Csatlakozz hozzánk facebookon
Óriási csapdába táncolt bele a kormány, ezt akarta a leginkább el kerülni  

Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt hetekben több konferencián is lehetőséget kapott arra, hogy a magyar közgazdász- és üzleti társadalomnak előadja, hogy a saját értelmezésében mennyire jól sikerült kezelni a koronavírus okozta válság első hullámát. A pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány válságkezelő, gazdaságvédelmi intézkedései 900 ezer ember munkahelyét őrizték meg, hogy GDP-arányosan Magyarország költött a legtöbbet a válság kezelésére, és hogy mindez akár 3-4 százalékkal is lassíthatta a magyar gazdaság visszaesését.

Ha azonban megnézzük kicsit alaposabban azt, hogy mit lépett a magyar kormány, főleg azt, hogy mire és mennyi költségvetési pénzt költött, akkor egészen más képet kapunk, mint amit a pénzügyminiszter felfesteni igyekszik. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a kormány későn és keveset költött a válság kezelésére, és azt sem ott, ahol az valóban segítette volna a gazdaság talpraállását. Ezzel pedig a magyar gazdaságpolitikának sikerült pont abba a sarokba beszorítania magát, amit éppen a leginkább el akart kerülni a járvány kitörése óta.
Lélegeztetőgéptől nem nő a GDP

Érdemes először egy kicsit mögé nézni, hogy milyen számokat mutogat a kormány a válságkezelésről. Varga Mihály például nemrég egy konferencián mutatott egy ábrát, amely szerint az EU-ban Magyarország a 2019-es évi GDP 20 százalékának megfelelő összegű kárenyhítő intézkedéseket jelentett be eddig. Ebbe viszont, ahogy azt a Portfolio.hu korábban kimatekozta, valószínűleg mindent beleszámol a pénzügyminisztérium, amit csak lehet, többek között olyan lépéseket is, amelyek egy fillérbe sem kerültek a kormánynak. Ilyen a hitelmoratórium – ami a kormány szerint úgy 3600 milliárd forint összeget érintett – vagy az olyanok, mint a hitelkeret- és garancia programok, amelyek ígért összegek, de nem biztos, hogy azt mind ki is kell fizetni

A járvány alatt létrehozott Gazdaságvédelmi alapon is átfolyt már 1900 milliárd forint, azt gondolhatnánk, hogy válságkezelő intézkedésekre. De ahogy erről több körben is részletesen beszámolt a sajtó, az innen-onnan ebbe az alapba átcsoportosított összegek aztán gyakran viszonylag hétköznapi költségvetési feladatokra mentek el, mint különböző minisztériumok és állami társaságok dologi kiadásaira, vagy olyan, a kormánynak kedves és fontos projektekre, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, stadionépítés, vadászkiállítás szervezése vagy az űrkutatás támogatása.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. közgazdásza úgy számol, hogy a költségvetésben a járvány és az azzal járó gazdasági válság kezelésére inkább a 2019-es GDP 5 százalékát különítették el, ami európai összeghasonlításban már elég alacsonynak számít. Ráadásul sok közgazdász szerint

ezt a pénzt is elég rossz hatékonysággal költötte el a kormány, a nagy része ugyanis olyan dolgokra ment, amelyek nem vagy nem annyira pörögnek vissza a gazdaságba, vagyis nem volt igazán nagy a multiplikátor hatása. Költségvetési eszközökkel úgy lehet élénkíteni a gazdaságot válsághelyzetben vagy recesszióban, vagyis olyankor, amikor az embereknek nincs pénzük, hogy a kormány vagy több pénzt hagy az embereknél – például nem szed be bizonyos adókat –, vagy konkrétan ad nekik valamilyen támogatás formájában. Ha ez utóbbit választja, akkor a gazdaság annál jobban jár, minél többet pörög aztán az odaadott pénz a gazdaságban, vagyis egy egységnyi elköltött állami pénz több egységnyi elköltött pénz lesz aztán a magánszférában. Például ha valaki elveszíti a munkáját, és így a jövedelmét, ezért a kormány ad neki munkanélküli segély vagy egyéb támogatás formájában pénzt, akkor azt ő elkölti a boltban, amivel már a boltost is megsegítette, aki aztán azt elkölti, hogy befizesse a lakbért vagy a villanyszámlát, stb. Nagyon leegyszerűsítve ez a multiplikátor hatás, ami elég alacsony azoknál a dolgoknál, amire a kormány költötte a pénzt.

Ahogy azt már említettük, a kormány nem mindig kommunikál teljesen tisztán arról, hogy mit hogyan számol el, így például valószínű, hogy a járvány kezelésére elköltött – a járványkezelési alapban elkülönített – összegeket is könnyen hozzászámolja a fiskális stimulushoz. És bár a járvány kezelését egyben közvetetten a gazdasági válság kezelésének is vehetnénk, sok közgazdász hívta már fel a figyelmet arra, hogy a lélegeztetőgépre elköltött összeget nehéz költségvetési élénkítésnek értelmezni. Márpedig a kormány legendásan bevásárolt lélegeztetőgépekből, a 633,7 milliárd forint járványkezelési alap közel fele, 300 milliárd forint ment el 16 ezer lélegeztetőgép vásárlására. Ezzel nem csak az a baj, hogy ennyi gép működtetésére nincs is szakember az országban, vagy hogy ötször-tízszer olyan drágán sikerült ezeket beszerezni, mint más országoknak, hanem hogy gazdaságpolitikai értelemben semmit nem adnak hozzá a válságkezeléshez: az adófizetők pénzét a kormány odaadja esetleg egy közvetítőn keresztül egy külföldi beszállítónak, így az állami pénz elhagyja az országot, az abból vett áru pedig aztán egy raktárban ül.
Ha többet költ az állam, kisebb lenne a hiány

Voltak persze a kormánynak olyan lépései, amelyek jobban hasonlítanak egy klasszikus költségvetési élénkítésre, de azokra nem költött olyan bőkezűen. Ilyen volt az álláshelyek megóvására, német mintára bevezetett kurzarbeit program vagy a vendéglátó és turisztikai szektornak adott adókedvezmény és támogatás. Ez utóbbiak viszont nem voltak igazán jól célzottak – Mészáros Lőrinc szállodái például közel 20 milliárd forint támogatást kaptak az államtól, mégis kirúgták a Hunguest Hotels dolgozóinak több mint felét –, előbbi pedig túlságosan bonyolultan és szigorúan lett kialakítva, így nem élt annyi cég a lehetőséggel, mint amennyivel akár a kormány számolt.

