A mai budapesti találkozóról Lengyelország brüsszeli EU-képviselete adott először tájékoztatást tegnap este nyolc órakor. Ebben azt írták, a budapesti tárgyalás napirendjén várhatóan a többéves pénzügyi keret (MFF) szerepel, mivel Lengyelország és Magyarország koordinálni kívánja az EU-költségvetésről szóló tárgyalási pozícióit.

Jelentős mértékben meghatározza a tárgyalás várható napirendjét, hogy Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán elutasította Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság (EB) elnökének szerdai javaslatát arról, hogy az uniós költségvetési feltételrendszerről szóló lengyel és magyar kételyeket az Európai Unió Bírósága elé vigyék – jelentette az MTI

Ebben a szellemben nyilatkozott Orbán Viktor is a Die Zeit által szerdán közölt interjúban.




Létre lehet ugyan hozni egy új jogállami mechanizmust, de akkor ki kell egészíteni az alapszerződést. Ami most folyik, az az, amit a szerződés fokozatos megváltoztatásának, újratárgyalásnak hívunk, amelyben az érintetteket véleményét nem kérik ki. Ez csúnya dolog, és ellentmond a jogállamiság eszméjének

– mondta.

Morawiecki hangsúlyozta, hogy

csak az Európai Unió által elfogadott jogi aktusokat lehet megtámadni az Európai Bíróságon. Von der Leyen az Európai Unió (EU) hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap gyors elfogadását sürgette az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.

Szerinte az EU Bíróságához fordulhatnak azok az országok, amelyeknek kételyei vannak az uniós források kifizetésének jogállamisághoz kötése kapcsán. Az EB-elnök kijelentésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, Morawiecki varsói sajtóértekezletén elmondta: ahhoz, hogy egy jogszabályt az EU Bíróságához vigyenek, az adott dokumentumot először is jóvá kellene hagyni.

Mi pedig minden erővel elutasítjuk az uniós alapszerződéseket felülíró jogszabály elfogadását.

– mondta a lengyel miniszterelnök.

Némileg gyengíti, a lengyel miniszterelnök pozícióját, hogy az ellenzéki többségű lengyel szenátus szerda este megszavazott egy határozatot, melyben arra szólítják fel a kormányt: fogadja el az uniós költségvetési megállapodást a jelenleg javasolt formájában. A dokumentum szerint a lengyel vétó sérti az ország gazdasági, politikai és stratégiai érdekeit. A vétó miatt tüntetések voltak Varsóban.

A fentiekből úgy tűnhet feloldhatatlan a konfliktus az EU és a két tagország között, azonban a két miniszterelnök már előzetesen egyértelművé tette az általuk felajánlott kompromisszumot.

Már a lengyel képviselet Twitter híre is a segélycsomag elfogadásának megtárgyalásáról szólt, ebbe az érvelésbe illeszkedik az is, amit Orbán Viktor tegnap megjelent interjújában erről mondott:

Ha egy helyzet bonyolult, vissza kell térni az alapvető szándékokhoz. A rászoruló országok gyorsan akarnak pénzt - adjuk oda a pénzt. Más országok új jogállamisági szabályokat akarnak - rendben, beszéljük meg. Az első dolgot azonnal meg kell tennünk, a második dolog kevésbé sürgős. A jogállamiság köszöni, jól van, egy új szabályzás várhat még néhány hónapig.

Mi nem kapunk pénzt az uniótól; ezt a többi tagállam által nálunk megtermelt profitért kapott kompenzációnak tekintjük, ezért nem érint meg minket, ha pénzzel zsarolnak.

– mondta a kormányfő.

A fentiek alapján a magyar–lengyel tandem a mai megbeszélés után azzal a kompromisszumos javaslattal áll elő, amelyben az MFF nevű mentőcsomagot támogatják, azzal a feltétellel, hogy a jogállamiságról szóló szabályok és a költségvetés megvitatását későbbre halasztják.