Óbuda polgármestere, Dr. Kiss László, hónapok óta előzetes letartóztatásban van, és a legfrissebb hírek szerint egészen decemberig ott is marad. Ez az időszak a legtöbb közéleti személyiségnél a csendes visszavonulást jelentené, de a polgármester különleges módot talált arra, hogy továbbra is eljuttassa gondolatait a nyilvánossághoz: kézírásos leveleken keresztül küld üzeneteket, amelyeket munkatársai Facebook-oldalára posztolnak.
Különleges kommunikációs csatorna a börtönbőlA magyar közéletben ritka jelenség, hogy egy politikai vezető a rácsok mögül kommunikáljon. Kiss László esetében azonban ez nem mindennapi megoldás született: kézzel írt levelek formájában juttatja el üzeneteit a harmadik kerületi önkormányzathoz, és a posztok tartalmát így közvetítik a közösségi médiában. Ezzel a módszerrel – ha közvetetten is – sikerült „megtörnie a csendet”, ami számos támogatójának, követőjének és kritikusának figyelmét is felkeltette.
A legelső ilyen poszt során az adminok tájékoztatták az olvasókat, hogy a posztok közvetítésének mikéntje nem szokványos. A börtönből küldött levelek közérdekű témákra is reagálnak, így a polgármester nézőpontját és véleményét változatlanul közvetíteni tudják a közönség számára.
Politikai üzenetek a rácsok mögülKiss László a második posztjában már erőteljesen politikai hangot ütött meg, amikor szolidaritását fejezte ki azokkal, akik politikai koncepciós perek áldozatainak tartják magukat. A posztja szerint szolidaritást vállal Fekete-Győr Andrással és Szarvas Koppány Bendegúzzal, és minden politikai üldözött mellett kiállásra buzdít.
Ez a poszt egyes szám első személyben, erőteljes személyes hangvételben szólal meg, mintha maga a polgármester „pötyögte volna le” a szavakat. A poszt üzenetét, melyben a politikai üldözés ellen szól, sokan értelmezik úgy, mint egyértelmű állásfoglalást az önkormányzati és országos politikai feszültségek közepette.
Politikai fogvatartottként tekint magáraA posztokat kísérő szövegek rámutatnak arra is, hogy Kiss László magát politikai fogvatartottnak tartja, és az ügyét e megvilágításban igyekszik bemutatni. A politikai kontextus, amelybe helyezi saját esetét, a közéleti diskurzus egy újabb szintjére emeli a történetét, és továbbra is fenntartja a figyelmet.
A polgármester kitartó kommunikációja az őt támogató és kritizáló tábor számára is különös figyelmet érdemel. Ezzel az esettel ismét láthatóvá válik, hogy egy politikai személyiség akár a börtönből is próbálhatja elérni a nyilvánosságot, ha határozottan hisz az ügye igazában, és folyamatosan keres kapcsolatot a közösséggel.
