Tele van a világsajtó azzal, hogy a magyar és a lengyel kormány meg akarja vétózni az EU költségvetését, és a bele tervezett óriási gazdaságélénkítő csomagot. Csütörtökön a két miniszterelnök találkozóján megerősítették Orbán és Morawiecki véd- és dacszövetségét a vétó ügyében, és világossá tették, hogy ameddig a többi ország és az Európai Parlament nem engedi el a jogállamisági mechanizmus sürgős bevezetését, addig blokkolják az összesen 1800 milliárd euró felszabadítását.

Orbán Viktor csütörtökön azt is elmondta, hogy Magyarországnak nincs szüksége a gazdaságélénkítő csomagból ide eső részre. "Magyarországnak semmilyen pénzügyi vesztesége nem származik abban az esetben sem, ha nem jön létre az európai válságkezelési alap" - jelentette ki, és azt is hozzátette, hogy "tévednek azok az újságírók, jogászok, politikusok, akik azt hiszik, ez pénzügyi kérdés, ugyanis ezt a vitát pénzzel nem lehet megoldani".

A hivatalos magyar kormányzati álláspont tehát az, hogy a pénz nem számít. Ehhez képest a magyar kormány bürokratái szorgalmasan dolgoznak a pénz elosztásán, és erről folyamatosan egyeztetnek az Európai Bizottság illetékeseivel.
Orbán azt mondja, hogy a pénz nem számít, de az emberei papíron már osztják az eurómilliárdokat

Ágostházy Szabolcs, az ITM államtitkára egy pénteki konferencián arról beszélt, hogy az egyeztetések jó hangulatúak, előre mutatók, és a politikai viták egyáltalán nem befolyásolják Brüsszel és Budapest együttműködését a pénz elosztási menetéről szóló megbeszéléseken. Megállapításait megerősítették a Bizottság képviselői is.

Az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett online konferencián az is elhangzott, hogy a magyar kormány már egy hete, november 20-án megküldte Brüsszelnek, hogy mire kívánja elkölteni az EU gazdaságélénkítő csomagjából a Magyarországnak járó pénzt. Ezzel a lelkesebb tagállamok közé tartozunk, hiszen a tervek véglegesítésére 2021 április 30. a végső határidő, és vannak országok, amelyek még egyáltalán nem tartanak annyira előre a tervezgetésben, mint a magyar.

Vagyis a kormányfő tervezett vétója ellenére a magyar államigazgatás gőzerővel dolgozik a pénz elköltéséhez szükséges tervek brüsszeli engedélyeztetésén.

Megkérdeztük Ágostházy államtitkárt, hogy ha a miniszterelnök szerint "semmilyen veszteség sem érné" Magyarországot, ha nem kapnánk meg a pénzt, akkor nem érzi-e feleslegesnek a pénz lehívhatóságáért kifejtett munkát. Azt mondta, hogy a miniszterelnöknek teljesen igaza volt, mert ezeket a terveket az EU hozzájárulása nélkül, saját forrásból is megvalósítaná Magyarország, legfeljebb valamivel lassabban. Ezért a tervek nem feleslegesek, és csupa olyan programot írnak össze, amit akkor is megvalósítana a kormány, ha az EU nem adna rá pénzt.
Ezermilliárd forint feletti veszteség is lehet a vétóból

Ugyanakkor a konferencián kiderült, hogy a gazdaságélénkítő alapból Magyarország nyereséggel jönne ki, vagyis Orbán csütörtöki állítása nem volt igaz, amikor azt mondta, hogy semmit sem vesztene az ország. Valójában rengeteg pénzt vesztene.

A gazdaságélénkítő csomagból Magyarországnak kedvezményes hitel és vissza nem térítendő támogatás is járna, viszont a kormánynak be kell szállnia az egész program költségeibe.

Egy bizottsági szakember számításai szerint Magyarország mintegy 3,4 milliárd euróval, azaz körülbelül 1200 milliárd forinttal többet vehet ki a csomagból, mint amennyit bele kell majd raknia.

Ráadásul az EU-s pénz a következő öt-hat évben lenne hozzáférhető, a saját részt viszont csak 2028-tól kellene törleszteni. Illetve a fenti számításban az sincs benne, hogy az EU-tól kapott kedvezményes hitel mennyivel volna olcsóbb, mintha a piaci forrásokat vonna be a magyar kormány. Vagyis ez a bő 1000 milliárd forintos nyereség csak az összes lehívható és egyszer visszafizetendő pénz közti különbséget mutatja, minden egyéb járulékos haszon (kisebb kamat, a 30-as és 40-es évekre maradó törlesztés lehetősége) nélkül.

A magyar kormány úgy számol, hogy összesen 6000 milliárd forint körüli összeget hívna le az EU-tól a gazdaságélénkítő csomagból, ám azt egyelőre nem árulták el, hogy ebből mennyi volna a hitel, és mennyi a vissza nem térítendő támogatás.

Mivel a konferencián a Bizottság emberei mindig euróban, a magyar kormány illetékese viszont mindig forintban említett összegeket, még úgy is nehéz volt összehasonlítani az általuk közölt számításokat, hogy általában hozzátették, hogy 2018-as vagy éppen mai árfolyamon számolnak-e.
Egyetemekre, öntözésre, közlekedésre is sok jutna

A pénzt egyébként úgy kell elkölteni, hogy az Európai Bizottság által támogatható reformok valósuljanak meg belőle, és legalább 37 százalékát klímavédelemmel összefüggő, míg legalább 20 százalékát digitalizációval kapcsolatos beruházásokra kell költeni. A magyar terv mindkét előírást bőven teljesíti, zöld célokra 45 százalék feletti, digitalizációsra pedig 24 százalék feletti részt terveztek be. A magyar felosztás így nézne ki:

10% demográfiai és köznevelési célok (családtámogatás, iskolák)
13,3% egyetemek fejlesztése
3% felzárkózó településekre (2000 lakos alatti települések szennyvíztisztítása)
4,5% vízgazdálkodásra (öntözési rendszerek kiépítése)
33,3% zöld közlekedés támogatása
6,7% energetikai átállás (megújulók, takarékosabb megoldások)
5,9% körforgásos gazdaság (hulladékújrafeldolgozás)
6,6% digitális átállás (versenyszférának, kkv-knek segítség főleg)
16,7% egészségügy fejlesztése.

A nemzeti programokat legkorábban 2021 közepére hagyhatja jóvá az Európai Bizottság, de a magyar kormány arra készül, hogy saját forrásból a programok előfinanszírozását már azelőtt megkezdi, hogy Brüsszelből elkezdenék utalni a programokra a pénzt. Persze ez a menetrend egy olyan esetre vonatkozik, amiben nincs vétó, és lesz költségvetése az EU-nak.
Maradt a politikai patthelyzet

Pénteken a tagállamok brüsszeli nagykövetei megvitatták a csütörtöki magyar-lengyel közleményt a vétóról. A megbeszélésről kiszivárgott hírek szerint a többi tagállam közül egyik sem volt nyitott arra, hogy a jogállamisági mechanizmusról szóló vita elölről kezdődjön, vagyis továbbra is patthelyzet van.

Több tagállam is jelezte azonban, hogy el kellene kezdeni a tervezgetést, hogyan lehetne kiszervezni a mentőcsomagot az EU költségvetéséből, hogy Magyarország és Lengyelország részvétele nélkül is el lehessen indítani a programokat kormányközi együttműködéssel. Ebben az esetben a fenti hazai programokra nem járna EU-s pénz.