van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
THE POST
HU
HOME POLITIKA FELKAVARÓ KÉKFÉNY KORONAVÍRUS YOUTUBE IMPRESSZUM 2021-03-08
< ugrás a legfrissebb hírekhez

Hivatalos: az EU legkorruptabb országa lettünk - elképesztő jelentés



Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa lettünk a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint. A most kiadott, 2020-ról szóló elemzés arra jut: a kormány arra használja fel a járványt, hogy tovább erősítse a hatalmát és hogy még több közpénzt alakítson magánpénzzé.

2010-ben az EU kilencedik legkorruptabb országának számított Magyarország a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexe szerint, azóta pedig szinte minden évben hátrébb csúsztunk a listán. Eddig legalább Bulgária mögöttünk volt, most azonban elkészült a TI legfrissebb listája, és ebben már a bolgárokat sem utasítottuk magunk mögé:

Magyarország, Bulgária és Románia hármas holtversenyben áll az EU utolsó helyén.

A 0-tól 100-ig tartó skálán, ahol a 100 a tökéletesen korrupciómentes állam, pontosan ugyanúgy 44 pont lett a magyar és a román teljesítmény, mint egy éve ilyenkor, az európai listán a bolgárok javítása miatt csúsztunk hátrébb. Globálisan a 180 ország közül egy helyet javítottunk, a 70.-ről a 69. helyre jöttünk fel. Hogy értsük, mit jelent Bulgáriával egy szinten lenni korrupciós kitettségben: arról az országról van szó, ahol tavaly az év botránya az volt, hogy az alvó miniszterelnököt aranytömbök, pénzkötegek és a fegyvere mellett fényképezték le titokban.

Azt már korábban, a nemzeti együttműködés rendszerét elemző sorozatunkban bemutattuk, hogy véletlenről szó sincs, amikor arról beszélünk, hogy egyre korruptabb hely Magyarország, a most elért utolsó hely teljesen tudatos munka eredménye. A Fidesz 2010-ben hatalomra kerülve rendszerszinten alakította át és tökéletesítette az addig is létező korrupciót, egyedi megvesztegetések helyett más utat választott: előbb a törvények átírásával meggyengítette a korrupció elleni védekezőképességet, közben a megbízható embereivel töltötte fel azokat a testületeket, amelyeknek a feladata a kormány ellenőrzése volna, és így várta, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus pénzosztása meginduljon. A TI mostani jelentése innen veszi fel a fonalat, és azt elemzi, hogy 2020-ban hogyan haladtak tovább ezek a folyamatok.

A koronavírus-járványra adott válaszokkal a kormány nem csupán a demokratikus kulisszák lebontását gyorsította fel:

„Míg a válságkezelésre szánt források mennyisége önmagában is elmaradt az elvárható szinttől, azok hasznosulása több mint kérdéses, mivel a támogatásban részesülő projektek egy része sokkal inkább szolgálta az új nemzeti tőkésréteg túlélését, semmint a gazdaság hosszú távú válságállóságának megerősítését”

– áll az elemzésben.

Erre példaként azt hozták fel, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott 83,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásból a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels fejlesztéseinek támogatására, valamint Balaton környéki jachtkikötők és luxusszállodák fejlesztésére is jutott, míg a válság által leginkább érintett budapesti szállodapiac kimaradt a programból.

A sportberuházásokra, valamint az egyházaknak juttatott támogatások jelentősen felülmúlták az egészségügy finanszírozásába bevont pluszforrásokat. Még úgy is, hogy az egészségügyi pénzek egy részét túlárazott eszközbeszerzésekre fordították, amelyek hasznából kormányközeli közvetítőcégek részesedtek.

A kormány a járvány elleni védekezés ürügyén a közérdekű adatok nyilvánosságára is újabb csapást mért – olvasható a jelentésben. Egyrészt a közérdekű adat-igénylések megválaszolására rendelkezésre álló 15 napos határidőt a háromszorosára növelte. Másrészt az Alaptörvény újabb, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány megnyitotta az utat az előtt, hogy tovább gyorsuljon a közpénzek magánvagyonná alakítása. Itt külön megemlítik a felsőoktatási intézményeik kiszervezését: az új rendszer a „világhírű alapítványi magánegyetemek működési modelljét mímeli, a valóságban azonban az egyetemfenntartó alapítványok közpénzből működnek és a hatalom bizalmát élvező személyek irányítása alatt állnak”.

