Egyre jobban nyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között, az inflációt követő nyugdíjkorrekció pedig nem segít a nyugdíjak értékállóságának megőrzésében – mondta az InfoRádiónak a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben 118 ezerrel csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett emberek aránya Magyarországon: vagyis tavaly kevesebben éltek jövedelmi szegénységben, vagy súlyos anyagi nélkülözésben mint 2018-ban.

A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke szerint az idősek körében ezzel ellentétes folyamatok figyelhetőek meg: az öregségi nyugdíjasok közel 13 százalékának a jövedelme ugyanis 2019-ben nem érte el a medián jövedelem 60 százalékát – ami megegyezik a szegénységi küszöbként meghatározott, 105 ezer forintos havi bevétellel.

Papp Katalin kiemelte: ennek egyik oka az, hogy

évek óta egyre jobban nyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között.

Jelenleg ugyanis az átlagnyugdíj az átlagbérek körülbelül 61 százalékát teszik ki, ami 2023-ra várhatóan 52,6 százalékra fog csökkenni. Vagyis 85 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat egy átlagos összegű nyugdíjban részesülő személy, mint egy átlagbérrel foglalkoztatott.

A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke azt is elmondta, hogy idén még rosszabb lehet az idősek jövedelmi helyzete, mert a nyugdíjasokat a vártnál magasabb infláció az átlagnál kedvezőtlenebbül érinti. „Ebben az évben tovább gyorsult az infláció, a fogyasztói árindex már júliusban 3,8 százalék volt. Mindez a nyugdíjas árindexet 4,3 százalékra mutatta az élelmiszerárak gyors áremelkedése miatt, ami majdnem elérte a 8 százalékot” – magyarázta.

A szakértő szerint a nyugdíjkorrekció nem tudja követni a bérnövekedés miatt kialakult különbségeket – ez is hozzájárul ahhoz, hogy

az elszegényedés a 70–80 év fölöttieket különösképp érinti.

„Eleve a 70 éven fölüli korosztály nyugdíjainak a megállapítása degresszíven történt, annak ellenére, hogy régebben, az érvényes törvény alapján három éven át a 90-es években a jövedelmük felső határa nélkül, tehát teljes jövedelmük után fizették a nyugdíjjárulékot – emlékeztetett Papp Katalin, aki nagyon fontosnak tartaná, ha ennek az értékkiegyenlítő mechanizmusa újból előtérbe kerülne.

A KSH adatai szerint 2019-ben 294 ezer nyugdíjas élt a szegénységi küszöbként megállapított havi 105 ezer forintnál kevesebb ellátásból, számuk a 2018-hoz képest 72 ezerrel emelkedett, míg 2010-ben a nyugdíjasok között csak 4,6 százalék volt a jövedelmi szegények aránya.

Nyitókép: Pixabay