Elfogyott a türelmük.
Szerdán tartotta a választások utáni első ülését az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), de a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői nem jutottak érdemi eredményre a Népszava szerint, a kabinet úgy véli, “túl nehéz a helyzet”.
A lap szerint a találkozón a szakszervezetek emlékeztették a kormány képviselőit, hogy
12 éve nem nőtt a köztisztviselői illetményalap 38 650 forintos összege,
az országban pedig több száz település van, ahol saját forrásból nem tudtak ezen emelni az önkormányzati alkalmazottak bérének megállapításakor.
A közszféra szakszervezetei szerint a több ágazatban beharangozott teljesítményarányos béremelést ígérő életpálya-rendszer megbukott. Ez leginkább a pedagógusokra vonatkozik, de rosszul jártak a kormányhivatali dolgozók is — hívták fel a figyelmet.
Az érdekvédők szerint a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele, sok helyen pedig elfogadott a megállapított alapbérnél kisebb összeg kifizetése is,
miközben a parlamenti képviselők fizetése automatikusan emelkedik, ha nő az átlagbér.
Ezek alapján az OKÉT tagjai egyhangúlag támogatták a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elvárását, hogy
a közszférában a kezdő bér legyen azonos a minimálbérrel és vezessék be a diplomás minimálbért.
Erre választ nem kaptak, csak arra kaptak ígéretet, hogy a javaslatokat a kormány is látni fogja.
Az MKKSZ kezdeményezésére ezen felül azt kérik a dolgozók képviselői, hogy július 1-től az infláció miatt
minden önkormányzati köztisztviselő,
szociális, kulturális- és közgyűjteményi területen dolgozó,
kormánytisztviselő,
pedagógus,
egészségügyi dolgozó,
védőnő,
rendvédelmi és honvédelmi alkalmazott tűzoltó
kapjon 20 százalékos keresetnövelést, függetlenül az egyes ágazatok bérköveteléseitől.
(nepszava.hu / 444.hu)
|