A TI megpróbálta azt is számszerűsíteni, hogy mekkora volt a korrupció növekedési áldozata. Úgy számoltak: ha 90 százalékkal kisebb lett volna a közbeszerzések túlárazása az elmúlt évtized utolsó éveiben, akkor az 0,7–1,3 százalékponttal emelte volna meg a gazdaság éves növekedési ütemét. 2019-ben 4,6 százalék helyett 5,4 százalékkal nőhetett volna a gazdaság, a 2020-as visszaesés pedig a várható 6,5 százalék helyett 5,7 százalék lehetne.

Dánia és Új-Zéland a legjobbak

A korrupcióérzékelési indexet a Transparency International 12 szervezet 13 felmérése alapján, üzletemberek és szakértők értékeléseiből kiindulva állítja össze. Ahogy a neve is mutatja, nemcsak konkrét ügyeket gyűjtenek össze, hanem azt nézik, hogy az adott országban a közszférát mennyire érzik korruptnak.

A világ legkevésbé korrupt országai 2020-ban e szerint Dánia és Új-Zéland voltak, ezek a maximálisan elérhető 100 pontból 88-at szereztek. 85–85 pontot kapott Finnország, Svájc, Svédország és az élboly egyedüli autoriter államaként Szingapúr. Az Egyesült Államok 67 pontja évtizedes mélypontot jelent. Közép- és Kelet-Európa legjobban teljesítő állama, mint 2012 óta mindig, Észtország, 75 ponttal. A lista végén Szíria (14), Dél-Szudán (12) és Szomália (12) állnak, ott az állami intézményrendszer meg sem próbálkozik a közjó szolgálatával.

Ami a közbeszerzéseket illeti, ott folytatódott a korábbi tendencia: miközben papíron törvényes volt az eljárások nagy része, a kormányhoz közeli cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékában egyedül, versenytárs nélkül indultak 2019-ben, majd 2020 elejére ez az arány 68 százalékra nőtt – idézi a TI a Korrupciókutató Központ elemzését.

A járvány előtt hét éven át nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ennek ellenére a gazdaságunk súlyos szerkezeti problémái továbbra is megmaradtak. A jelentés arra a megállapításra jut:

A jogállami rombolás és az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a soha nem látott európai uniós támogatás ellenére az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára.

hvg
Ezt olvassa mindenki:
Orbánék távozásáról cikkez a Washington Post  
Óriási botrány: 260 milliót sikkasztott az OTP egyik régióvezetője  
Kövess minket:
     
A hét hírei:
Orbánék távozásáról cikkez a Washington Post
Durván megérzi majd a tárcád ha megszeged a védelmi intézkedéseket - mutatjuk mennyire
Mesterlövész védi Áder Jánost
Tállai szerint a Gyurcsány-kormány egyáltalán nem segített az adósoknak
A 2008-2009-es gazdasági összeomlás után megtapasztalhatta Magyarország, milyen következménye...
Kezdődik: a Fidesz felszólítja a főváros vezetését
A budapesti Fidesz felszólítja a főváros vezetését, hogy fizesse vissza a vendéglátósoknak ...
600 milliárdnál is többet költött az Orbán kormány a menekültválság kezelésére és terrorellenes intézkedésekre
Miközben a Népszava cikke szerint már 2017-ben sem teljesültek a tömeges bevándorlás okozta v...
Szinte szabadon jöhetnek az ukrán állampolgárok Magyarországra a határ közelében élők szerint
Szinte szabadon jöhetnek az ukrán állampolgárok Magyarországra - ezt mondják a határ közelében élők. Ha igazolják, hogy üzleti céllal érkeznek, akkor mindenféle korlátozás nélkül b...
  
Orbánék távozásáról cikkez a Washington Post
Orbán Viktor messzire vitte Magyarországot a demokráciától, de most az európai szövetségesek ellene fordulnak, azaz az EU a jelek szerint már nem lesz olyan kényelmes fészek a feltörekvő ...
  
