|
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Surányi szerint a forint árfolyamának sokkal erősebbnek kellene lennie.
Surányi György egykori jegybankelnökkel készített interjút Friderikusz Sándor, mely beszélgetés július elsején készült, és csütörtök este került adásba. Vasárnapra már 400 ezer megtekintés felett járt a beszélgetés, ami jól jelzi a téma aktualitását és, hogy a jelenlegi helyzetben, rendkívül élénk érdeklődés mutatkozik meg a gazdasági kérdések felé. “Nem igaz, hogy a forint árfolyamának máshogyan kellene alakulnia, mint a régió többi valutájának. A cseh korona, vagy a lengyel zloty árfolyama az év elejéhez képest 1-1,2 százalékkal romlott, a forint árfolyama több mint 10 százalékkal. Az elmúlt 15 évet nézve pedig a cseh korona árfolyama majdnem stabil, a zloty 10-15 százalékot esett, a forint árfolyama viszont 50 százalékot esett. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor 267 forint volt az euró, ehhez képest a 400-as árfolyam 50 százalékos gyengülés” — idézte fel Surányi, aki ezzel együtt reagált a drasztikusan romló forintárfolyam kérdésére is. Surányi szerint ebben a kormány gazdaságpolitikájának és az MNB-nek is komoly szerepe van. A jegybank vezetése 2013 óta hangoztatja, hogy nem érdekli a forint árfolyamának alakulása, és azt képviselik, hogy a forint leértékelődésének nincs hatása az inflációra — fogalmazott Surányi, hozzátéve, szerinte ez nem védhető álláspont. Mint elmondta, a kormány és a jegybank 2020 tavaszáig tudatosan rongálta a forint árfolyamát, azóta ez már nem szándékos, viszont a piac és az üzleti élet szereplői már nem hiszik el, hogy a kormány és a jegybank a forint árfolyamának stabilitására törekednek. Ez pedig önbeteljesítő folyamattá válik, és szabadesésbe kezdett a forint árfolyama – mondta Surányi György. (Az interjú még azelőtt készült, hogy a kormány békülékenyebb nyilatkozatokat kezdett tenni az EU felé a hét második felében.) Surányi szerint ha a jegybank és a kormány hiteles és elkötelezett antiinflációs politikát folytatnának, akkor a forint árfolyamának sokkal erősebbnek kellene lennie. “2020-ig évente 3-4-5 milliárd eurónyi támogatást kaptunk az Európai Uniótól, ezt nem a piacon adta el a kormány, hanem az MNB-nél váltotta forintra. Ha a piacon váltották volna be, akkor fel kellett volna értékelődnie a forintnak” — fejtette ki, hozzátéve, viszont azt gondolták, hogy inkább a gyengébb forint tesz jót a gazdaságnak, mert serkenti a növekedést, erősíti az exportot, fékezi az importot. Ez az elképzelés viszont Surányi szerint leegyszerűsítés. Surányi hangsúlyozta, az első Orbán-kormány idején, az ezredfordulón még azt mondták, hogy az erős forint erős gazdaságot jelent, az elmúlt évtizedben pedig azt, hogy a gyenge forint vezet az erős gazdasághoz. Egyik sincs így, mind a két változat ugyanoda vezet végül: a szélsőséges fel- és leértékelésnek is komoly gazdasági következményei vannak. Surányi reagált Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyik emlékezetes nyilatkozatára is ( miszerint “az árfolyam pont ott van, ahol lennie kell, mert a piac határozza meg”). “Ellentmondásos, hogy a legfontosabb áru, vagyis a valuta ára lebegjen teljesen szabadon, miközben a csirkefarhát árát rögzítik. Egy kis, nyitott gazdaságban, ahol az import a GDP 80 százalékát éri el, és majdnem minden tevékenységben és szolgáltatásban ott van az import, az árfolyamesés előbb-utóbb áthúzódik a belföldi árakba. Ehhez képest trendszerűen értékelődik le a forint, reálértéken is. Pedig egy ilyen kis, nyitott gazdaságban a valuta ára mutatja, hogy merre mennek a folyamatok, az árfolyam „horgonyszerepet” tölt be. A jegybank inflációs hitelességét aláássa a forint turbulens esése, mondja Surányi. Közben a jegybanknak törvényi