A kormány április elején azzal számolt, hogy nagyjából egymillió dolgozót érint majd a rövidített munkaidő támogatási program, ehhez Varga Mihály egyik prezentációja szerint 207 325 fő részesült végül „munkahelyvédelmi bértámogatásban”, ami feltehetőleg erre a programra vonatkozik. Nem is csoda, hogy ennyire kevés ember tudta kihasználni a lehetőséget, mert azt úgy írták ki, hogy sok volt körülötte a bizonytalanság, sokáig az sem volt teljesen egyértelmű, hogy az elmaradó bérek mekkora részét állja az állam, amikor ez tisztázódott, kiderült, hogy viszonylag kis részét, a cégeknek ráadásul rengeteg adminisztrációval járt, így sok cégnek nem érte meg beszállni, vagy mire megtette volna, már megszabadult a munkahelyektől, amelyeket ezzel meg lehetett volna védeni.

Az sem tiszta teljesen, hogy akkor mennyi munkahelyet sikerült vagy nem sikerült megvédenie a kormánynak. Varga Mihály több helyen is elmondta, hogy a foglalkoztatás augusztusban magasabb volt, mint januárban, a járvány előtt, ezzel utalva arra, hogy a munkaerőpiacon amúgy nincs semmi baj, valójában ez is elég vitatható állítás. Egyrészt – és ezt jobb napjain a pénzügyminiszter is elismeri – bár augusztusban valóban többen dolgoztak, mint januárban, ez leginkább a naptári hatásnak köszönhető, annak, hogy augusztusban a turizmusban, vendéglátásban és a mezőgazdaságban mindig több munka van, mint januárban. Másrészt, amint erre Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója felhívja a figyelmet, augusztusban tényleg 56 ezerrel több ember dolgozott az országban, mint az év elején, de még így is 18 ezerrel kevesebben, mint 2019 augusztusában, ami az imént említett naptárhatás miatt jobb összehasonlítási alapot is jelent, mint január.

A regisztrált munkanélküliek száma június és augusztus között 57 ezerrel volt több, mint tavaly nyáron, szeptemberben pedig 80 ezerrel több volt a regisztrált álláskereső az országban, mint egy évvel korábban. Ha a kormány korábban és máshogy reagál a válságra, lehet, hogy ezt tényleg annyira le lehetett volna szorítani, amivel büszkélkedni tudna a pénzügyminiszter. Eközben tízezerrel többen dolgoztak augusztusban a közfoglalkoztatásban, mint márciusban, igaz januárban és tavaly augusztusban is több volt a közmunkás, mint idén nyáron.

Kérdés persze, hogy mit tehetett volna a kormány ahelyett, amit tett. Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza szerint a legjobb az lett volna, ha olyan programokra költ, ahol közvetlenül a rászoruló embereknek ad pénzt, amit aztán ők fogyasztásra költhetnek. Ennek több módja lehetett volna:

Lehetett volna növelni a családi pótlékot, Ez passzolt is volna a kormány családbarát retorikájába és kisegítette volna a leginkább rászoruló, szegényebb családokat is, mert a magyar gyerekek fele a társadalom alsó három jövedelmi tizedében nevelkedik.
Ahogy azt szinte minden ellenzéki párt követelte a kormánytól, megnövelhette volna a munkanélküli segély, vagyis a foglalkoztatást segítő támogatás hosszát, hogy három hónap helyett fél évig vagy kilenc hónapig kaphassanak pénzt az erre jogosultak.

Mindkét megoldásnak megvan az az előnye a gazdaság élénkítése szempontjából, hogy aki rászorul az ilyen támogatásokra, az rögtön fogyasztásra költi ezt az összeget, vagyis visszaforgatja a gazdaságba. Egy adókedvezményt kapó cég vagy egy fejlesztési támogatást elnyerő szálloda esetében ez nem ennyire direkt. Erre viszont valószínűleg többet kellett volna költeni, mint amennyit Orbánék hajlandók voltak.

Ha ilyen formán csatornázott volna forrásokat a gazdaságba az állam, akkor valószínűleg kevésbé esett volna vissza a GDP. Ha pedig kevésbé esett volna vissza a GDP, akkor kisebb lenne a költségvetési hiány, mint most.

Vagyis ha többet költöttek volna tavasszal, most sokkal jobb helyzetben lenne a költségvetés és kisebb lenne a hiány. Ez ellentmondásnak tűnik, de nem az. Magyarországon ugyanis elég magas az újraelosztás mértéke, 43, egyesek szerint inkább 46 százalék körül van, vagyis az állam a GDP ekkora százalékát osztja újra. Ez azt is jelenti, hogy a költségvetés bevételei nagyban függnek a GDP növekedésétől, ha 1 százalékkal visszaesik a GDP, akkor nagyjából 0,4-0,5 százalékkal csökken a költségvetés bevételi oldala. Vagyis ha több állami pénz elköltésével élénkítette volna a fogyasztást és lassítani tudja a GDP visszaesését – ami a második negyedévben 13,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – az végső soron kisebb hiányhoz vezetett volna, mint amekkorára most lehet számítani, ami a GDP 7-9 százaléka.
Már nincs nagyon miből

Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta, amikor az ország a válság miatt nagyon ki volt szolgáltatva a nemzetközi pénzpiacoknak és az IMF-nek, kifejezetten érzékeny arra, hogy ne legyen nagy az államadósság és a költségvetési hiány. Éppen ezért a válsághelyzetben is csak nagyon óvatosan költött, nehogy aztán romoljon a hitelbesorolás, vagy egyszer csak az Európai Unió újra komolyan számon kérje a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, mindezek miatt pedig pont a 2022-es választás előtt kelljen meghúzni a nadrágszíjat a költségvetésen.