Ezt vágta felesége fejéhez Gáspár Győző - Hogy merte megtenni vele?
Ez minden nőnél kiveri a biztosítékot. Erősen indít a LifeTV-n ma este kezdődő új celebreality, a Van életünk. A Berkiék, a Gáspárék vagy éppen Alekoszék életébe bepillantó műsor...
  
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU  
THE POST

Hivatalos: az EU legkorruptabb országa lettünk - elképesztő jelentés



Eddig legalább Bulgária korruptabb volt nálunk, most azonban velük és Romániával hármas holtversenyben az EU legkorruptabb országa lettünk a Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint. A most kiadott, 2020-ról szóló elemzés arra jut: a kormány arra használja fel a járványt, hogy tovább erősítse a hatalmát és hogy még több közpénzt alakítson magánpénzzé.

2010-ben az EU kilencedik legkorruptabb országának számított Magyarország a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexe szerint, azóta pedig szinte minden évben hátrébb csúsztunk a listán. Eddig legalább Bulgária mögöttünk volt, most azonban elkészült a TI legfrissebb listája, és ebben már a bolgárokat sem utasítottuk magunk mögé:

Magyarország, Bulgária és Románia hármas holtversenyben áll az EU utolsó helyén.

A 0-tól 100-ig tartó skálán, ahol a 100 a tökéletesen korrupciómentes állam, pontosan ugyanúgy 44 pont lett a magyar és a román teljesítmény, mint egy éve ilyenkor, az európai listán a bolgárok javítása miatt csúsztunk hátrébb. Globálisan a 180 ország közül egy helyet javítottunk, a 70.-ről a 69. helyre jöttünk fel. Hogy értsük, mit jelent Bulgáriával egy szinten lenni korrupciós kitettségben: arról az országról van szó, ahol tavaly az év botránya az volt, hogy az alvó miniszterelnököt aranytömbök, pénzkötegek és a fegyvere mellett fényképezték le titokban.

Azt már korábban, a nemzeti együttműködés rendszerét elemző sorozatunkban bemutattuk, hogy véletlenről szó sincs, amikor arról beszélünk, hogy egyre korruptabb hely Magyarország, a most elért utolsó hely teljesen tudatos munka eredménye. A Fidesz 2010-ben hatalomra kerülve rendszerszinten alakította át és tökéletesítette az addig is létező korrupciót, egyedi megvesztegetések helyett más utat választott: előbb a törvények átírásával meggyengítette a korrupció elleni védekezőképességet, közben a megbízható embereivel töltötte fel azokat a testületeket, amelyeknek a feladata a kormány ellenőrzése volna, és így várta, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus pénzosztása meginduljon. A TI mostani jelentése innen veszi fel a fonalat, és azt elemzi, hogy 2020-ban hogyan haladtak tovább ezek a folyamatok.

A koronavírus-járványra adott válaszokkal a kormány nem csupán a demokratikus kulisszák lebontását gyorsította fel:

„Míg a válságkezelésre szánt források mennyisége önmagában is elmaradt az elvárható szinttől, azok hasznosulása több mint kérdéses, mivel a támogatásban részesülő projektek egy része sokkal inkább szolgálta az új nemzeti tőkésréteg túlélését, semmint a gazdaság hosszú távú válságállóságának megerősítését”

– áll az elemzésben.

Erre példaként azt hozták fel, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott 83,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásból a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels fejlesztéseinek támogatására, valamint Balaton környéki jachtkikötők és luxusszállodák fejlesztésére is jutott, míg a válság által leginkább érintett budapesti szállodapiac kimaradt a programból.

A sportberuházásokra, valamint az egyházaknak juttatott támogatások jelentősen felülmúlták az egészségügy finanszírozásába bevont pluszforrásokat. Még úgy is, hogy az egészségügyi pénzek egy részét túlárazott eszközbeszerzésekre fordították, amelyek hasznából kormányközeli közvetítőcégek részesedtek.

A kormány a járvány elleni védekezés ürügyén a közérdekű adatok nyilvánosságára is újabb csapást mért – olvasható a jelentésben. Egyrészt a közérdekű adat-igénylések megválaszolására rendelkezésre álló 15 napos határidőt a háromszorosára növelte. Másrészt az Alaptörvény újabb, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány megnyitotta az utat az előtt, hogy tovább gyorsuljon a közpénzek magánvagyonná alakítása. Itt külön megemlítik a felsőoktatási intézményeik kiszervezését: az új rendszer a „világhírű alapítványi magánegyetemek működési modelljét mímeli, a valóságban azonban az egyetemfenntartó alapítványok közpénzből működnek és a hatalom bizalmát élvező személyek irányítása alatt állnak”.

