Lázár János a múlt héten előállt egy javaslattal, amely szerint a jövőben a magyar kormánynak sokkal nagyobb önrésszel kellene támogatnia a vidékfejlesztési uniós pályázatokat. Ez pedig, úgy tűnik annyira elnyerte Orbán Viktor tetszését, hogy már kormányhatározat is született róla. A Magyar Közlöny január 11-én megjelent számában egyetlen egy határozat szerepel, amely szerint

2021-től az eddigi 15 százalék helyett 80 százalékos társfinanszírozást fizet a magyar kormány a vidékfejlesztési uniós támogatások mellé. A határozatban három döntés szerepel, amelyek szerint "a vidéki Magyarország megújítása, a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése, a magyar élelmiszerönrendelkezés és exportpotenciál erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése és a gazdálkodók számára kiszámítható agrártámogatások érdekében

egyetért azzal, hogy a 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25%-os forrás kerüljön átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe;
egyetért azzal, hogy a 2021–2027. évek tekintetében 80%-os nemzeti társfinanszírozás kerüljön biztosításra a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára;
egyetért azzal, hogy a 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5%, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100% támogatáscsökkentéssel kerüljön végrehajtásra."


Ezek közül a második döntés tűnik a leginkább fajsúlyosnak, az első és a harmadik olyan gyakorlatokat vezet át a következő ciklusba, amelyek eddig is működtek. A Portfolio.hu gyors utánaszámolása szerint ugyanis ez azt jelenti, hogy megnégyszereződik majd a vidékfejlesztésre költött forráskeret. Ezek szerint

a magyar kormány több évre elosztva összesen nagyjából 3800 milliárd forinttal többet költ majd ezekre az agrártámogatásokra, mint az eddigi modell szerint költött volna.A megnövekedett támogatásokat először 2022-től, vagyis a választás évében kezdené el kifizetni a kormány. Hogy pontosan kik járnak majd jól ezzel a megnövekedett összeggel, az még kérdés, főleg annak a kérdése, hogy ezeket a vidékfejlesztési támogatástokat milyen jogcímen osztják majd el. Az uniós agrártámogatások egy részét területi alapon osztják, ez a KAP I. pillére, a II. pillérbe pedig a vidékfejlesztési pénzek tartoznak, amiket pályázatok alapján télnek oda. Ebbe a kategóriába nagyon sok minden tartozik a településkép fejlesztésétől gépbeszerzéseken át az állatjóléti támogatásokig.

Ahogy azt a K-monitor évek óta összesíti, az agrártámogatásokat Magyarországon meglehetősen egyenlőtlenül osztják el, 2019-ben az összes agrártámogatás 77,4 százalékát az agrárvállalkozók leggazdagabb 10 százaléka kapta meg, köztük az olyan mezőgazdasági óriások, mint Csányi Sándor vagy Mészáros Lőrinc célcsoportja. Az összes támogatásnak viszont csak egy részét teszik ki az ilyen vidékfejlesztési támogatások, amelyeknek egy részére tudnak a mezőgazdaság legnagyobb szereplői is pályázni, a többi viszont inkább a helyi erős emberek, polgármesterek támogatására, adott esetben pedig a kisebb, rászoruló gazdák támogatására lehet alkalmas.