Azt remélhették, hogy esetleg nem érinti majd olyan nagyon az országot a válság, vagy hogy a kevésbé hiánynövelő lépésekkel ki lehet bekkelni az őszi kilábalásig. Ennek most részben az a következménye, hogy bár ígér még gazdaságvédelmi programokat a kormány, most már tényleg nem nagyon engedheti meg magának, hogy a jelenleginél sokkal jobban elszálljon a költségvetés, mert egy 10 százalék körüli hiánynak már akár komolyabb következményei lehetnek, főleg úgy, hogy a magyar állam megint egyre inkább külföldön adósodik el. Ez viszont megint csak tovább szűkíti a gazdaságpolitikai mozgásteret, mert nem lehet a forint leértékelésével játszani. Igaz, a magyar infláció már így is nagyon magas, a forint pedig történelmi mélyponton járt a második hullám elején az euróval szemben, így amúgy sem lenne igazán opció a további leértékelés.

Győrffy szerint a magyar gazdaságpolitika mozgástere mostanra emiatt már meglehetősen beszűkült. A magas hiányszint miatt ezen a ponton Orbánék még kevésbé mernek majd költeni, mint tavasszal tették, de az MNB sem tudja már igazán élénkíteni, hiszen már a válság előtt is olyan alacsonyan tartotta az alapkamatot, hogy azt már lehetetlen lejjebb vinni, sőt, a járvány második hulláma alatt már burkoltan kamatemelésbe is kellett kezdenie, hogy ne szálljon el teljesen a forint árfolyama.

Az egyetlen komolyabb forrás, amire a magyar kormány számíthat, az az EU-tól érkező válságkezelő támogatás, Varga Mihály tett is rá utalást nemrég, hogy itt az ideje, hogy az unió tényleg elkezdje küldeni a Magyarországnak ígért 350 milliárd forintos támogatást. Ha viszont valamiért Brüsszel nem fizetne – mondjuk mert úgy látják,hogy a magyar jogállamiság olyan szinten sérül, hogy az már ellentmond az EU alapelveinek – akkor a kormány nagy bajban lenne a következő pár évben.

Mindez segít kontextusba helyezni azt is, hogy mi a tétje Orbán Viktor és az Európai Bizottság csatározásának az uniós pénzek kiosztása és a jogállamisági feltételek körül. Ezen kívül az általunk megkérdezett közgazdászok már nem igen számítanak arra, hogy komolyabb élénkítő lépéseket jelent be a kormány, annak ellenére, hogy Varga Mihály például már többször beszélt arról, hogy heteken belül újabb bejelentések lesznek. Vannak persze lépések, mint az, hogy a lakásépítés áfáját újra 5 százalékra csökkentették, hogy meghosszabbították a hitelfizetési moratóriumot (bár, mint arra már utaltunk, ez a bankszektorra terheli a kockázatot, a kormánynak egy forintjába sem kerül), vagy hogy Novák Katalin bejelentette az otthonfelújítási programot, amelyről túl sok részletet egyelőre nem tudni, csak annyit, hogy a kormány bármilyen lakásfelújítás felének a költségét hajlandó állni 3 millió forintig. Arra is lehet számítani, hogy felpörögnek majd az állami beruházások is, amik szintén jól mutatnak a GDP-ben, meg a választások előtt is.

Mindezek a lépések viszont továbbra is inkább bizonyos, a GDP növekedése szempontjából fontos szektorokat támogatnak, különösen az építőipart. Azokat, akik elvesztették a megélhetésüket, annyira nem. És bár Varga adatai szerint a fogyasztás nem esett vissza, vagyis az embereknek még van pénzük, könnyen meglehet, hogy amit eddig láttunk, az a tartalékok felélése volt. Akkor viszont az igazi baj csak most jön majd.

444
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Váratlan: Budapesten egyeztet az uniós vétóról a lengyel miniszterelnök Orbánnal
Nem is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar?
Szijjártó begurult, bekérette az ukrán nagykövetet
Íme Orbán Viktor és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök közös bejelentése
Orbán Viktor és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök ma tárgyalásokat folytattak, ennek eredményéről közös sajtótájékoztatót tartottak csütörtökön délután. Orbán Viktor min...
  
Orbán Viktor fuvarozta az egyetemistákat és az önkénteseket tesztelni
Bicskére és Tabajdra fuvarozta a miniszterelnök az orvostanhallgatókat és az önkénteseket, hogy megnézze, hogy néz ki a gyakorlatban az országos tesztelés. Láthattam, hogy fegyelme...
  
Orbán Viktor: A vétó hazafias kötelességem volt
Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelország számára elfogadhatatlan – jelentette ki Orbán Viktor azon a sajtótájékoztatón, amelyet csütörtök délután tartott le...
  
Letartóztatták a férfit, aki szándékosan elgázolt egy rendőrt Sopronban
Az Ausztriában élő bosnyák férfit Magyarországon kapták el. Beismerő vallomást is tett. Letartóztatták azt az Ausztriában élő bosnyák férfit, aki idén augusztusban elgázolt egy ren...
  
Váratlan: Budapesten egyeztet az uniós vétóról a lengyel miniszterelnök Orbánnal
A mai budapesti találkozóról Lengyelország brüsszeli EU-képviselete adott először tájékoztatást tegnap este nyolc órakor. Ebben azt írták, a budapesti tárgyalás napirendjén várhatóa...
  
