A migráció kérdése és a politikai kihívások – Deutsch Tamás és Kiszelly Zoltán a Bayer Show-ban
A Bayer Show év végi adásában Bayer Zsolt házigazda két politikai szakértőt, Deutsch Tamást, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét és Kiszelly Zoltánt, a Századvég politikai elemzési igazgatóját kérdezte meg a migrációval és a globális politikai helyzettel kapcsolatos aktuális témákról.
Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy Magyarország példaként szolgál arra, hogy egy ország képes megállítani az illegális migrációt.
Végre engedjék meg, hogy az európai emberek tíz- és százmillióinak akarata érvényesülhessen, hogy végre megálljt parancsoljunk a tömeges, illegális migrációnak. Erre van lehetőség! Magyarország az élő példa. És mit kapunk mi ezért? Támadást, milliárdos nagyságrendű bírságokat, folyamatos politikai lesajnálást, provokációt
- írta a Fidesz politikusa
Az EP-képviselő hozzátette:
A Tisza Párt és annak elnöke szeptember elején egy hosszú és részletekbe menő, rá jellemzően ingerült, hőbörgő stílusú Facebook-bejegyzésben a lehető legdurvábban támadva a magyar polgárok többségének álláspontját és ezt az álláspontot képviselő kormányt, azt mondta, hogy végre Magyarországnak a migrációt illetően a brüsszeli szabályokat kellene alkalmazni.
Az adás második felében Kiszelly Zoltán is kifejtette véleményét a globális politikai helyzetről. Szerinte a globalista elit nem rendelkezik megfelelő válaszokkal a migrációs válságra, és nem tudja kezelni a különböző társadalmak igényeit. Kiemelte, hogy a nyugati jóléti államok, mint az Egyesült Államok és Európa, egyre inkább elfordulnak a társadalmi jóléttől, mivel azokat a pénzeket, amelyek egykor az állampolgárok javát szolgálták, most más célokra, például háborús kiadásokra vagy spekulációkra fordítják.
A politikai elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-európai országokban egyre kevesebb pénz áll rendelkezésre a társadalom számára, és a jólét, ami valaha a hidegháborús időszakban jellemezte ezeket az országokat, már nem számít prioritásnak.
Azt látjuk, hogy már nincs annyi pénz a nyugat-európai társadalmakban, mint korábban, és már nem is tartják fontosnak azt a fajta jólétet, ami nagyon sokáig - főként a hidegháború alatt - jellemző volt.
- mondta az elemző
