van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
THE POST
HU
HOME POLITIKA FELKAVARÓ KÉKFÉNY KORONAVÍRUS YOUTUBE IMPRESSZUM 2021-03-06
< ugrás a legfrissebb hírekhez

Döntött az Alkotmánybíróság a paksi titkolózással kapcsolatban



Az Ab szerint az információszabadság fontos, de nem korlátozhatatlan alapjog.

Csaknem hat évvel az országgyűlési képviselők egynegyede által benyújtott beadvány beérkezése után, az Alkotmábnybíróság most kimondta: sem az Alaptörvénybe, se nemzetközi szerződésbe nem ütközik a Paks II. atomerőmű-építésről szóló törvényben előírt 30 éves titkosítás. A testület a témával foglalkozó ötödik ülésén döntötte ezt el, de úgy, hogy egyszer több mint három, egyszer majdnem két évre félretette az ügyet.

A 2015-ben elfogadott törvény az üzleti és műszaki, valamint a döntések megalapozását szolgáló adatokat minősítette titkossá. Később ezt úgy szűkítették, hogy ez akkor érvényes, ha a nyilvánosság nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene. A jogszabályt rögtön tiltakozás fogadta, de a kormány nem engedett.

A lényegen az se változtatott, hogy egy bírói ítélet elrendelte 11 környezetvédelmi hatástanulmány kiadását. Többek között a HVG is pert indított a szerződések megismerésére, 2019-ben meg is nyerte, de számos részt kitakartak, a mellékleteket pedig eleve nem adták ki. A Magyar Villamos Művek (MVM) közzétette a szerződésből, amit muszáj volt, de az akkor megadott link ma már nem él.

Az ellenzéki képviselők panaszának lényege az volt, hogy a tilalom minden adatra vonatkozik, anélkül, hogy a korlátozás indokoltságának felülvizsgálatát meghatározott időközönként előírná, és így a bírósághoz fordulás joga formálissá válik, mert a bíróság nem bírálhatja felül az adatkezelő álláspontját.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese (még Székely László és Szabó Marcel, az utóbbi most mint alkotmánybíró ezért nem is vett részt a döntésben) aránytalan sérelemnek nevezte a nyilvánosság korlátozását, amely „kizárja a jelen nemzedék társadalmi részvételének lehetőségét, ellehetetleníti a döntés során a jövő nemzedékek érdekeinek többoldalú becsatornázását”. Óvatos kritikával élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely szerint a harmincéves korlátozási időszak nem zárja ki, hogy az adatkezelő saját döntése szerint közzétegyen olyan adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala nem sért nemzetbiztonsági érdeket, vagy szellemi alkotáshoz fűződő jogot.

Ezzel szemben Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter kijelentette: a beruházás – jellege miatt – az állam külső és belső biztonságát, valamint energiaellátásának garantálását rendkívül nagymértékben érinti, ami bizonyos adatok esetében indokolja a nyilvánosság-korlátozást.

Az Alkotmánybíróság a pró és kontra érveket megismerve kifejtette: az információszabadság kiemelt fontosságú, de nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog. A törvényben szereplő nyilvánosság-korlátozás a magyar–orosz megállapodás alapján és a beruházás jellege miatt, az üzleti és műszaki adatok védelme érdekében „felértékelődően védendő érdekek fényében igazolható, legitim célt szolgál”. Ezért elfogadható akkor is, ha túlmegy az információszabadságról szóló törvényben megengedett korlátozáson. Az alkotmánybírák többsége szerint a megtagadás jogszerűségét és indokait az adatkezelőnek bizonyítania kell, a bíróság pedig mind a megtagadás jogszerűségét, mind annak tartalmi indokoltságát vizsgálja, ha hozzá fordulnak. Vagyis a képviselők ezzel ellentétes állítása nem igaz – állapították meg. A 30 év pedig hosszú ugyan, de nem kötelező ilyen soká fenntartani a titkot, hiszen az „kizárólag akkor alkalmazható, ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához”.

Mindehhez az Ab „a jogalkalmazást segítendő” alkotmányos követelményként kimondta: a 30 éves titkosítás az Orosz Kijelölt Szervezet (a Roszatom) és a Magyar Kijelölt Szervezet (az MVM Paks II. Zrt.) „alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők”.