kötelessége lenne az árstabilitás védelme” — fogalmazott Surányi György. Surányi szerint a kormány azzal tudott volna korábban beavatkozni a forint védelmében, ha az uniótól kapott pénzeket nem a jegybanknál váltja be, ezzel erősítve az árfolyamot. Azzal viszont, hogy az első negyedévben 1500 milliárdnyi többletet öntött ki a gazdaságba (a választás előtti juttatásokon keresztül), olyan túlkeresletet okozott, ami önmagában is az egekbe nyomja az inflációt. A volt jegybankelnök “rossz érzéssel hallgatja”, hogy a Nemzeti Bank felszólítja a kormányt, hogy csináljon szigorúbb költségvetési politikát, a kormány pedig közli, hogy a Nemzeti Banknak minden eszköze megvan, hogy az inflációt visszafogja. Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű: mindketten egyformán felelősek abban, hogy az infláció és a külső egyensúly romlása ilyen mértékben bekövetkezett, mondta. A benzin befagyasztott áráról Surányi György elmondta: igaz, hogy a szabadpiaci ár 800 forint felett lenne a rögzített 480 helyett, de ha normális szinten lenne a forint árfolyama, akkor inkább 650-670 lenne. Ebben az esetben pedig nem biztos, hogy ugyanezt a “bornírt árbefagyasztást” kéne csinálni, mondja, ami szerinte diszkriminatív az EU-s állampolgárokkal szemben, aláássa a jogbiztonságot, a tulajdon biztonságát, hiszen a kis benzinkutak tulajdonosai tönkremennek, hiányhoz, korlátozásokhoz és korrupcióhoz vezet. Mint mondta, az alkalmazkodást pedig kizárja a gazdaságból ez a módszer, mert senkinek sem jut eszébe emiatt takarékoskodni. Ez nem azt jelenti, hogy ne kellene támogatni a családok felét-kétharmadát, de Surányi szerint az lenne a jó megoldás, ha piaci ár lenne – így pedig a kereskedők még nagyobb profitjából az állam el tudna vonni, és célzottan támogathatná azokat, akik valóban rászorulnak. A volt MNB-elnök szerint a családok felének-kétharmadának küldhetne támogató csekket az állam ezzel a módszerrel. Friderikusz Sándor kérdésére, hogy ezek szerint csak politikai kommunikáció-e, amikor a kormány azt mondja, hogy ha béke lesz, akkor infláció se lesz, Surányi azt mondja: a háború kitörése előtt is 8 százalék volt az infláció. A háború kitörése valóban tovább gyorsította az inflációt, de még az árbefagyasztásokat sem a háború indította el, már novemberben rögzítette a benzin árát a kormány, tavaly ősszel pedig a kamatokat. Szerinte nem reális azt gondolni, hogy ha vége lenne a háborúnak, vége lenne az inflációnak, már csak azért sem, mert a szankciókat sem oldanák fel azonnal. (Ezzel Nagy Márton is egyetért.) “Nekem az az érzésem, hogy az emberek kezdik elhinni, hogy az infláció idén márciusban kezdődött” — mondta Surányi a kormányzati kommunikáció sikerességéről. Miközben az infláció már 2020 januárban elérte az 5 százalékot. Surányi elmondja azt is, szerinte hol fizetik meg az adófizetők annak a rezsicsökkentésnek az árát, amit az egyik kérdésben Friderikusz “országos átverésnek” nevez. “Abban fizetjük meg, hogy szenvtelen arccal azt lehet mondani, hogy nincs pénz a tanárok béremelésére, és abban fizetjük meg, hogy nincs pénz a szociális munkások 180-200 ezer forintos fizetésének emelésére” — fogalmazott. Számítások szerint idén 1000 milliárd forintot kell betenni az MVM-be ahhoz, hogy a rezsicsökkentést kompenzálni lehessen. Ebből kijönne kétszeresen a tanárok béremelése. Az interjúban ezek mellett szóba került az is, hogy miben ért egyet Surányi a kormánnyal, hogy mit gondol a jegybank nyereségéről, a világgazdaságban tapasztalható inflációról és a globális minimumadóról.  |
|
|
|
|
|
|
|
|
Európa megtalálta Orbán Viktor gyengepontját? - megdöbbentő javaslattal álltak elő elleneAmennyiben ez igazolódik, az Orbán-kormány ellen....
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|