lesz a szövetségnek. Azonban júniusban hivatalosan is bejelentették, hogy Svédország és Finnország számára megnyílt az út a NATO felé.
A döntés véglegesítéséhez minden tagország parlamentjének jóváhagyására szükség van. 2022 nyarán a ratifikálás szinte minden tagállamban megtörtént, kivéve Magyarországot és Törökországot. Az Egyesült Államoktól Szlovákiáig 28 ország már jóváhagyta a csatlakozási kérelmet. Ha azon múlik, szeptember végén mindkét skandináv ország már teljes jogú tag lehetne, de Magyarország és Törökország eddig valamiért halogatja Svédország csatlakozását. Erről a cikk részleteiben is beszámol.
Törökország 2023 novemberében jelezte, hogy néhány héten belül kész lehet jóváhagyni Svédország NATO-tagságát. Ez alapján Magyarország támogatása is közel lehet.
Az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar parlamentnek nincs kedve hozzájárulni a döntéshez.