|
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 5.
Neue Zürcher Zeitung Orbán Viktor akkora hatalom birtokában irányítja az országot, ami páratlan Európában. A kétharmadon felül egy alapítványon keresztül kézben tartja a média javarészét, azon kívül hozzá hű üzletemberek nyerik el az állami megbízások és az uniós támogatások túlnyomó többségét. Ilyen erővel szemben az ellenzék nem sokat tud tenni, bár másfél évre ellenőrzése alá került Budapest és a nagyvárosok fele. Ez a kudarc, továbbá a járvány próbára teszi a hivatalos fejlesztési modellt. A Fidesz-ellenes tábor az összefogásban bízott a jövő évi választások előtt, ám a Covid-19 újrakeverte a lapokat. Kiélezte a viszályt az anyagi eszközök elosztása kapcsán. A kormánynak rendelkezésre áll egy sor bevételi forrás, viszont az iparűzési adó csökkentése, a parkolási díjak eltörlése, továbbá a súlyadó elvonása keményen érinti az önkormányzatokat. Orbán a rendkívüli intézkedéseket azzal indokolja, hogy menteni kell a munkahelyeket. Ezzel szemben a másik oldal úgy látja: nagyon is tudatos politikai stratégiával igyekeznek őket kivéreztetni. Göd cseppben a tengerként mutatja, hogy mi van: az adók átirányítása a források egyharmadától fosztotta meg a települést. Ám egyben arra is rávilágít, a demokratikus politika szempontjából aggályos a magyar gazdasági modell. Az ország ugyanis a fellendülést az uniós pénzek mellett a külföldi befektetéseknek köszönheti. A határon túli beruházók értékelik az alacsony adókat, a hatalom támogatását, és azt, hogy hosszú távra tervezhetnek. Ebbe belezavar, ha valahol egy tapasztalatlan polgármester győz, habár pl. Gödön a többi közt pont azért futhatott be az ebbe a kategóriába tartozó városvezető, mert a helyiek megelégelték, hogy a Samsung állam az államban. Debrecennek ugyanakkor nincsenek ilyen gondjai, úszik a fejlesztési alapokban, odavonzotta a BMW-t és más nagy cégek sorát. A hatalom a várost egyben Budapest ellensúlyának szánja. A helyi ellenzéki portál, a debreciner.hu főszerkesztője azt jónak tartja, hogy új munkahelyek létesülnek, de azt már nem, hogy az építkezésekről nincs társadalmi vita, mindent beborít a sikerpropaganda. Amúgy pedig feltűnő, hogy a megbízások javát Mészáros és Garancsi érdekeltségei kapják. A polgármester nem tagadja: jól jön neki, hogy a Fideszen keresztül be van kötve Orbánhoz, de szerinte a város nem élvez megkülönböztetett segítséget. Viszont mivel az iparra épül a gazdasága, nem érik olyan súlyos következmények a ragály miatt, mint az idegenforgalomra és szolgáltatásokra alapozó Budapestet. Miskolcon, amely még mindig a szocialista múlt ipari folyományaitól szenved, azonban még az sem segítetett, hogy 10 évig kormánypárti irányítás alatt állt. A jelenlegi első ember, a független Veres Pál nagy hibának tartja, hogy a Fidesznek a saját polgármesterei felé hajlik a keze. Merthogy a kormány az engedetlen településeket kívánja büntetni a források és feladatok központosításával, ily módon azonban egyre szűkül a helyi mozgástér. Nem osztja viszont Karácsony Gergely reményeit, hogy majd az EU segít nekik, mert közvetlenül utal számukra pénzeket. Inkább abban bízik, ami mellé fideszes várospolitikusok is odaálltak, hogy ti. minden település kapjon kompenzációt a járvány miatt átcsoportosított alapok után. Hogy így lesz-e, ami legkésőbb májusra kiderül, attól igen sok függ. Hiszen a politika egyre inkább háborúnak, semmint sportszerű versenynek számít. Ám ha van érdekegyeztetés, az azt támasztaná alá, hogy működik a demokrácia. Az ütőkártyák jó része Orbánnál van, de nem tanácsos elgaloppíroznia magát. A ragály kicsúszott az ellenőrzés alól és ez feltárta hatalmának korlátait. A sikerhez az országnak szolidaritásra van szüksége, nem pedig arra, hogy még jobban kiéleződjön a feszültség. FT Egész Európán végigsöpör a járvány 3. hulláma, sőt egyre gyorsabban terjed – derül ki a lap körképéből. Úgyhogy a földrészen igencsak baljós a tavasz. A kormányok küszködnek a korábbinál sokkal fertőzőbb mutánssal, továbbá azzal, hogy nincs elég oltóanyag, illetve hogy az embereknek elegük van