Így is lehet.
Tízmilliárd eurós adócsökkentést tervez a német pénzügyminisztérium az infláció hatásának ellensúlyozására, a szerdán ismertetett javaslat a tárca szerint több tízmillió ember helyzetét javítaná. Christian Lindner pénzügyminiszter berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy
az állam nem gazdagodhat az infláció révén a polgárai kárára,
ezért ki kell egyenlítenie az adóterhek inflációból fakadó növekedését.
A legfontosabb az úgynevezett hideg progresszió hatásának felszámolása. Ez a jelenség a progresszív — a jövedelem emelkedésével nem csupán több pénzt, hanem a jövedelem nagyobb hányadát elvonó — adórendszerekre jellemző, és akkor fordul elő, amikor az infláció ellensúlyozását szolgáló fizetésemelés miatt az adózó magasabb adósávba kerül.
Ez azt jelenti, hogy fizetésének reálértéke valójában nem változik, mégis úgy kell adóznia, mintha többet keresne, azaz rejtett, lopakodó adóemelés történik, ez pedig a Németországot is sújtó gazdasági nehézségek miatt elfogadhatatlan – húzta alá a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa.
Hozzátette, hogy az inflációkompenzációs törvény megalkotására tett javaslat másik fő eleme a családtámogatások, köztük a családi pótlék emelése. Kifejtette, a tárca számításai szerint a javaslat végrehajtásával 48 millió adófizető helyzetén lehet javítani, nettó jövedelmük az idén átlagosan 193 euróval emelkedne.
Ráadásul az adómentes jövedelem határának módosítása — miszerint jövőre 285 euróval 10 632 euróra, 2024-től pedig további 300 euróval 10 932 euróra emelkedik az adómentességi határ, vagyis csak ezen összegek felett kellene jövedelemadót fizetni — csökkentené a bürokráciát, mert több mint 270 ezerrel emelkedne mindazok száma, akiknek egyáltalán nem kellene adóbevallást készíteniük.
A miniszter hangsúlyozta, hogy
főleg az alacsony jövedelműek helyzetén javítanának,
a legtöbbet keresők esetében pedig nem egyenlítenék ki a hideg progresszió hatását, vagyis továbbra is évi 277 826 euró felett kellene a legmagasabb, 45 százalékos kulccsal adózni.
Azonban a koalíciós társak — a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek — éppen a társadalmi szolidaritásra hivatkozva bírálták az FDP-s vezetésű minisztérium javaslatát, mindkét párt szakpolitikusai úgy vélték, hogy a terv nem kellően kiegyensúlyozott, és a segítség nem oda érkezne, ahol a legnagyobb a szükség.
Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék – az 1973-as olajválság óta a legmagasabb – volt a fogyasztói árak éves szintű emelkedése. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására.
(MTI)
|
