Az Európai Unió tagállamainak uniós nagykövetei jóváhagyták a Tanács és az Európai Parlament között decemberben létrejött ideiglenes megállapodást a médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, valamint a médiaszabadság, médiapluralizmus és szerkesztői függetlenség védelméről szóló új uniós törvényről. Az új szabályok garantálják a polgárok jogát a szabad és plurális információhoz, meghatározzák a tagállamok felelősségét a védelemhez, és céljuk a médiatér tisztaságának biztosítása.
A törvényt csak Magyarország nem támogatta, de nem rendelkezett vétójoggal. Az új szabályok célja a médiapluralizmus és a médiaszabadság erősítése az EU-ban, különös tekintettel a Magyarországon tapasztalt médiaszabadsági aggályokra. A javaslat az újságírók és médiaszolgáltatók védelmét, az átláthatóságot, valamint az online óriásplatformok és médiaszolgáltatók közötti kapcsolat szabályozását is szolgálja.
Az új törvény többek között a következőket tartalmazza:
1. Tagállamok felelőssége a közszolgálati médiaszolgáltatók pluralitásának és függetlenségének garantálásában.
2. Újságírók és médiaszolgáltatók hatékony védelme szakmai tevékenységük során.
3. Korlátozások az állami kényszerítő intézkedések alkalmazására az újságírók forrásai vagy bizalmas kommunikációja tekintetében.
4. Átláthatósági követelmények a médiaszolgáltatók tulajdonviszonyainak és az állami hirdetések átláthatóságának tekintetében.
5. Szabályok az online óriásplatformok és médiaszolgáltatók közötti kapcsolatra vonatkozóan a szerkesztői felelősség és az újságírói normák terén.
A törvény végleges szövegét most valamennyi hivatalos nyelven véglegesítik, és 2024 áprilisáig mindkét intézmény hivatalosan elfogadja. Ezt követően lép majd hatályba.
A jogszabály elfogadásához minősített többségre volt szükség, és a Tanács forrásai szerint csak Magyarország jelentette ki, hogy nem támogatja az indítványt. Ez azonban nem jelentett akadályt a döntés elfogadásához, mivel a vétójog a kérdésben nem érvényesült.
A jogszabály hatályba lépése után az Európai Bizottságnak a kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésére van lehetősége, ha valamelyik tagállam nem vagy nem megfelelően alkalmazza az európai médiatörvény előírásait. Az új törvény továbbá létrehoz egy új, független testületet, a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testületet, amely a nemzeti médiahatóságokból áll majd és támogatja a Bizottságot az új jogszabály és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv kulcsfontosságú rendelkezése
