Elképesztő: a háttérben minden évben többmilliárdos vagyont örököl az állam

Évente 1500-1600 esetben fordul elő, hogy örökös híján az államhoz kerül egy elhunyt minden vagyona – tudta meg az rtl.hu a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. Az összesen több milliárd forint értékű hagyaték azonban gyakran sok problémával jár, sőt van olyan év, amikor több az örökölt adósság, mint az értékesíthető vagyon.

Nagyjából évi 4,5 milliárd forint értékű vagyonhoz jut az állam az örökös nélküli halálesetek következtében – tudta meg az rtl.hu.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) adatai szerint az elmúlt években általában 1500-1600 alkalommal – azaz az összes haláleset nagyjából egy százalékánál – indult olyan hagyatéki ügy, amikor az elhunytnak nem találhatók az örökösei, vagy azok visszautasítják a hagyaték átvételét.

Ezekben az esetekben az örökös az állam lesz, amely nemcsak a vagyont lesz köteles átvenni és kezelni, hanem – az örökölt vagyon értékéig – az esetleges adósságért is felelősséget kell vállalnia.

„Ha valaki egyenesági örökös és végintézkedés nélkül hal meg, akkor a hagyaték a szülőket, majd a testvéreket, illetve az ő leszármazottaikat illeti. Mindez visszamegy egészen a nagyszülőkig, dédszülőkig azaz csak egészen ritkán fordul elő, hogy végül az államhoz kerül valakinek a vagyona vagy az adóssága” – mondta az rtl.hu-nak Bálint László György ügyvéd.

Az örökösöket az utolsó lakhely szerinti önkormányzatnak kell felkutatnia, ennek hatékonysága azonban változó, van amikor kimerül abban, hogy kifüggesztik a helyi hirdetőtáblára: keresik a hozzátartozókat.

Az MNV adatai szerint az állam által örökölt vagyon legnagyobb részét az ingatlanok teszik ki, ezek együttes értéke évente nagyjából 3,5-4 milliárd forint.

Az ingóságok viszont jellemzően ritkán képviselnek nagyobb értéket, inkább csak nehezen értékesíthető tárgyak szerepelnek ezen a soron, de még így is összejön ezekből évente 100-150 millió forint.

A vállalatok értéke szintén nem számottevő, és költségvetési szempontból az állam által örökölt készpénz nagysága sem jelentős.

A hagyatéki teherre vonatkozó adatoknál nagy a szórás (ráadásul a lapunknak adott válaszok idején még nem voltak meg a 2021-es és a 2022-es értékek), 2020-ban mindenesetre 6,7 milliárd forint adósságot örökölt az állam, míg 2019-ben 1,6 milliárd forint volt a hagyatéki teher.

Mindez azt jelenti, hogy 2020-ban például több terhet örökölt az állam, mint vagyont. „Ezekért az adósságokért azonban az állam csak a hagyaték erejéig felel, azaz ha az örökség értékénél nagyobb a teher, a hitelezők csak részben vagy egyáltalán nem kapják vissza azt a pénzt, amit az elhunytnak adtak" – fogalmazott Bálint László György.

Forrásaink szerint egyébként az állam szempontjából nem számít különösebben jó üzletnek, ha örököl valamit. Az ingatlanok esetében például gondoskodnia kell a költségek befizetéséről és a fenntartásról is, így általában jobban megéri, ha eladja a házakat, lakásokat.

A legtöbb államhoz kerülő ingatlan ráadásul nem is túl értékes, gyakran hitel terheli, mint ahogyan általában a cégek esetében sem a legsikeresebbekről derül ki, hogy nincs örökös. Az ingóságok jelentős része szintén értéktelen.
Egyre többen írnak végrendeletet

Magyarországon nincs pontos statisztika arról, hogy hányan készítenek végrendeletet. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ugyanakkor korábban több felmérést is végzett a végrendelkezési szokásokról, legutóbb 2018-ban, amelyből az derült ki, hogy körülbelül

a magyar lakosság 10 százalékának lehet végrendelete. Az ennél korábbi felmérések jóval alacsonyabb arányt, 4-5 százalékot mértek.

„A végintézkedések számának növekedése több éves tendencia, elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon. Ez elsősorban a vagyonosodással függ össze: míg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének, addig az elmúlt három évtizedben megerősödött a középosztály és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, akik már sokszor előre megtervezik a vagyonuk átörökítését. Tehát nem a haláluk közeledtével végrendelkeznek, hanem akár évekkel, évtizedekkel korábban” – közölte az rtl.hu megkeresésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

A szervezet szerint ezt a közjegyzők hivatalos nyilvántartása is megerősíti:

tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban,

és a világjárvány előtthöz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos a növekedés.

A közjegyzők által vezetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába azonban évente csak néhány ezer végrendelet tényét jegyzik be. (Ez a nyilvántartás a végrendelet előkerülését segíti, mert a hagyatéki eljárás esetén a közjegyzőnek le kell kérdeznie, hogy az elhunytnak volt-e ide bejegyzett végakarata.)

A MOKK szerint ugyanakkor a végintézkedések töredéke kerül be ebbe a nyilvántartásba, sok ezer házilag készített végrendelet lapulhat otthon, amelyek többsége érvénytelen lehet, vagy elő sem kerül a hagyatéki eljárásig.

Angolszász országokban több a végrendelet

Általánosságban elmondható, hogy az angolszász országokban sokkal elterjedtebb a végrendelkezés, mint a kontinentális jogrendű országokban, ahol sokkal inkább érvényesül a törvény öröklési szabályozása. A végrendelkezési hajlandóság és a vagyon között is összefüggés van: a volt szocialista országokban például kevesebben készítenek végrendeletet, mint például Németország nyugati felén.





Európa megtalálta Orbán Viktor gyengepontját? - megdöbbentő javaslattal álltak elő ellene

Amennyiben ez igazolódik, az Orbán-kormány ellen....