a bezártságból. Macron már a 3. zárlatot rendeli el, ideértve, hogy utazási korlátok léptek életbe, nem működnek az iskolák, éjszaka pedig kijárási tilalom van érvényben. Pedig a megbetegedések száma két hét alatt csak 55 %-kal nőtt, míg a németeknél 75 %-kal. Ebben persze szerepe van annak, hogy a németek az eddiginél többet tesztelnek. A hullámot azonban úgy kell érteni, hogy egyes államokban romlik a helyzet, másoknál tetőzik, míg megint másoknál éppen kevesebb a fertőzött. Mindenesetre a magyaroknál és a lengyeleknél csúcsra járnak az intenzív osztályok és egyre többen kerülnek lélegeztetőgépre az osztrákoknál, belgáknál, franciáknál és németeknél is. Egy berlini illetékes azt jósolja, hogy négy héten belül elérik teljesítőképességük felső határát a német kórházak. Miközben a páciensek java középkorú, illetve fiatal. Közép-Európát igen keményen sújtja a ragály. Magyarország vezeti a világstatisztikát az egy főre jutó halottak számát tekintve, ám több, mint 20 %-kal jól áll az oltások alapján. Az uniós átlag jelenleg 12, 7 %, de Orbán nem várt arra, hogy eredményt hozzon a vakcinák közös beszerzése, illetve, hogy engedélyt adjon az illetékes európai hatóság: saját szakállára az oroszoktól és a kínaiaktól is rendelt szert. A kilátások azonban hamarosan jócskán javulnak a földrészen, mert a mostani negyedévben 360 millió adag ellenanyag érkezik, szemben az eddigi 107 millióval. Ezen belül a Johnson & Johnson 55 millió adagot küld, ami azért érdekes, mert abból egy is elég a védettség megszerzéséhez. Summa summárum, szeptemberre 255 millió lakost lehet beoltani, ami a kontinens felnőtt népességének 70 %-a. A Bizottság szerint most már a nemzeti kormányokon múlik, miként szervezik meg az oltásokat. A Genfi Egyetem Globális Egészségügyi Tanszékének vezetője ugyanakkor kifogásolja, hogy Európa nem rendelt el szigorú korlátozásokat, mert a japán, dél-koreai, ausztrál és új-zélandi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tilalmak segítenek gyorsan talpra állítani a gazdaságot is. De az EU már elkésett vele, mert az emberek megőrülnek attól, hogy továbbra is otthon kell maradniuk. Ezért nem is maradnak. Úgy hogy amíg nem jön elég vakcina, marad a távolságtartás, a tesztelés és kontaktuskutatás. Spiegel Magyarország korlátozza a sajtó lehetőségét, hogy az oltási kampányról tudósítson: a Kórházfelügyelet döntése értelmében csakis az MTVA készíthet helyszíni felvételeket. A ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina által nyilvánosságra hozott körlevél arra hivatkozik, hogy a stábok csak zavarnák a munkát. Úgy hogy egy újságíró már azt sem fotózhatta le, amikor ő kapta meg a vakcinát. A lap hozzáfűzi, hogy a jobboldali-nemzeti Orbán-kabinet gazdasági, illetve adminisztratív eszközökkel a hivatalos vonal támogatására kényszerítette az állami médiát, illetve a magánkézben lévő orgánumok javarészét. Orbán Viktort részben éppen a korlátozó sajtópolitika miatt érik bírálatok a világban. Bloomberg A bolgár miniszterelnök viszonylagos többséget szerzett a választásokon, ezt mutatják az előrejelzések, ám nem lesz könnyű kormányt alakítania, mert egyelőre senki sem hajlandó közösködni vele. Boriszov már negyedszer szerzi meg a győzelmet, jelenleg 23, 7 %-on áll, noha ellenfelei szerint édeskeveset tett a grasszáló korrupció és a 7 millió bolgár életszínvonalának javításáért az EU legszegényebb tagállamában. A politikus a járványra hivatkozva együttműködésre szólította fel a többi pártot. Egyben arra hivatkozott, hogy újra kell indítani a gazdaságot és meg kell szervezni az EU-tól érkező támogatások felosztását. Csakhogy a többiek kinyilvánították, hogy nem kívánnak kooperálni vele. Jelen állás szerint összesen hat tömörülés jut be a törvényhozásba. Egy bolgár szakértő szerint a megoldást azt hozhatja meg, ha az ellenzék közül lesz olyan erő, amely hajlandó idáig elképzelhetetlen kompromisszumra, ha pedig nem, akkor igencsak rövid életű lesz az új parlament. Time Brazíliában a múlt héten teljesen kisiklottak a dolgot, amikor az elnök egyik pillanatról a másikra egyszerre hat miniszterét