Gulyás Gergely: az eddigi intézkedések elégségesek
Magyarországon az új fertőzöttek száma az utóbbi napokban három- és ötezer között volt, a fertőzésszám mérséklődik, vagy legalábbis konstans. A fertőzésszámra vonatkozó mai adato...
  
Orbán: Minden élet számít, határon innen és túl
Idén online rendezték meg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) és a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) plenáris ülését. Az eseménnyel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-olda...
  
Müller Cecília: a szellőztetés csökkenti a fertőzés kockázatát
Csütörtökre 6360 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést (Covid–19), ezzel 192 047 főre nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek száma – mondta az ...
  
Próbatétel ez az év Orbán Viktor szerint
Videón jelentkezett be a miniszterelnök a Facebook-oldalán. Az együttműködésről és az összetartozás fontosságáról beszélt Orbán Viktor a legújabb videójában. A miniszterelnök hang...
  
Új műsorvezetőt jelentett be az RTL Klub
Új arc érkezik az RTL Klub Reggeli című műsorába. Ma reggel jelentette be az RTL Klub, hogy Járai Máté csatlakozik a Reggeli műsorvezetőihez. A Jászai Mari-díjas színészt legutóbb a N...
  
Íme, a nyíregyházi kettős gyilkos döbbenetes vallomása
Nyíregyháza – Három megtermett fegyőr bilincsbe verve vezette elő az emberöléssel vádolt H. Miklóst (43) a Nyíregyházi Törvényszéken. A férfi lehajtott fejjel, megszeppenve állt a fo...
  
Meglepő választ adott a spanyol külügyminisztérium Orbán Viktor vétójára
Arra lehetett számítani, hogy a pénzszűkében lévő déli országok bármilyen áron meg akarják törni Magyarország költségvetési vétóját, hogy mielőbb megkaphassák az EU-s pénzeket. ...
  
Ezért tartanak mostanában a rendőrök kora reggel vagy késő este is kihallgatásokat
Váltott munkarendben dolgoznak a nyomozók a koronavírus-járvány miatt, ezért eddig szokatlan időpontokra is beidéznek embereket. Akadt olyan ügyvéd, akinek reggel 6 órára kellett volna bem...
  
Kis Grófo kórházba került, kétoldali tüdőgyulladása van
A Bors értesülése szerint kórházba került Kis Grófo. A népszerű énekes koronavírusos és emiatt kétoldali tüdőgyulladása van. A 27 éves előadóművész hirtelen lett rosszul, köhö...
  
Csak fideszes városnak adományoz játszóteret a Szerencsejáték Zrt.
A Telex cikke szerint az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. csak olyan településnek adományoz játszóteret, ahol fideszes a polgármester. A lottót is áruló cég néhány éve in...
  
15 nap helyett újra 45 nap alatt adják ki a közérdekű adatokat
15 nap helyett újra 45 napot kell várni a közérdekű adatok kiadására, a Magyar Közlönyben szerdán megjelent kormányrendelet szerint. Már az első hullámban is bevezette a kormány a 45 n...
  
Újabb kormánybiztosi címet kapott Kovács Zoltán - díjazásban is részesül
Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárt kormánybiztossá nevezték ki a Magyar Közlönyben megjelent szerda esti kormányrendelet szerint. Ennek értelmében a kormánybiztos ellátja: 2...
  
Nem is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar?
Részletesen bemutatja a G7 című lap a Rahimkulov testvéreket, akik kutatásaik szerint messze a leggazdagabb magyar állampolgárok jelenleg. A vagyonuk meghaladja Mészáros Lőrinc és Csányi S...
  
Hétpecsétes titokként őrzi a kormány a kórházi járványadatokat
A kormány alapvető adatokat nem tesz közzé a járvánnyal kapcsolatban, kórházankénti, területi bontásról szó sincs. A minisztérium által létrehozott szakmai kollégium levélben...
  
Sorozathibákat találtak a felújított orosz metrókocsikon
A felújított orosz metrókocsiknál felfedeztek egy sor hibát, derül ki a Népszava birtokába jutott titkos jelentésből, amit az orosz metrókocsi-beszerzését vizsgáló szakértők készíte...
  
Orbán letiltott levele: Az új brüsszeli birodalomért, illetve az ellene folytatott harc még nem dőlt el
Orbán Viktor hosszú cikkben válaszolt Soros György cikkére, ez azonban állítása szerint nem jelenhetett meg ott, ahol Soros cikke megjelent, cenzúrázták. „A letiltott cikk, ami nem jelen...
  
Project Syndicate: Orbán Viktor miniszterelnök véleménycikke nem felel meg a sztenderdjeinknek
Orbán Viktor szerint a Project Syndicate letiltotta a Soros Györgynek válaszoló írását, a szervezet mást mond. „Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak” címmel tett közzé cikket...
  
Orbán Merkelnek: Amit kérsz tőlem, Angela, az az öngyilkossággal egyenlő
A kormányfő hosszú interjút adott a német Die Zeitnek, a 7-es cikkely alapján folyó eljárást leállíttatná, mert szerinte minden rendben van a demokráciával Magyarországon, amelyre úgy ...
  
Halálos lakástűz Budapesten
Délután kigyulladt egy harmadik emeleti lakás az V. kerületi Semmelweis utcában, a tűzoltók egy ember összeégett holttestére bukkantak – tájékoztatta az MTI-t Kisdi Máté, a Fővárosi ...
  
Hazudott: Nem a bokorban találta, hanem saját csecsemőjüket vitte kórházba Szolnokon
Nem a bokorban találta, hanem a saját csecsemőjüket vitte kórházba egy apa Szolnokon – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán az MTI-vel, miután több hír...
  
Rengeteg celeb neve is felkerült a NAV legnagyobb adósainak listájára
Kiadta a NAV a harmadik negyedéves legnagyobb adótartozók listáját, melyen ugyan ezúttal sincs egymilliárd forintot elérő adóhiánnyal rendelkező adózó, azonban több érdekes név - köz...
  
Kijött a rendelet, amire nagyon sokan vártak - lakásfelújítási támogatás
A külföldi társadalombiztosítási (tb)-jogviszonyt is elfogadják a januárban induló otthonfelújítási támogatás igénylésénél - közölte a családokért felelős tárca nélküli minisz...
  
Meghalt Diego Maradona
Az argentin sajtó szerint szerdán meghalt Diego Maradona, minden idők egyik legnagyobb labdarúgója. A halálhírről már a világ egyik legismertebb sportlapja, a Marca is beszámolt. A hírek ...
  
Pár órája született csecsemőt hagytak egy bokorban Szolnokon
Csecsemőt talált egy fiatalember szerdán Szolnokon egy bokorban egy Délibáb úti üzletnél - írta közösségi oldalán a Szolnok TV. A helyi televízió információi szerint a kislányt a sz...
  
„Ennyire igénytelen, mocskos emberek” – durva dolgot fotóztak egy villamoson
Az igénytelenség netovábbja, amit néhány embertársunk művel a közösségi közlekedési eszközökön. És nem csak arról van szó, hogy szimplán szemetel némelyik "utas", de olyasmit csin...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
ThePost
Óriási csapdába táncolt bele a kormány, ezt akarta a leginkább el kerülni
Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt hetekben több konferencián is lehetőséget kapott arra, hogy a magyar közgazdász- és üzleti társadalomnak előadja, hogy a saját értelmezésében mennyire jól sikerült kezelni a koronavírus okozta válság első hullámát. A pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány válságkezelő, gazdaságvédelmi intézkedései 900 ezer ember munkahelyét őrizték meg, hogy GDP-arányosan Magyarország költött a legtöbbet a válság kezelésére, és hogy mindez akár 3-4 százalékkal is lassíthatta a magyar gazdaság visszaesését.

Ha azonban megnézzük kicsit alaposabban azt, hogy mit lépett a magyar kormány, főleg azt, hogy mire és mennyi költségvetési pénzt költött, akkor egészen más képet kapunk, mint amit a pénzügyminiszter felfesteni igyekszik. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a kormány későn és keveset költött a válság kezelésére, és azt sem ott, ahol az valóban segítette volna a gazdaság talpraállását. Ezzel pedig a magyar gazdaságpolitikának sikerült pont abba a sarokba beszorítania magát, amit éppen a leginkább el akart kerülni a járvány kitörése óta.
Lélegeztetőgéptől nem nő a GDP

Érdemes először egy kicsit mögé nézni, hogy milyen számokat mutogat a kormány a válságkezelésről. Varga Mihály például nemrég egy konferencián mutatott egy ábrát, amely szerint az EU-ban Magyarország a 2019-es évi GDP 20 százalékának megfelelő összegű kárenyhítő intézkedéseket jelentett be eddig. Ebbe viszont, ahogy azt a Portfolio.hu korábban kimatekozta, valószínűleg mindent beleszámol a pénzügyminisztérium, amit csak lehet, többek között olyan lépéseket is, amelyek egy fillérbe sem kerültek a kormánynak. Ilyen a hitelmoratórium – ami a kormány szerint úgy 3600 milliárd forint összeget érintett – vagy az olyanok, mint a hitelkeret- és garancia programok, amelyek ígért összegek, de nem biztos, hogy azt mind ki is kell fizetni

A járvány alatt létrehozott Gazdaságvédelmi alapon is átfolyt már 1900 milliárd forint, azt gondolhatnánk, hogy válságkezelő intézkedésekre. De ahogy erről több körben is részletesen beszámolt a sajtó, az innen-onnan ebbe az alapba átcsoportosított összegek aztán gyakran viszonylag hétköznapi költségvetési feladatokra mentek el, mint különböző minisztériumok és állami társaságok dologi kiadásaira, vagy olyan, a kormánynak kedves és fontos projektekre, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, stadionépítés, vadászkiállítás szervezése vagy az űrkutatás támogatása.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. közgazdásza úgy számol, hogy a költségvetésben a járvány és az azzal járó gazdasági válság kezelésére inkább a 2019-es GDP 5 százalékát különítették el, ami európai összeghasonlításban már elég alacsonynak számít. Ráadásul sok közgazdász szerint

ezt a pénzt is elég rossz hatékonysággal költötte el a kormány, a nagy része ugyanis olyan dolgokra ment, amelyek nem vagy nem annyira pörögnek vissza a gazdaságba, vagyis nem volt igazán nagy a multiplikátor hatása. Költségvetési eszközökkel úgy lehet élénkíteni a gazdaságot válsághelyzetben vagy recesszióban, vagyis olyankor, amikor az embereknek nincs pénzük, hogy a kormány vagy több pénzt hagy az embereknél – például nem szed be bizonyos adókat –, vagy konkrétan ad nekik valamilyen támogatás formájában. Ha ez utóbbit választja, akkor a gazdaság annál jobban jár, minél többet pörög aztán az odaadott pénz a gazdaságban, vagyis egy egységnyi elköltött állami pénz több egységnyi elköltött pénz lesz aztán a magánszférában. Például ha valaki elveszíti a munkáját, és így a jövedelmét, ezért a kormány ad neki munkanélküli segély vagy egyéb támogatás formájában pénzt, akkor azt ő elkölti a boltban, amivel már a boltost is megsegítette, aki aztán azt elkölti, hogy befizesse a lakbért vagy a villanyszámlát, stb. Nagyon leegyszerűsítve ez a multiplikátor hatás, ami elég alacsony azoknál a dolgoknál, amire a kormány költötte a pénzt.

Ahogy azt már említettük, a kormány nem mindig kommunikál teljesen tisztán arról, hogy mit hogyan számol el, így például valószínű, hogy a járvány kezelésére elköltött – a járványkezelési alapban elkülönített – összegeket is könnyen hozzászámolja a fiskális stimulushoz. És bár a járvány kezelését egyben közvetetten a gazdasági válság kezelésének is vehetnénk, sok közgazdász hívta már fel a figyelmet arra, hogy a lélegeztetőgépre elköltött összeget nehéz költségvetési élénkítésnek értelmezni. Márpedig a kormány legendásan bevásárolt lélegeztetőgépekből, a 633,7 milliárd forint járványkezelési alap közel fele, 300 milliárd forint ment el 16 ezer lélegeztetőgép vásárlására. Ezzel nem csak az a baj, hogy ennyi gép működtetésére nincs is szakember az országban, vagy hogy ötször-tízszer olyan drágán sikerült ezeket beszerezni, mint más országoknak, hanem hogy gazdaságpolitikai értelemben semmit nem adnak hozzá a válságkezeléshez: az adófizetők pénzét a kormány odaadja esetleg egy közvetítőn keresztül egy külföldi beszállítónak, így az állami pénz elhagyja az országot, az abból vett áru pedig aztán egy raktárban ül.
Ha többet költ az állam, kisebb lenne a hiány

Voltak persze a kormánynak olyan lépései, amelyek jobban hasonlítanak egy klasszikus költségvetési élénkítésre, de azokra nem költött olyan bőkezűen. Ilyen volt az álláshelyek megóvására, német mintára bevezetett kurzarbeit program vagy a vendéglátó és turisztikai szektornak adott adókedvezmény és támogatás. Ez utóbbiak viszont nem voltak igazán jól célzottak – Mészáros Lőrinc szállodái például közel 20 milliárd forint támogatást kaptak az államtól, mégis kirúgták a Hunguest Hotels dolgozóinak több mint felét –, előbbi pedig túlságosan bonyolultan és szigorúan lett kialakítva, így nem élt annyi cég a lehetőséggel, mint amennyivel akár a kormány számolt.

A kormány április elején azzal számolt, hogy nagyjából egymillió dolgozót érint majd a rövidített munkaidő támogatási program, ehhez Varga Mihály egyik prezentációja szerint 207 325 fő részesült végül „munkahelyvédelmi bértámogatásban”, ami feltehetőleg erre a programra vonatkozik. Nem is csoda, hogy ennyire kevés ember tudta kihasználni a lehetőséget, mert azt úgy írták ki, hogy sok volt körülötte a bizonytalanság, sokáig az sem volt teljesen egyértelmű, hogy az elmaradó bérek mekkora részét állja az állam, amikor ez tisztázódott, kiderült, hogy viszonylag kis részét, a cégeknek ráadásul rengeteg adminisztrációval járt, így sok cégnek nem érte meg beszállni, vagy mire megtette volna, már megszabadult a munkahelyektől, amelyeket ezzel meg lehetett volna védeni.

Az sem tiszta teljesen, hogy akkor mennyi munkahelyet sikerült vagy nem sikerült megvédenie a kormánynak. Varga Mihály több helyen is elmondta, hogy a foglalkoztatás augusztusban magasabb volt, mint januárban, a járvány előtt, ezzel utalva arra, hogy a munkaerőpiacon amúgy nincs semmi baj, valójában ez is elég vitatható állítás. Egyrészt – és ezt jobb napjain a pénzügyminiszter is elismeri – bár augusztusban valóban többen dolgoztak, mint januárban, ez leginkább a naptári hatásnak köszönhető, annak, hogy augusztusban a turizmusban, vendéglátásban és a mezőgazdaságban mindig több munka van, mint januárban. Másrészt, amint erre Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója felhívja a figyelmet, augusztusban tényleg 56 ezerrel több ember dolgozott az országban, mint az év elején, de még így is 18 ezerrel kevesebben, mint 2019 augusztusában, ami az imént említett naptárhatás miatt jobb összehasonlítási alapot is jelent, mint január.

A regisztrált munkanélküliek száma június és augusztus között 57 ezerrel volt több, mint tavaly nyáron, szeptemberben pedig 80 ezerrel több volt a regisztrált álláskereső az országban, mint egy évvel korábban. Ha a kormány korábban és máshogy reagál a válságra, lehet, hogy ezt tényleg annyira le lehetett volna szorítani, amivel büszkélkedni tudna a pénzügyminiszter. Eközben tízezerrel többen dolgoztak augusztusban a közfoglalkoztatásban, mint márciusban, igaz januárban és tavaly augusztusban is több volt a közmunkás, mint idén nyáron.

Kérdés persze, hogy mit tehetett volna a kormány ahelyett, amit tett. Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza szerint a legjobb az lett volna, ha olyan programokra költ, ahol közvetlenül a rászoruló embereknek ad pénzt, amit aztán ők fogyasztásra költhetnek. Ennek több módja lehetett volna:

Lehetett volna növelni a családi pótlékot, Ez passzolt is volna a kormány családbarát retorikájába és kisegítette volna a leginkább rászoruló, szegényebb családokat is, mert a magyar gyerekek fele a társadalom alsó három jövedelmi tizedében nevelkedik.
Ahogy azt szinte minden ellenzéki párt követelte a kormánytól, megnövelhette volna a munkanélküli segély, vagyis a foglalkoztatást segítő támogatás hosszát, hogy három hónap helyett fél évig vagy kilenc hónapig kaphassanak pénzt az erre jogosultak.

Mindkét megoldásnak megvan az az előnye a gazdaság élénkítése szempontjából, hogy aki rászorul az ilyen támogatásokra, az rögtön fogyasztásra költi ezt az összeget, vagyis visszaforgatja a gazdaságba. Egy adókedvezményt kapó cég vagy egy fejlesztési támogatást elnyerő szálloda esetében ez nem ennyire direkt. Erre viszont valószínűleg többet kellett volna költeni, mint amennyit Orbánék hajlandók voltak.

Ha ilyen formán csatornázott volna forrásokat a gazdaságba az állam, akkor valószínűleg kevésbé esett volna vissza a GDP. Ha pedig kevésbé esett volna vissza a GDP, akkor kisebb lenne a költségvetési hiány, mint most.

Vagyis ha többet költöttek volna tavasszal, most sokkal jobb helyzetben lenne a költségvetés és kisebb lenne a hiány. Ez ellentmondásnak tűnik, de nem az. Magyarországon ugyanis elég magas az újraelosztás mértéke, 43, egyesek szerint inkább 46 százalék körül van, vagyis az állam a GDP ekkora százalékát osztja újra. Ez azt is jelenti, hogy a költségvetés bevételei nagyban függnek a GDP növekedésétől, ha 1 százalékkal visszaesik a GDP, akkor nagyjából 0,4-0,5 százalékkal csökken a költségvetés bevételi oldala. Vagyis ha több állami pénz elköltésével élénkítette volna a fogyasztást és lassítani tudja a GDP visszaesését – ami a második negyedévben 13,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – az végső soron kisebb hiányhoz vezetett volna, mint amekkorára most lehet számítani, ami a GDP 7-9 százaléka.
Már nincs nagyon miből

Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta, amikor az ország a válság miatt nagyon ki volt szolgáltatva a nemzetközi pénzpiacoknak és az IMF-nek, kifejezetten érzékeny arra, hogy ne legyen nagy az államadósság és a költségvetési hiány. Éppen ezért a válsághelyzetben is csak nagyon óvatosan költött, nehogy aztán romoljon a hitelbesorolás, vagy egyszer csak az Európai Unió újra komolyan számon kérje a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, mindezek miatt pedig pont a 2022-es választás előtt kelljen meghúzni a nadrágszíjat a költségvetésen.

Azt remélhették, hogy esetleg nem érinti majd olyan nagyon az országot a válság, vagy hogy a kevésbé hiánynövelő lépésekkel ki lehet bekkelni az őszi kilábalásig. Ennek most részben az a következménye, hogy bár ígér még gazdaságvédelmi programokat a kormány, most már tényleg nem nagyon engedheti meg magának, hogy a jelenleginél sokkal jobban elszálljon a költségvetés, mert egy 10 százalék körüli hiánynak már akár komolyabb következményei lehetnek, főleg úgy, hogy a magyar állam megint egyre inkább külföldön adósodik el. Ez viszont megint csak tovább szűkíti a gazdaságpolitikai mozgásteret, mert nem lehet a forint leértékelésével játszani. Igaz, a magyar infláció már így is nagyon magas, a forint pedig történelmi mélyponton járt a második hullám elején az euróval szemben, így amúgy sem lenne igazán opció a további leértékelés.

Győrffy szerint a magyar gazdaságpolitika mozgástere mostanra emiatt már meglehetősen beszűkült. A magas hiányszint miatt ezen a ponton Orbánék még kevésbé mernek majd költeni, mint tavasszal tették, de az MNB sem tudja már igazán élénkíteni, hiszen már a válság előtt is olyan alacsonyan tartotta az alapkamatot, hogy azt már lehetetlen lejjebb vinni, sőt, a járvány második hulláma alatt már burkoltan kamatemelésbe is kellett kezdenie, hogy ne szálljon el teljesen a forint árfolyama.

Az egyetlen komolyabb forrás, amire a magyar kormány számíthat, az az EU-tól érkező válságkezelő támogatás, Varga Mihály tett is rá utalást nemrég, hogy itt az ideje, hogy az unió tényleg elkezdje küldeni a Magyarországnak ígért 350 milliárd forintos támogatást. Ha viszont valamiért Brüsszel nem fizetne – mondjuk mert úgy látják,hogy a magyar jogállamiság olyan szinten sérül, hogy az már ellentmond az EU alapelveinek – akkor a kormány nagy bajban lenne a következő pár évben.

Mindez segít kontextusba helyezni azt is, hogy mi a tétje Orbán Viktor és az Európai Bizottság csatározásának az uniós pénzek kiosztása és a jogállamisági feltételek körül. Ezen kívül az általunk megkérdezett közgazdászok már nem igen számítanak arra, hogy komolyabb élénkítő lépéseket jelent be a kormány, annak ellenére, hogy Varga Mihály például már többször beszélt arról, hogy heteken belül újabb bejelentések lesznek. Vannak persze lépések, mint az, hogy a lakásépítés áfáját újra 5 százalékra csökkentették, hogy meghosszabbították a hitelfizetési moratóriumot (bár, mint arra már utaltunk, ez a bankszektorra terheli a kockázatot, a kormánynak egy forintjába sem kerül), vagy hogy Novák Katalin bejelentette az otthonfelújítási programot, amelyről túl sok részletet egyelőre nem tudni, csak annyit, hogy a kormány bármilyen lakásfelújítás felének a költségét hajlandó állni 3 millió forintig. Arra is lehet számítani, hogy felpörögnek majd az állami beruházások is, amik szintén jól mutatnak a GDP-ben, meg a választások előtt is.

Mindezek a lépések viszont továbbra is inkább bizonyos, a GDP növekedése szempontjából fontos szektorokat támogatnak, különösen az építőipart. Azokat, akik elvesztették a megélhetésüket, annyira nem. És bár Varga adatai szerint a fogyasztás nem esett vissza, vagyis az embereknek még van pénzük, könnyen meglehet, hogy amit eddig láttunk, az a tartalékok felélése volt. Akkor viszont az igazi baj csak most jön majd.
Itt találod a hét legvitatottabb témáit!
Olvasd nálunk azokat a híreket amiket a leginkább imádtak vagy utáltak az olvasók!
Varga Judit meghívta egy valódi kávéra George Clooney-t
Közzétette letiltott cikkét Orbán: nemzetközi a botrány
Amerikai beavatkozást vizionál 2022-re a kormányközeli elemző
Ismét súlyos milliárdokat osztott szét az Orbán-kormány, mutatjuk a részleteket
Gulyás Gergely: A kaszinók nem szórakozóhelyek, hanem üzletek
Váratlan: Budapesten egyeztet az uniós vétóról a lengyel miniszterelnök Orbánnal
Nem is Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar?
Egyre jobban torzít a magyar bérstatisztika
Szijjártó begurult, bekérette az ukrán nagykövetet
Szijjártó: Budapest továbbra is elvárja, hogy Kijev tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot
Schmidt Mária: Fontos évek állnak előttünk! - Használjuk ki
Zacher Gábor: „Zárjuk be a plázákat, felejtsük el az idei karácsonyt!”
Szakértő: fontos információk a nyugdíjakkal kapcsolatban
Ursula von der Leyen üzent Magyarországnak
Áll a bál: a Fidesz Volner módosítójával szigorítaná tovább a választási törvényt
Kis Grófo kórházba került, kétoldali tüdőgyulladása van
Mészáros Lőrinc exneje leadta volt férje nevét és elköltözött
A határok lezárva, de a NER magánrepülője így sem pihen
Egyre több a kérdés az Érden felgyújtott halottaskocsik ügyében
Holnaptól Pintér Sándor irányítja a kórházakat
Orbán Merkelnek: Amit kérsz tőlem, Angela, az az öngyilkossággal egyenlő
Bírósági ítélet ellenére sem mondja meg az EMMI, hogy miért volt szükség a tavaszi nagy kórházkiürítésre
„Ennyire igénytelen, mocskos emberek” – durva dolgot fotóztak egy villamoson
Rogán Antal: A magyar emberek ezt akarták
Ez történt a Sarkad közelében elfogott migránsokkal
Project Syndicate: Orbán Viktor miniszterelnök véleménycikke nem felel meg a sztenderdjeinknek
Dohányosok, figyelem: fontos bejelentés tett Lázár János
Botrány: kezdeményezték az operatív törzs meghallgatását a Honvédelmi és Rendészeti Bizottságban
Rengeteg celeb neve is felkerült a NAV legnagyobb adósainak listájára
Csak fideszes városnak adományoz játszóteret a Szerencsejáték Zrt.
Az Orbán-kormány ellen fognak tüntetni Brüsszelben
"Nem lehet, hogy több száz millió uniós polgár érdekével ellentétben továbbra is Orbán bandáját finanszírozzák"
Botrány: egy kínai cég él vissza Baukó Éva arcával
Majkáról is beszélt Müller Cecília - ezért engedték haza pozitív teszttel
Müller Cecília: Mindig egy adott szituáció határozza meg, ki számít szoros kontaktnak
Bejelentették a legújabb intézkedéseket
Hitler és Sztálin után Orbán Viktorral kell szembeszállnia Európának, írják ellenzéki EP-képviselők
Kijött a rendelet, amire nagyon sokan vártak - lakásfelújítási támogatás
Szijjártó bekérette az ukrán nagykövetet
Meglepő választ adott a spanyol külügyminisztérium Orbán Viktor vétójára
Semjén: A nemzetpolitikai eredmények önmagukért beszélnek
Németh Szilárd: Sosem szolgált magyar érdeket a baloldal
Egy autó hajtott bele Angela Merkel hivatalának fém kapujába
Meghalt Diego Maradona
Szemetelőt fogott a térfigyelő kamera
Szijjártó Péter: Szeretjük George Clooneyt, mint színészt, de...
Bukás után talpra állt Schobert Norbi
Hazudott: Nem a bokorban találta, hanem saját csecsemőjüket vitte kórházba Szolnokon
Elkezdték vizsgálni, melyik járványügyi intézkedésnek mennyi értelme van
Polt Péter: korrupciós ügyekben sokszor csak a beismerés vagy a titkosszolgálati eszközökkel beszerezhető bizonyítékok lehetnek eredményesek.
Meghan Markle elvetélt
Rogán az ellenzéknek: Önöknek fáj, hogy mi megkérdezzük az embereket
Müller Cecília szerint az idősáv nem a fiatalokat korlátozza, hanem az időseket védi
Varga Judit: az Európai Bizottság gyakorlatilag az embercsempészet támogatását várja el Magyarországtól
Elfogták a rendőrök a körözött VV Krisztiánt
Szijjártó: Látszik, hogy Clooney történelmi és politikai ismeretei korlátosak
A minimálbér emelését is elsodorhatja a járvány
Pár órája született csecsemőt hagytak egy bokorban Szolnokon
Megszólalt Horváth Tamás a sérülése után: A fejzúzódásnak agyrázkódás lett a vége
Íme, a nyíregyházi kettős gyilkos döbbenetes vallomása
106 halott, újabb csúcson a kórházban levők száma
Győrfi Pál üzent Zacher Gábornak: Ne felejtsük el a karácsonyt!
Gócpont lett a pázmándi iskola
Az elmúlt évek lendületes bérnövekedéséből sokkal jobban részesültek a magasabb keresettel bíró dolgozók
Orbán letiltott levele: Az új brüsszeli birodalomért, illetve az ellene folytatott harc még nem dőlt el
Penész, pókháló, rágcsálók a csongrádi sütőipari üzemben
Csatornába esett egy kislány, egy rendőr perceken belül odaért hozzájuk, és kimentette
Kedd esti kormányhatározat: több száz milliós támogatás
Több száz milliót ad a kormány a debreceni reptérnek a vírus miatt
Közel 7 millió autót érintő visszahívás a veszélyes légzsákpatronok miatt
„Nagyon szégyellem magam” – Hódi Pamela összetört: sírva fakadt
Rovarok mászkáltak a lisztben a Csongrádi Kenyérgyárnál
ThePost
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum