Lázár János: Vajon marad-e a politikában 2026 után?Lázár János meglepően kiábrándult hangulatban beszélt a politikai jövőjéről a Spakli podcastban. Az építési és közlekedési miniszter arról nyilatkozott, hogy a 2026-os választáson már biztosan nem indul el egyéniben, és még nem döntötte el, hogy a politikában marad-e egyáltalán. „Nagyon régóta vagyok a politikában, és könnyen lehet, hogy másban is szívesen kipróbálnám magam. Tehát nem ragaszkodom a politikai pályához” – mondta. Lázár szerint eddigi munkája kerek és intakt, de 2026 után meglátja, milyen lehetőségek nyílnak előtte, milyen munkára és kooperációra lesz esélye.
Lázár arról is beszélt, hogy helyi képviselői munkáját befejezettnek tekinti, és úgy érzi, hogy 24 év után megújulásra van szükség a választókerületében. Úgy látja, sok fiatal és tehetséges ember van, akiknek időben kell átadni a helyet, hogy egy nagy csapat és egy agy közösség épülhessen fel.
Politikai Környezet és KihívásokA politikai környezetről szólva Lázár kiemelte, hogy a politika változóban van, és a nemzeti oldalt meg kell erősíteni. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyugati világban a politika egyre inkább az érzelmekre épül, ahol a cselekvés és az alkotás lehetősége csökken, és a teljesítmény nem mindig számít. „Az érzelmek felülírják a racionalitást, az értelmet a gyűlölet és az irigység jelentős mértékben befolyásolja” – mondta. Lázár úgy véli, hogy ilyen környezetben nehéz az állami szektorban vagy a politikában alkotni vagy építeni, és meg kell fontolnia, hogy máshol, például a magánszektorban, nagyobb tér vagy lehetőség nyílhat-e az építésre.
Az Építőipar Helyzete2023-at Lázár a magyar építőipar fekete évének nevezte, mivel minisztériuma 5000 milliárd forintnyi beruházást, vagyis több mint 300 építkezést állított le. Ennek következtében leépítések és cégeladások történtek az építőiparban. Ugyanakkor 2024-ben már lát javulást, mivel az infláció csökkenése és a magánberuházások növekedése kezdte konszolidálni a helyzetet. Az állam ugyan még nem tért vissza teljes mértékben az építőipari piacra, de az otthonteremtési támogatás bevezetésével mintegy 200 milliárd forintnyi forgalmat generálnának, amely főleg a kisebb építőipari cégeknek kedvezne.
Uniós Pénzek és Jövőbeli BeruházásokLázár szerint az Európai Bizottság továbbra is blokkolja a Magyarországnak járó uniós pénzek 55 százalékát politikai okok miatt, amit a magyar kormány külföldi tőkével és FDI-befektetésekkel próbál kompenzálni. Ezen beruházások során külön figyelmet kell fordítani a költségérzékenységre, mivel a magánberuházók más igényekkel rendelkeznek, mint az uniós támogatások esetében.
A vasúti pályák felújítása is napirendre került, mivel a jelenleg használt 6 ezer kilométernyi hálózatból körülbelül 3000-3500 kilométer áll sebességkorlátozás alatt. Lázár elmondta, hogy európai befektetési bankokkal tárgyalnak a szükséges hitelek felvételéről, és a következő négy évben több milliárd eurót terveznek fordítani a vasúti pálya felújítására és a késések megszüntetésére.
Jövőbeni Tervek és PerspektívákLázár bízik abban, hogy 2025 második felében és 2026-tól újra felfutnak az állami beruházások, jelentős út, vasút és hídépítések lesznek, beleértve a mohácsi híd építését is. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új budapesti kampuszát szimbolikus beruházásnak nevezte, amely 250-300 milliárd forintba kerül és 50 ezer négyzetméteres lesz. Továbbá tornacsarnokokat és kórházakat is fognak felújítani.
Lázár János jövője a politikában továbbra is kérdéses, azonban eddigi munkája és elkötelezettsége alapján biztosan még sokat hallunk majd róla, akár a politikai, akár a magánszektorban folytatja pályafutását.