Két alkotmánybíró, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs nem értett egyet a határozattal. Leszavazott véleményük szerint „a beruházás léptéke és a vele járó felelősség a társadalom bizalmát igényli, és ez csak a lehetséges legnagyobb – a biztonsági szempontokat nem veszélyeztető – nyilvánosság biztosításával érhető el.” Elfogadják, hogy lehetnek nyilvánosságra nem hozható adatok, de elég lenne azokat az általánosan érvényes szabályok szerint, külön és egyenként titkosnak minősíteni.

hvg
Ezt olvassa mindenki:
Az a helyzet, drága luxus-miniszterelnök úr... - Jakab páros lábbal szállt bele Orbánba  
Nyíregyházát irigyli mindenki: elképesztő stadion épül, 19,1 milliárd forintban határozták meg a keretet  
Kövess minket:
     
A hét hírei:
Orbán: az egész rendszert meg kellett állítani - ideiglenesen leállították a tömeges oltást
Bejelentés: Bezárnak az óvodák és iskolák, két hétre bezár szinte minden üzlet is
Óriási pénzmosás gyanúja borzolja a kedélyeket Magyarországon
Óriási pénzmosás gyanúja borzolja a kedélyeket Magyarországon
A Tolna megyei rendőrség gyanúja szerint legalább 50 millió forint, bűncselekményből szárma...
Valami nagyon érdekes dolog történhet a háziorvosokkal kapcsolatban
Fontos hiányosságra hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara, miszerint nem látnak bizto...
Folyamatosan emelik a nyugdíj korhatárát féléves lépésekkel
Ahogyan azt az egész európai társadalomban is tapasztalhatjuk: öregszik a lakosság, egyre több...
Majka kiborult: „Vajon ezeket mennyire lehetne elküldeni a büdös pics.ba?”
A közösségi oldalán adott hangot felháborodásának Majka az FFP2-es maszkok ára miatt. A napokban teljes lezárásról döntött a kormány. Orbán Viktor ma írta alá a szigorításokról sz...
  
További szigorítások - egy helyen összeszedve mit szabad és mit nem, kiket érint és kiket nem
A kormány kihirdette „a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendeletet”, amit március 8-tól kell alkalmazni. A jogszabály...
  
Figyelem! - Érkeznek a csekkek a NAV-tól
Sokan már kézhez kapták, másokhoz pedig a napokban érkeznek meg a helyi adószámla-kivonatokat és a fizetendő adójukat tartalmazó postai csekkek. Mintegy 73 ezer levelet kézbesítenek a m...
  
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU  
THE POST

Döntött az Alkotmánybíróság a paksi titkolózással kapcsolatban



Az Ab szerint az információszabadság fontos, de nem korlátozhatatlan alapjog.

Csaknem hat évvel az országgyűlési képviselők egynegyede által benyújtott beadvány beérkezése után, az Alkotmábnybíróság most kimondta: sem az Alaptörvénybe, se nemzetközi szerződésbe nem ütközik a Paks II. atomerőmű-építésről szóló törvényben előírt 30 éves titkosítás. A testület a témával foglalkozó ötödik ülésén döntötte ezt el, de úgy, hogy egyszer több mint három, egyszer majdnem két évre félretette az ügyet.

A 2015-ben elfogadott törvény az üzleti és műszaki, valamint a döntések megalapozását szolgáló adatokat minősítette titkossá. Később ezt úgy szűkítették, hogy ez akkor érvényes, ha a nyilvánosság nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene. A jogszabályt rögtön tiltakozás fogadta, de a kormány nem engedett.

A lényegen az se változtatott, hogy egy bírói ítélet elrendelte 11 környezetvédelmi hatástanulmány kiadását. Többek között a HVG is pert indított a szerződések megismerésére, 2019-ben meg is nyerte, de számos részt kitakartak, a mellékleteket pedig eleve nem adták ki. A Magyar Villamos Művek (MVM) közzétette a szerződésből, amit muszáj volt, de az akkor megadott link ma már nem él.

Az ellenzéki képviselők panaszának lényege az volt, hogy a tilalom minden adatra vonatkozik, anélkül, hogy a korlátozás indokoltságának felülvizsgálatát meghatározott időközönként előírná, és így a bírósághoz fordulás joga formálissá válik, mert a bíróság nem bírálhatja felül az adatkezelő álláspontját.

Az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese (még Székely László és Szabó Marcel, az utóbbi most mint alkotmánybíró ezért nem is vett részt a döntésben) aránytalan sérelemnek nevezte a nyilvánosság korlátozását, amely „kizárja a jelen nemzedék társadalmi részvételének lehetőségét, ellehetetleníti a döntés során a jövő nemzedékek érdekeinek többoldalú becsatornázását”. Óvatos kritikával élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, amely szerint a harmincéves korlátozási időszak nem zárja ki, hogy az adatkezelő saját döntése szerint közzétegyen olyan adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala nem sért nemzetbiztonsági érdeket, vagy szellemi alkotáshoz fűződő jogot.

Ezzel szemben Trócsányi László akkori igazságügyi miniszter kijelentette: a beruházás – jellege miatt – az állam külső és belső biztonságát, valamint energiaellátásának garantálását rendkívül nagymértékben érinti, ami bizonyos adatok esetében indokolja a nyilvánosság-korlátozást.

Az Alkotmánybíróság a pró és kontra érveket megismerve kifejtette: az információszabadság kiemelt fontosságú, de nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog. A törvényben szereplő nyilvánosság-korlátozás a magyar–orosz megállapodás alapján és a beruházás jellege miatt, az üzleti és műszaki adatok védelme érdekében „felértékelődően védendő érdekek fényében igazolható, legitim célt szolgál”. Ezért elfogadható akkor is, ha túlmegy az információszabadságról szóló törvényben megengedett korlátozáson. Az alkotmánybírák többsége szerint a megtagadás jogszerűségét és indokait az adatkezelőnek bizonyítania kell, a bíróság pedig mind a megtagadás jogszerűségét, mind annak tartalmi indokoltságát vizsgálja, ha hozzá fordulnak. Vagyis a képviselők ezzel ellentétes állítása nem igaz – állapították meg. A 30 év pedig hosszú ugyan, de nem kötelező ilyen soká fenntartani a titkot, hiszen az „kizárólag akkor alkalmazható, ha ahhoz nagyobb társadalmi érdek fűződik, mint az érintett adatok nyilvánosságához”.

Mindehhez az Ab „a jogalkalmazást segítendő” alkotmányos követelményként kimondta: a 30 éves titkosítás az Orosz Kijelölt Szervezet (a Roszatom) és a Magyar Kijelölt Szervezet (az MVM Paks II. Zrt.) „alvállalkozói vonatkozásában csak akkor alkalmazható, ha azok közfeladatot ellátó szervezetnek tekintendők”.

Két alkotmánybíró, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs nem értett egyet a határozattal. Leszavazott véleményük szerint „a beruházás léptéke és a vele járó felelősség a társadalom bizalmát igényli, és ez csak a lehetséges legnagyobb – a biztonsági szempontokat nem veszélyeztető – nyilvánosság biztosításával érhető el.” Elfogadják, hogy lehetnek nyilvánosságra nem hozható adatok, de elég lenne azokat az általánosan érvényes szabályok szerint, külön és egyenként titkosnak minősíteni.

hvg
Legolvasottabbak
Az a helyzet, drága luxus-miniszterelnök úr... - Jakab páros lábbal szállt bele Orbánba
Nyíregyházát irigyli mindenki: elképesztő stadion épül, 19,1 milliárd forintban határozták meg a keretet
Óriási pénzmosás gyanúja borzolja a kedélyeket Magyarországon
Most érkezett
Eldőlt: Jövő héttől kötelezően rendelik ki az orvoshallgatókat az OMSZ-hez
Eldölt: Jövő héttől kötelezően rendelik ki az orvoshallgatókat az OMSZ-hez
Hollik szerint a bal oldal csak össze vissza beszél, ahányan vannak annyifélét beszélnek
Kövess minket!
     
Valami nagyon érdekes dolog történhet a háziorvosokkal kapcsolatban
Folyamatosan emelik a nyugdíj korhatárát féléves lépésekkel
Majka kiborult: „Vajon ezeket mennyire lehetne elküldeni a büdös pics.ba?”
További szigorítások - egy helyen összeszedve mit szabad és mit nem, kiket érint és kiket nem
Figyelem! - Érkeznek a csekkek a NAV-tól
Hivatalos: Novák Katalin a legbefolyásosabb magyar nő
Valami nagyon érdekes dolog történhet a háziorvosokkal kapcsolatban
Operatív törzs: Elmarad a hétvégi tömeges oltás az AstraZenecával
Varga Judit nem aprózza el: egyeztetni fog a Google vezetőivel
A belgáknak egyáltalán nem hiányzik a Fidesz
Teljesen elfogyott az eMAG saját maszkkészlete
Igazolással bizonyítja Bayer Zsolt, hogy kínai vakcinát kapott
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU