Orbán Viktor pénteken reggel interjút adott a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorának. A miniszterelnök szót ejtett az „európai energiaválságról”, a szankciós politikák következményeiről, valamint a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) adónem módosításáról is.
A két csata
Orbán úgy látja, hogy „két nagy csata zajlik ma Európában”. Az egyik, amely már erősen érezteti a hatását, az energiaválság, az energiaárak emelkedése, a „rezsi növekedése”. Ez – a miniszterelnök szerint – Nyugat-Európát jobban sújtja. „Lesz, ahol nem lesz gáz, máshol pedig lesz gáz, de magasabb áron”, mondta el. Magyarország az utóbbi országok sorába tartozik, vélte a miniszterelnök.
Ugyanakkor egy másik „csata” is körvonalazódik. Orbán szerint Európára jelentősebb gazdasági recesszió vár. Ezt úgy foglalta össze, hogy: „Lesz itt harc a munkahelyekért is”.
A nézete szerint ezt a válságot a szankciós politika és a háború miatt bekövetkező gazdasági hanyatlás idézi elő. A miniszterelnök azt a tanácsot adta, hogy „akinek van munkahelye, az becsülje meg”, s tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a munkahelyét meg is tartsa.
Orbán szerint az európai szankciós politika ellenkező hatást váltott ki, mint a megtervezői hitték. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió nemcsak „lábon lőtte magát”. A baj ennél nagyobb, „Európa tüdőn lőtte magát”. A szankciós politika nem váltotta be sem annak a reményét, hogy ez jobban fog fájni Oroszországnak, mint az Európai Uniónak, sem pedig azt, hogy általa lerövidül a háború. Orbán úgy látja, a háború éppen elhúzódik.
„Magyarország a szankciókat mindig is ellenezte. Ezzel nem segítünk Ukrajnán. A szankciós politika ki fogja nyuvasztani az európai gazdaságot” – mondta el a miniszterelnök.
„A háború előtt belefért a teljes rezsicsökkentés, most háborús árak vannak”
A miniszterelnök ismertette a szerdán kihirdetett energia-veszélyhelyzet legfontosabb intézkedéseit. Elmondta, hogy a „háborús helyzet” miatt volt kénytelen a kormány úgy dönteni, hogy szeptembertől az átlag feletti gáz- és villanyfogyasztást a piaci árakon fogják elszámolni. A meglátása szerint, ha ezt az intézkedést nem hozza meg a kormány, akkor a teljes rezsipolitikát el kellett volna engedniük.
„A háború előtt belefért a teljes rezsicsökkentés, most háborús árak vannak”, összegezte, miért döntött a kormány az energia-veszélyhelyzet kihirdetéséről. Megjegyezte, hogy az Európai Néppárt javaslata, miszerint a földgázt el kellene osztani a tagállamok közt, „tőről metszett imperializmus”. „Rosszabb, mint a kommunistáké”, mondta el a Manfred Webernek, a Néppárt elnökének hozzáállásáról.
Maszekolók
Orbán jó és szükséges döntésnek tartja a kata adónemről szóló új törvényt. A 2012-ben megalkotott törvényen annak idején ő is dolgozott. Szerinte kezdetben minden rendben volt a „maszekolók” adózását megkönnyítő katával. De aztán a cégek elkezdték kihasználni a rendszert. „A cégekkel van inkább baj, amelyek arra akarták rávenni az alkalmazottakat, hogy menjenek át katába”. Elbírja a gazdaság, de a háborús logikába nem fér bele, mondta el a miniszterelnök. Nem a költségvetés, hanem a nyugdíjrendszer miatt. Az nem fog menni, hogy 450 ezer ember nem fizeti be a nyugdíjkasszába azt a pénzt, amelyet kellene, mert akkor az „ki fog lukadni”, és akkor a nyugdíjasok járnak rosszul. Az ország 50-100 ezer katást elbír, de többet nem. Orbán Viktor arról beszélt, hogy „Magyarországon 50-150 ezer becsületes vállalkozó van”, számukra megmarad a kata.
|
