Bejelentés: Hosszú távra maradnak az átmenetire tervezett extra adók

Több más extraprofitadónál is fennmaradhat az intézkedés.

Sajtótájékoztatót tartottak hétfő reggel a Széchenyi Kártya Program legújabb termékeiről, viszont az újságírók másra voltak kíváncsiak. Így például az élelmiszerinflációra, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal szerint egy év alatt 18,6 százalékkal nőttek az árak, ami az egyik legnagyobb volt az EU-ban.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint ez nem magyar, hanem világpiaci tendencia, mivel a búza és kukorica ára nem magyar sajátosságok miatt szállt el. Ha a gabonaár magas, akkor a takarmány, a hús, a tej, a sajt ára is magas – sorolta Nagy, aki szerint erre rakódik rá az energiaárak emelkedése és a bérköltség. “Egy biztos, hogy Magyarországon mindenki számára elérhető egy olyan kosár, aminek az ára rögzített” – fogalmazott.

A miniszter úgy véli, az árszinteket kell megvizsgálni, nem azt, hogy egy év alatt mennyivel drágultak az élelmiszerek. “Óvatosan kell bánni az összehasonlításokkal” – mondta, hangsúlyozva, hogy tavaly például nagyon alacsony volt az élelmiszerek ára itthon, ezért is látható nagyobb emelkedés. De az is befolyásolja az árakat, hogy Magyarországnak nincsen kikötője, “de ne menjünk bele az ilyen finomságokba” — tette hozzá.

“Továbbra is azt gondoljuk, hogy nehéz a helyzet, rendkívüli állapot van, látjuk, hogy az infláció emelkedik, látjuk, hogy a növekedési kilátások romlanak, főleg a világpiacokon” – mondta Nagy, hozzátéve,

az extraprofitadót két évre tervezik.

Nagy megjegyezte, hogy érdemes szétbontani a dolgokat: a tranzakciós illeték előtte is létezett, itt csak “inflációs igazításként” módosítottak a meglévő szabályokon.

Ami a légitársaságokat illeti, az egy extraprofitadó – emelte ki, hozzátéve, hogy ilyen típusú adót sok külföldi országban is fizetnek.

“Adott esetben ez az adó fennmaradhat a következő időszakban, de itt az extraprofitadók alatt két lényeges adóról beszélünk: a bankok különadójáról és az energiacégekéről, ami a teljes csomag mintegy 80 százalékát adja”

— értékelte a gazdaságfejlesztési miniszter, hozzátéve, hogy e két nagy terhelésnek nem szabadna két éven túl is fennmaradnia.

A miniszter ismételten hangsúlyozta, hogy az extraprofitadók két évig maradnak, de arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen típusú adó nem extraprofitadónak nevezve régóta létezik más országokban, és mérlegelés kérdése, hogy ha nem is így hívjuk, ez a fajta adó fennmaradhat.

A Ryanairre vonatkozó fogyasztóvédelmi vizsgálatról elmondta: egyelőre várjuk meg annak a végét, hiszen annak eredményétől függően tud a kormány dönteni a további lépésekről, például arról, hogyan tudják megakadályozni, hogy a lakosságra hárítsák az extra terhet.

“A kormánynak az eszközök a rendelkezésére állnak”

— jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy a légitársaságok az utóbbi időszakban igencsak veszteségesek voltak, így jogos-e extraprofitadónak nevezni a rájuk kivetett plusz terhet, úgy reagált: nem mindig voltak veszteségesek. Ehhez még hozzátette, hogy az utasszám alapján látható, mi történik, erős a visszatérés a 2019-es szintekhez, alapvetően ezért hívják extraprofitadónak.

Azzal kapcsolatban, hogy a légitársaságok az utóbbi időszakban igencsak veszteségesek voltak, így jogos-e extraprofitadónak nevezni a rájuk kivetett plusz terhet, úgy reagált: nem mindig voltak veszteségesek. Hozzátette: az utasszám alapján látható, mi történik, erős a visszatérés a 2019-es szintekhez, alapvetően ezért hívják extraprofitadónak.

“De az extraprofitadó átmeneti dolog, két év után lehet máshogy is hívni és benntartani a rendszerben”

— Ismételte el Nagy Márton, hozzátéve, ez azon is múlik, milyen a költségvetés állapota, a légitársaságok és az idegenforgalom állapota.

Parragh László ezt annyival egészítette ki, hogy “egy-két napja egy beszélgetés során az interneten rákeresett a windfall taxes kifejezésre és 19 millió találat volt rá. Egyébként a legtöbb az angolszász területen való adókiszabásra vonatkozott, de jó néhány európai példát is találtunk”.

Ezután Nagy gyorsan újból magához vette a szót, és azt mondta:

“Higgyék el az extraprofitadó létezik, közgazdaságilag is. Tanítottam mikrót, tanítottam a Corvinuson is. Ne kérdőjelezze meg senki, ezek a dumák, hogy a közgazdaságtan ilyet nem ismer, ez duma. Valaki nem tanulta meg rendesen a mikroökonómiát. Ez levezethető profit.

Azért ritkaság, mert ritkán fordul elő a történelemben. Ez háborús helyzetben fordul elő, amikor hiány lép elő egy gabonából adott esetben, hiány lép fel energiából az ár lényegében elszáll”.

Azzal kapcsolatban, hogy az utasok 3 százaléka mondta vissza az utat az extraprofitadó miatt, Nagy úgy reagált, nem tudja, hogy ez igaz-e vagy sem. “Ezzel az információval én nem rendelkezem, de azt a fajta szópárbajt, amit a Ryanair csinál, jó lenne, ha befejezné” — mondta Nagy, majd jelezte:

nem kíván bocsánatot kérni az őt számtalanszor leidiótázó Ryanair vezetőjétől.

A reklámadót érintve elmondta, hogy mindig is létezett, most január elsejétől csak aktiválódik. A miniszter szerint így a reklámadó nem egy új adó, amit bevezetnek. Minden bizonnyal arra gondolt, hogy eddig 0 százalékos volt a mértéke, amit most emeltek meg, azaz most kell először fizetni.

A kata tervezett változásairól Parragh elmondta, hogy számtalan terv van a változtatásáról, de ez egy hosszú folyamat és alapból is nehéz feladat, mivel több mint 400 ezren adóznak így, nem nagyon lehet mindenkinek megfelelő változtatást létrehozni.





Európa megtalálta Orbán Viktor gyengepontját? - megdöbbentő javaslattal álltak elő ellene

Amennyiben ez igazolódik, az Orbán-kormány ellen....