Botrány: Már a hivatalos döntés előtt, titokban adhatott a magyar kormány 817 milliót a csádi jelenlétre

Titkos kormányzati döntés: 817 millió forint a csádi katonai misszióra

A békepárti magyar kormány tavaly novemberi parlamenti határozata alapján 200 magyar katona küldéséről döntött Csádba, amelynek célja a Száhel-övezet stabilitásának elősegítése és a migráció csökkentése. A magyar misszió része a nemzetközi béke támogatásának, valamint a terrorizmus elleni harcnak, és a katonák nemcsak Csádban, hanem a szomszédos országokban is bevethetők, ahol több helyen polgárháború dúl. Az eredeti tervek szerint a misszió 2024 tavaszán indult volna, de a legfrissebb információk alapján erről eddig nem érkeztek hírek.

A költségekkel kapcsolatban eddig nem álltak rendelkezésre konkrét adatok, azonban a Hungary Helps Ügynökség tavalyi éves beszámolójából kiderült, hogy a külügyminisztérium 817 millió forintot biztosított a csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására. A program időszaka 2023. szeptember 15. és 2024. december 31. közé esik, ami arra utal, hogy Csád szerepe a kormány afrikai terveiben már jóval korábban felmerült, mint ahogy azt a nyilvánosság tudomására hozták.

Az idővonal és a döntések

A fontosabb események időrendben a következők:


  • 2023. szeptember 23.: Meghívó érkezik a csádi elnöktől a magyar kormányhoz.

  • 2023. október 11.: A Hungary Helps Ügynökség bejelenti, hogy Csádban humanitárius fejlesztési központot nyit.

  • 2023. október 18.: Szalay-Bobrovniczky Kristóf bejelenti a magyar katonák csádi küldetését.

  • 2023. november 6.: A parlament elfogadja a magyar misszióról szóló törvényt.




A kormányfő fia, Orbán Gáspár, aki az afrikai misszió előkészítésének résztvevője volt, több alkalommal is tárgyalt a csádi hatóságokkal, és a háttérben a „családi diplomácia” révén teremtette meg a kapcsolatokat.

A költségek és a prioritások

A Hungary Helps Ügynökség üzleti terve szerint a 817 millió forintos keretből 716,5 milliót az idei évben fognak felhasználni. Az összeg jelentős része a bérekre és a működési költségekre megy el, míg a humanitárius programokra csupán a keret 38%-át, azaz 311,1 millió forintot szánnak. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány a csádi jelenlétet előtérbe helyezte, hiszen a csádi misszióra szánt összeg több mint nyolcszorosa annak, amit Ukrajnában, ahol szintén magyar érdekeltségek vannak, a jelenlét finanszírozására terveztek.

A magyar kormány döntései és a titkos előkészületek azt mutatják, hogy Csád és a Száhel-övezet stabilizálása kiemelt cél a magyar külpolitikában, ugyanakkor a nemzetközi közvélemény előtt ezek a lépések eddig viszonylag rejtve maradtak. A jövőbeni fejlemények, valamint a magyar katonák bevetése Csádban és a régióban kulcsszerepet játszhatnak a magyar kormány afrikai stratégiájában.