is menesztette, miközben az ország azok között van, amelyek a legkevésbé képesek megküzdeni a koronaválsággal. Így látja a helyzetet Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű amerikai elemző intézet vezérigazgatója. A személycserék ügyében különösen a védelmi tárca vezetőjének menesztését tartja aggasztónak. Bolsonaro, a nyugalmazott százados, aki igen nagy rokonszenvvel szokott nyilatkozni az egykori juntákról, mint általában az autoriter vezetők, kivívta a hadsereg aggodalmát, mert a dolgok nagyon afelé tendálnak, hogy a fegyveres erőkre kíván támaszkodni, ha netán megrendül uralma. Ehhez azonban a katonák nem akarnak partnerek lenni, ezt nyilatkozatban közölte a három haderőnem parancsnoka. Merthogy ragaszkodnak a demokratikus játékszabályokhoz és nem szeretnék eljátszani a katonaság nehezen visszaszerzett tekintélyét. Félő, hogy az államfő erővel igyekszik majd megfordítani a dolgokat, ha netán jövőre elveszti a választást, vagy elődjéhez hasonlóan alkotmányos vádemelési eljárás indul ellene túlkapásaiért. Hiszen pl. nemigen törődik azzal, hogy nem lépheti túl a költségvetés engedélyezett deficitszintjét, mert az az alkotmány értelmében törvénysértésnek számít. De a legrosszabb a járvány, amely immár naponta több mint 3100 halottat követel, az áldozatok száma meghaladja a 325 ezret. Az intenzív osztályokon az ágyak 90 %-a foglalt a 26 szövetségi állam közül 15-ben. Az elnök mégis azt tartja a legfontosabbnak, hogy szembeszálljon azokkal a helyi kormányzókkal, akik tilalmakat vezettek be a kórokozó feltartóztatására. Viszont csak nemrégiben rendelte el a tömeges oltást. Sorsa a Covid-19-től függ. Ha sikerül megtörnie a negatív irányzatot, az nagyot lendít választási esélyein, de ha nem akkor, az ország a nyár elejére egyszerre kerül egészségügyi és politikai válságba. Az elnök ugyanis egyre inkább kétségbeesett lépéseket tesz, hogy megőrizze hatalmát. Vagyis az idei év még rosszabb lesz, mint a tavalyi, és ez azért valami. Der Standard A Wizz Air vezérigazgatója azt jósolja, hogy a nyáron heves árcsata robban ki a légitársaságok között és ez példátlanul lenyomja majd a díjakat. Az emberek ugyanis utazni akarnak, mert depressziósak a karantén miatt, így szeretnének felüdülni. A cégek pedig annyi járatot indítanak majd, amennyit csak tudnak, mert keresni próbálnak. A brit miniszterelnök lazítást jelentett be május 17-étől, az utána következő időszakra máris hihetetlen mértékben megugrottak a foglalások. A legtöbben a tengerhez, illetve vidékre kívánnak menni, hogy a természetben legyenek, jó levegőt szívjanak. A városokba senki sem vágyik, mert kerülni igyekeznek a tömeget. A szakember úgy gondolja, hogy a jelenlegi egészségügyi előírások kellőképpen szavatolják a repülések biztonságát, nem tud arról, hogy bárki valamelyik gépen fertőződött volna meg, a személyzetet is beleértve. Hozzátette, hogy itt az EU-nak kellene egységes szabályokat kidolgoznia, de abból kiindulva, hogy utazhasson mindenki, aki be van oltva, átesett a betegségen, illetve negatív a tesztje. Annál is inkább, mert talpra kell állítani a gazdaságot, aminek jelentős részét alkotja az idegenforgalom. A nyári roham után Váradi arra számít, hogy konszolidálódik majd az ágazat. Ugyanakkor visszautasítja, hogy a fapados vállalkozások nagymértékben rombolnák a természetet, mert nem törődnek a környezetvédelemmel. Az osztrák társaság és a Wizz Air példáján mutatta be, hogy pont az ellenkezője az igaz. Ráadásul az állam által agyontámogatott konkurencia rossz hatákonysággal működik. Az ő cége viszont sikeresen vette át a Malév szerepét. Az újság hozzáteszi, hogy a Wizz Air vesztesége az év elején 114,5 millió euró volt, és a cég tavaly bejelentette: elbocsátja dolgozóinak csaknem negyedét. Csökkentette a béreket, miközben a kormánytól nem kap szubvenciót. Üzemi szakszervezet nem létezik a Váradi-érában.  |
|
|
|
|
|
|
|
|
Európa megtalálta Orbán Viktor gyengepontját? - megdöbbentő javaslattal álltak elő elleneAmennyiben ez igazolódik, az Orbán-kormány ellen....
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|