A TI megpróbálta azt is számszerűsíteni, hogy mekkora volt a korrupció növekedési áldozata. Úgy számoltak: ha 90 százalékkal kisebb lett volna a közbeszerzések túlárazása az elmúlt évtized utolsó éveiben, akkor az 0,7–1,3 százalékponttal emelte volna meg a gazdaság éves növekedési ütemét. 2019-ben 4,6 százalék helyett 5,4 százalékkal nőhetett volna a gazdaság, a 2020-as visszaesés pedig a várható 6,5 százalék helyett 5,7 százalék lehetne.

Dánia és Új-Zéland a legjobbak

A korrupcióérzékelési indexet a Transparency International 12 szervezet 13 felmérése alapján, üzletemberek és szakértők értékeléseiből kiindulva állítja össze. Ahogy a neve is mutatja, nemcsak konkrét ügyeket gyűjtenek össze, hanem azt nézik, hogy az adott országban a közszférát mennyire érzik korruptnak.

A világ legkevésbé korrupt országai 2020-ban e szerint Dánia és Új-Zéland voltak, ezek a maximálisan elérhető 100 pontból 88-at szereztek. 85–85 pontot kapott Finnország, Svájc, Svédország és az élboly egyedüli autoriter államaként Szingapúr. Az Egyesült Államok 67 pontja évtizedes mélypontot jelent. Közép- és Kelet-Európa legjobban teljesítő állama, mint 2012 óta mindig, Észtország, 75 ponttal. A lista végén Szíria (14), Dél-Szudán (12) és Szomália (12) állnak, ott az állami intézményrendszer meg sem próbálkozik a közjó szolgálatával.

Ami a közbeszerzéseket illeti, ott folytatódott a korábbi tendencia: miközben papíron törvényes volt az eljárások nagy része, a kormányhoz közeli cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékában egyedül, versenytárs nélkül indultak 2019-ben, majd 2020 elejére ez az arány 68 százalékra nőtt – idézi a TI a Korrupciókutató Központ elemzését.

A járvány előtt hét éven át nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ennek ellenére a gazdaságunk súlyos szerkezeti problémái továbbra is megmaradtak. A jelentés arra a megállapításra jut:

A jogállami rombolás és az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a soha nem látott európai uniós támogatás ellenére az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára.

hvg
Legolvasottabbak
Orbánék távozásáról cikkez a Washington Post
Óriási botrány: 260 milliót sikkasztott az OTP egyik régióvezetője
Tállai szerint a Gyurcsány-kormány egyáltalán nem segített az adósoknak
Most érkezett
Vége: elhunyt a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja
Micsoda teljesítmény: Zámbó Krisztián szerelme szétzúzott egy kocsit
Áll a bál Velencén a hétvégi tömeg miatt
Kövess minket!
     
Kezdődik: a Fidesz felszólítja a főváros vezetését
600 milliárdnál is többet költött az Orbán kormány a menekültválság kezelésére és terrorellenes intézkedésekre
Szinte szabadon jöhetnek az ukrán állampolgárok Magyarországra a határ közelében élők szerint
Orbánék távozásáról cikkez a Washington Post
Ezt vágta felesége fejéhez Gáspár Győző - Hogy merte megtenni vele?
Kiderült hány millióra büntették Gődényt a februári tüntetés miatt
Szijjártó Péter elment Japánba, hogy megmondja, Brüsszellel baj van
Varga Judit szerint magyarország nem bírál egyetlen tagállamot sem, de elvárjuk, hogy minket se támadjanak
Elképesztő hány forintba kerül egy euró
A tatai polgármester karanténból, egyedül hozhat a luxusszállodának kedvező döntést
Huszonhét lélegeztetőgép érkezik Magyarországról Szlovákiába
Jakab Péter: Más fideszesek Európát gázkamrának nevezik, vagy például engem jákoboznak
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU